Bartók és Járdányi a társművészetek tükrében

Bartók és Járdányi a társművészetek tükrében címmel kétnapos konferencia helyszíne volt október 10–11-én a Pesti Vigadó, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) székháza. Az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete (MMA MMKI) által rendezett esemény PR kerekasztal beszélgetéssel kezdődött, ahol a Bartók-brand lehetőségeit vitatta meg Bátor Tamás (Müpa, Magyar Állami Operaház), Káel Csaba (Müpa), Kovács Géza (Nemzeti Filharmonikusok) és Zsoldos Dávid (Papageno Consulting).
A másnapi konferenciát dr. habil. Kocsis Miklós, az MMA MMKI igazgatója vezette fel. Köszöntő szavait az akadémikusok és a közönség mellett Járdányi Zsófiához és Járdányi Gergelyhez intézte, akik a család képviseletében és előadóként is vettek részt a konferencián, valamint külön köszönetet mondott Devescovi Erzsébetnek, Járdányi Pál özvegyének a fővédnöki tisztség elvállalásáért. 
Fekete György, az MMA elnöke köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a jelenlévők „a zsenik házában ülnek", hiszen Kossuth és Liszt mellé csatalakozik a zenei élet két nagysága, Bartók Béla és Járdányi Pál, a konferencia ünnepeltjei. Belsőépítészként külön örömének adott hangot, hogy a múlt értékeinek őrzése ezúttal is összművészeti jelleggel történik, utalva ezzel a konferencia címére és tematikájára, amely a két zeneszerző munkásságát, életművét a társművészetek tükrében mutatja be. Rámutatott a rendezvény szervezőjének, az MMA MMKI-nak fontos feladatára, amely szerint kutatásainak és azok eredményeinek publikálásának hozzá kell járulniuk a magyar művészet gazdagságának feltáráshoz és értékének kifejezésre juttatásához mind Magyarországon, mind egész Európában. E konferencia ezt is hivatott bemutatni, hiszen az egész magyar közélet legértékesebb pontja a társművészet. Ez Magyarországa tőkéje – fogalmazott Fekete György.
Az első szekciót Járdányi Pál zeneszerző fia, Járdányi Gergely Liszt-díjas nagybőgőművész előadása nyitotta, amelynek címe „Édesapám, Járdányi Pál"  volt. Járdányi Gergely beszélt az édesapáról, aki gondviselő szülője volt gyermekeinek, a zeneszerzőről, aki személyesen volt jelen koncertjein, a kutatóról, aki példaképének tekintette Kodály Zoltánt, a tanárról, aki fontosnak tartotta a tudás mellett az erkölcsi értékek átadását és az emberről, aki mások, főként a gyengék, elesettek védelmezésének szánta életét. Járdányi Gergely kilencévesen veszítette el édesapját, gyermekkorából mégis számos emléket őriz, amelyek között kiemelkedik a közös éneklés. Édesapja ugyanis a szokásos altatódalok helyett pentaton altatódalt szerzett gyermekeinek.

Járdányi Pál (1920–1966) zeneszerző, zenepedagógus, népzenekutató. Hegedű- és zongoratanulmányok után zeneszerzést is tanult Bárdos Lajosnál. Már fiatalon rajong Bartók Béla és Kodály Zoltán műveiért. 1936-ban felvételt nyert a Zeneművészeti Főiskolára, ahol Kodály Zoltán (zeneszerzés), Zathureczky Ede (hegedű) és Kósa György (zongora) tanítványa volt. Zeneakadémiai diplomája mellett néprajzból is doktorál. Először zenekritikusként dolgozik, publikál a Forrás, a Szabad Szó, a Válasz, a Valóság és más lapokban. A háború után népzenét tanít, 1956 következtében azonban "parkolópályára állítják". Neves tanítványai: Kurtág György, Szabó Helga, Devich Sándor, Olsvai Imre. Az 50-es években az MTA Népzenekutató Csoportjának munkatársa, majd vezetője. Ő rendszerezte és szerkesztette a Magyar Népzene Tára I. és IV. kötetét (1951, 1959). Zeneszerzői munkásságára is Bartók és Kodály hatott legerősebben, ez főleg első alkotói periódusában figyelhető meg. Az 1950-es évek elejétől a magyar népdalok világa vált művei elsőrendű inspirációjává, amikor népdalfeldolgozásokat írt kórusokra, szimfonikus és kamarazenekarokra. Hárfaversenyét (1959) feleségének, Devescovi Erzsébet hárfaművésznek írta. Két gyermekük: Gergely, nagybőgőművész és -tanár, míg Zsófia, hegedűművész és -tanár lett. Fiatalon hunyt el, nevét a II. kerületben és Tapolcán zeneiskola viseli.

