Fotó: Napur Architect Kft.

A Ferencz István vezette Napur építésziroda tervezheti a Néprajzi Múzeum új épületét

A nemzetközi zsűri a Ferencz István és Ferencz Marcel, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjai, valamint Détári György fémjelezte Napur Architect Kft. által vezetett konzorcium tervét találta a legjobbnak, így a magyar építésziroda tervezheti a Néprajzi Múzeum új épületét a Liget Budapest projekt keretében az Ötvenhatosok terére.
A Néprajzi Múzeum új otthona a tervek szerint 2019-ben készül el, így 140 év után végre a gyűjteményéhez méltó otthonba költözhet a több százezer műtárgyat őrző intézmény, amely most az egykori Kúria szűkös és múzeumnak alkalmatlan épületében működik.
A Napur iroda – Ferencz István és Marcell, valamint Détári György műhelye, többek között az új Dagály Úszóaréna alkotói, és a városligeti múzeumi negyed elhelyezési ötletpályázatán is részt vettek – és társai a látványtervek alapján különleges, részben a föld alatt lévő Néprajzi Múzeumot álmodtak meg. Az emlékmű két oldalán egy-egy ívben tör fel az épület, afféle „negatív hidat" alkotva, huszonkét méter magasságig. A rajzok szerint a Műcsarnok felől a városligeti látogatóközpont fogadná a látogatókat a földszinten, éttermekkel, felettük kutatórészleg, előadóterem, valamint irodák volnának, legfelül pedig kávézó, kilátással a Városligetre. A másik „ív" földszintjén a múzeum közönségforgalmi terei és boltja lenne, felettük gyermekmúzeum és egy rendezvénytér. Bejáratok a feltörő építmények külső és belső oldalán is volnának. Az állandó és időszaki kiállítóterek a föld alatt kapnának helyet, a látványraktár, a műtárgyak szállítási területe és az üzemeltetési helyiségek társaságában. A külső homlokzatokra az íveket követő üvegből és acélból készült burkolatot terveztek, utóbbiak perforálva népi motívumokat ábrázolnának.
 
A Városliget Zrt. az elmúlt év végén nemzetközi építészeti tervpályázatot írt ki a Néprajzi Múzeum új épületére; a felhívásra 13 iroda jelentkezett: a Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft, a Bernard Tschumi Architects, a BIG - Bjarke Ingels Group, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem + Balázs Mihály, a COOP HIMMELB(L)AU - Wolf D. Prix & Partner ZT GmbH, a Dominique Perrault Architecte, az EAA Emre Arolat Architecture, a Középülettervező Zrt., a Napur Architect Kft, a Sauerbruch Hutton, az Architecture-Studio, a gmp International GmbH, valamint a Zaha Hadid Limited.
A bizottság nemzetközi és magyar tagjai által egyhangúan kiválasztott pályamű tökéletesen illeszkedik a Városliget és a Dózsa György út közötti környezetbe, tiszta vonalvezetésű, emblematikus épület, amely nemzetközi szinten is jelképpé válhat. A pályamű múzeumműködési szempontból messzemenően kielégíti a Néprajzi Múzeum technológiai és gyűjteményi igényeit, és fenntarthatósági szempontból is az egyik legmagasabbra értékelt terv – áll a zsűri indoklásában. A 2. helyezett a Sauerbruch Hutton terve lett, a 3. helyen pedig a BIG - Bjarke Ingels Group pályaműve végzett.
A meghívásos pályázaton a zsűri a leendő múzeum építészeti minősége és megoldásai mellett a tervekre jellemző technológiai és funkcionális elképzeléseket (például a várható látogatói élményt és múzeumtechológiai megoldásokat) a tervezett épület fenntarthatóságát (energiahatékonyság, ökológia) a környezettel kapcsolatos párbeszédet (többek között a városképi beágyazottságot, zöld területi szempontokat, a Városligettel való kapcsolatot vagy az épület megközelítését) és a várható költségeket is értékelte.
Az intézmény új, korszerű épületbe költözése lehetővé teszi majd, hogy a közönség elől eddig elzárt, raktárban pihenő műtárgyak jelentős részét végre állandó kiállításon és korszerű módon mutathassa be a Néprajzi Múzeum, amely az új épülettel "hazatér" a Városligetbe. Először ugyanis a Ligetben, a millenniumi kiállításon mutatkozott be széleskörűen a néprajzi gyűjtemény, majd 1906 és 1924 között a városligeti Iparcsarnok üresen álló épülete adott otthont a Néprajzi Múzeumnak.
 
A Néprajzi Múzeum tervpályázatai ezen a linken megtekinthetőek.
2016. május 18.  |  ferencz istván ferencz marcel