Emlékezés Bosnyák Ernőre és Morell Mihályra

Július 4-én szobrot állítottak Zombor főutcáján az ottani születésű Bosnyák Ernő filmrendező tiszteletére. Az avatáson Bicskei Zoltán, a Magyar Művészeti Akadémia tagja a nemrég elhunyt Morell Mihályra, Zombor szülöttjére emlékezett. 
A már 1906-ban filmezéssel foglalkozó, zombori születésű Bosnyák Ernő filmrendező emlékére zombori civil szervezetek állítottak szobrot a település főutcáján. A szobor Igor Šeter zombori szobrász alkotása. Az avatásra július 4-én került sor, melyen részt vettek a vajdasági magyar filmalkotók is. Bicskei Zoltán, a Magyar Művészeti Akadémia tagja a nemrég elhunyt Morell Mihályra, Zombor szülöttjére emlékezett: „Zombor szülötte volt s ezt műtermi beszélgetéseink alatt többször kiemelte. Amikor egyik alkalommal megjegyeztem, hogy az Ének a búzamezőkről című filmben számomra visszaköszönnek a délvidéki alföldi festők, rajzolók jellegzetes asszimetriái, a kis és a nagy motívumok különös zenéje és természetes rendezőelve, valamint a teremtő csönd tisztelete, akkor elmosolyodott és annyit mondott: ebben a filmben Szőts István sok ötletemet elfogadta.

[…] Sokszor és sokan kiemelték, hogy a délvidéki magyarság egyik erőssége a líra, a műfajoktól függetlenül jelenlévő költői látásmód. A délvidéki magyar költészetben és filmetűdökben jelen van az a bújtatott kötésekkel dolgozó, szabadon áramló költői képfolyam, amellyel Morell Mihály dolgozott Huszárik Szindbádjában és rövidfilmjeiben. A Szindbád első változatát Morell Mihály egyedül vágta, a rendező akkor kórházban volt. Gyógyulása után minimálisat változtatott a kész filmen. A felvett anyag mindig meghatározza a film végső formáját is. Másfelől pedig éppen a költői jellegű filmek nagyformájával való birkózás (Tarkovszkij, Paradzsanov, Huszárik…) jelzi, hogy ez korántsem egyszerű dolog. A vulkanikus típusú Huszárik és a szerves költészettel élő szobrász Morell ideális párost alkottak. Morell Mihálynak az egyetemes magyar kultúrához való hozzájárulása rendkívül fontos, a mi kötelességünk lenne ennek gondolati fölfejtése, körüljárása."

Morell Mihály a Magyar Művészeti Akadémia néhai tagja.


Bosnyák Ernő nyomdászmesterséget tanult, több nyomdaipari eljárás föltalálója volt. Nyomdájában tizenegy lapot készített, közülük többet maga szerkesztett, köztük a Bácskai Mozi és a Sport és Mozi címűeket. Fiatalon kezdett érdeklődni a fényképezés, majd a filmezés iránt. Már 1907-től filmeket és filmhíradókat mutatott be a városban, két évre rá Aréna néven 450 férőhelyes mozit épített a helyi villanytelep tulajdonosának segítségével.

Addigra már kamerát vásárolt, és rövid játékfilmeket forgatott. Az I. világháború megakadályozta abban, hogy nagyobb szabású filmeket készítsen, de 1923-ban megvalósította régóta dédelgetett álmát és filmgyárat alapított, amelyben elkészítette az első jugoszláv játékfilmet Bölcsőhelyem hazugságai címmel, Novák Irénnel a főszerepben. A BO-ER Filmgyárban több alkotást is forgatott, ám mire az egyik francia filmforgalmazó komolyabb érdeklődést kezdett mutatni a vállalkozás iránt, belebukott a filmezésbe. A továbbiakban pecsétmetszőként dolgozott, amíg művészete elismeréseként meg nem kapta a kiemelt állami nyugdíjat. Korai munkáinak nyoma veszett, első fennmaradt alkotása a zombori Rákóczi-szobor leleplezéséről forgatott dokumentumfilmje, melyet a belgrádi Filmmúzeumban őriznek. Ennek filmtörténeti jelentősége, hogy a térségben Bosnyák használta elsőként a vízszintesen mozgatott kamerát, a svenket.
2013. július 10.  |  morell mihály bosnyák ernő