Amrita Sher-Gil – az MMA tablókiállítása Kiskunhalason

A magyar származású művész alkotásaiból, amiket Indiában nemzeti kincsnek tekintenek, július 9-én a kiskunhalasi városháza díszudvarán nyílt meg nagyszabású tablókiállítás, melyet az érdeklődők egy héten át tekinthetnek meg. A tárlatot Keserü Katalin művészettörténész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja nyitotta meg.
Budapest, Balatonfüred, Párizs, Brüsszel és Zebegény után Kiskunhalasra érkezett Amrita Sher-Gil kiskunhalasi kötődésű képzőművész tablókiállítása, amit a városháza díszudvarán nyitottak meg július 9-én. A rendezvényen jelen volt Őexcellenciája Rahul Chhabra, India magyarországi nagykövete is.
– Az elmúlt pár hónap alatt ez már a második látogatásom Kiskunhalason. Annyira megérintett az emberek lelkesedése, hogy örömmel jöttem újra. Nemrég a Gangesz-Duna Fesztivált ünnepeltük tíz várossal. Remélem, legközelebb már Kiskunhalas is ott lesz. Nagyon örülök ennek a kiállításnak. Jó érzés, hogy bemutatkozhat itt az indiai kultúra. Szimbóluma ez az indiai–magyar kapcsolatoknak – mondta a nagykövet.
A tablók a 2013-as emlékévben készültek, amikor a Magyar Művészeti Akadémia több fontos programmal emlékezett meg Amrita Sher-Gilről és az indiai–magyar művészeti kapcsolatokról.
A kiállítást Keserü Katalin Széchenyi-díjas művészettörténész ajánlotta a közönség figyelmébe. A szakember kutatási területe a 19–20. századi egyetemes és magyar művészet- és építészettörténet, valamint ezek forrásai és módszerei, tudománytörténete, elmélete.
– Amrita Sher-Gilt kettősség jellemezte. Nagy súly volt számára egyszerre nyugatinak és keletinek lenni, ugyanakkor ez erőt is jelentett. Ambíciói voltak, karriert épített, foglalkozott a női sorssal. Szerette volna megváltoztatni a világot. Benne volt India jövőjének képzete. Amrita Sher-Gil életműve Indiában nemzeti kincs, alkotásai az Indiai Nemzeti Galéria tulajdonát képezik – mondta el Keserü Katalin.


 
A kiállítás megnyitóján a Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Humán Szakképző Iskolájának diákjai adtak elő műsort, melyben részletek hangzottak el a Ramayanából, így biztosítva azt a miliőt, amiben a művésznő élt, illetve indiai ihletésű, de modern táncokat, énekeket láthattak, hallhattak a jelenlevők.
India Frida Kahlo-ja, Amrita Sher-Gil magyar édesanya és szikh arisztokrata apa gyermekeként 1913-ban született Budapesten. Nagybátyja Baktay Ervin keletkutató volt, aki már Amrita gyerekkorában felfigyelt tehetségére. Magyarországon nevelkedett, művészeti tanulmányait Párizsban végezte, húszéves volt, amikor a Grand Salon először bemutatta egy képét. Az 1930-as években szinte minden nyarat Magyarországon, a Dunakanyarban töltött, majd Indiában telepedett le, ahová később férjét, unokatestvérét, az ír-magyar Egán Viktort is magával vitte. Haláláig Indiában élt. Képeivel rendszeresen szerepelt a Grand Salon és a Salon des Tuileries kiállításain. Hatása a bengáli reneszánsz kiemelkedő alakjaiéhoz, így Rabindranath Tagoréhoz mérhető, alkotásaiban egyedi módon ötvözte az európai posztimpresszionizmus, mindenekelőtt Cézanne, Gauguin, Modigliani és az indiai festészet képi világát. Európaiként és indiaiként mindkét kultúrához kapcsolódott, ugyanakkor egyszerűségre és letisztultságra törekedett. Munkásságára hatással volt a második világháború előtti magyar festészet, különösen a nagybányai festőiskola. Életművének nagy részét a delhi Modern Művészetek Galériája őrzi, első nagyobb, európai kiállítását az Ernst Múzeum rendezte 2001-ben, kurátora Keserü Katalin volt, akitől 2007-ben monográfia is megjelent a festőről. Születésének századik évfordulója alkalmából 2013-at az UNESCO Sher-Gil-emlékévvé nyilvánította, hazánkban pedig megemlékezést tartottak Amrita budapesti szülőházánál, a Szilágyi Dezső tér 4. szám alatt.
2016. július 12.  |  keserü katalin amrita sher-gil tablókiállítás