Andrásfalvy Bertalan, az MMA levelező tagja „Emlékeim a néptánc- és népzenekutatásról" címmel tartott előadást, amelyben hangsúlyozta Kodály Zoltán, Bartók Béla és Járdányi Pál zeneszerzők népzenegyűjtési munkásságát, amelynek nyomán a több évszázados társadalmi megosztottság megszűntetése enyhülni kezdett. Az 1930-as években az ő hatásukra növekedett a népzene és néptánc iránti érdeklődés.
Az 1940-es évek végén megalapított Népművészeti Intézet feladata egyértelműen az öntevékeny művészeti mozgalmak, egyesületek, társaságok felkarolása volt szakmai segítséggel. Ez alapozta meg a magyar néptánckutatás eredményeit is, amelyben Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató is részt vett 1950-től.
A tematikus ülésszakokon Ittzés Mihály karvezető, zenetörténész, az MMA rendes tagja egy szintén rendkívül aktuális és keveset kutatott témával állt elő, ő 1956 örökségét mutatta be a magyar kórusirodalomban.
Csernyus Lőrinc, az MMA levelező tagja Bartók építészetre gyakorolt hatásáról beszélt, de a kortárs magyar lírában kimutatható bartóki modellről és a zeneszerzőnek a vizuális kultúrában megjelenő hatásáról is hallhattunk.
Windhager Ákos, az MMA MMKI tudományos munkatársa Járdányi Pál 1953 és 1959 közötti időszakban végzett közéleti és közösségi tevékenységéről beszélt. Külön kiemelte Járdányi ötvenhatos szerepvállalását és annak következményeit is.
Solymosi-Tari Emőke zenetörténész, az MMA levelező tagja Lajtha László zeneszerző Bartók-képét elemezve kiemelte: „Lajtha László számára a legmeghatározóbb emberi és szakmai példát zeneakadémiai zongoratanára, majd atyai jóbarátja, Bartók Béla adta, aki számtalan módon segítette őt szakmai fejlődésében és érvényesülésében."
Fehér Anikó, az MMA MMKI tudományos munkatársa emlékeztetett arra, hogy Járdányi munkásságának jelentősége annak a népzenei rendnek a felállításában áll, amely alapja lett a magyar népzene összkiadásának.
Juhász Zoltán népzenész, népzenekutató Járdányi Pál dallamvonal-elvére épülő számítógépes népzeneelemzést ismertette.
Medveczky Ádám karmester, az MMA rendes tagja a hazaszeretet és hit jelenlétére hozott fel példákat Bartók életművéből. Előadása végén elhangzott Vitéz György költő Bartók New Yorkban című versének részlete Császár Angela színművész, az MMA rendes tagja előadásában.
Járdányi Zsófia, Bartók–Pásztory-díjas hegedűművész A hegedűiskolától a Concertino-ig című előadásában rámutatott, hogy édesapja „ősi gyökerekből táplálkozó örök érvényű alkotások sorával gazdagította a hegedűpedagógia repertoárját".
Devich János gordonkaművész, Liszt Ferenc-, Bartók–Pásztory-díjas, érdemes művész, az MMA rendes tagja A hangszerek kezelése és a karakterek jelenléte Bartók és az utána következő nemzedékek vonósnégyeseiben címmel előadott témája a hangszerek lehetőségeinek kihasználásában meghatározó új korszakot vizsgálta.
Ablonczy László József Attila-díjas kritikus, író, az MMA levelező tagja A kékszakállú herceg vára, A fából faragott királyfi és A csodálatos mandarin című művek tükrében elemezte Bartók és a pódium viszonyát.
F. Orosz Sára Bartók a vizuális kultúrában címmel tartott előadásában kiemelte, hogy a zeneszerző „vékony, törékeny intellektuális alkata, valamint arcának karakteres és szép volta számos alkotót ihletett meg a vizuális művészetek legkülönbözőbb területein".
Falusi Márton József Attila-díjas költő, esszéista, az MMA MMKI tudományos munkatársa A bartóki modell a kortárs magyar lírában című előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a zeneszerző „nemcsak portréversekben árnyalt embléma, ikon a költők számára, de zeneesztétikája is folyamatosan hatása alá vonja a magyar irodalmat".
Temesi Ferenc Kossuth-díjas író, az MMA rendes tagja Bartók humorát szemléltette, felolvasása Bartók című regényének 28. fejezetére épült.


A rendezvény ideje alatt kamaratárlat nyílt a Vigadó 4. emeleti folyosóján F. Orosz Sára Bartók Béla portréiból, Járdányi Pál hagyatékának darabjaiból, valamint Juhász Zoltán népi hangszereiből. A filmvetítésekkel színesített konferencia este egy Bartók–Járdányi-emlékesttel ért véget, amely a két szerző zongora-, kórus- és zenekari műveiből válogatott olyan kiváló előadókkal, mint például Mocsári Károly zongoraművész, az Art's Phil-Harmony Zenekar vagy az ifj. Sapszon Ferenc, az MMA rendes tagja által vezetett Jubilate Leánykar.