Fotó: Lugosi Lugo László

Emlékezés Kiss Dénesre

A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozata, a Magyar Írók Egyesülete és a Lyukasóra szerkesztősége november 29-én tartott emlékműsort Kiss Dénes József Attila-díjas költő, író, műfordító tiszteletére, aki június 21-én hunyt el, életének 78. évében. 
A Lyukasóra folyóirat – melynek 1998-tól szerkesztőbizottsági tagja volt – 2013/5-ös számában Kiss Dénes előtt tiszteleg: közread korábban kiadott és posztumusz verseiből, többek között a Jegesedés, Az eltűnő idő, a Mirevalóságom címűeket. Ezek az emlékműsoron is elhangzottak, csakúgy, mint Kiss Dénes hazaszeretről szóló versei (Fölnégyelt király, Mi a haza?), a pályatárs és barát Gyurkovics Tibor halálakor írt A föld zsebében, a költő „bankos" versei (1994, 2005, 2011 – utóbbi a Lyukasórában is megjelent), utolsó kötetéből a Félálom és az Egyensúly. Szerepel a lapszámban továbbá Szakonyi Károly megemlékező írása és Wutka Tamás Kiss Dénesről szóló tanulmányának részlete, melyek az esten is elhangzottak.

Kiss Dénes egész életműve a saját életére épül. A világ legtermészetesebb dolga, hogy az ember elsősorban önmagából merít – de mindenképpen önmagán keresztül. Kiss Dénes – noha képzelete folyamatosan a végtelent ostromolja – történeteket, helyzeteket nem tud „kitalálni". Csak a létezőt megfigyelni, feldolgozni, átformálni, továbbgondolni, majd újrateremteni – különféle műfajokban. Nem könnyű – talán nem is lehetséges – különválasztani a költőt, a prózaírót, a nyelvkutatót. Mint életrajzából is kiderül, sorsdöntő hatása egy húszéves korában írt versének volt, erősen befolyásolva, sőt meghatározva életének további eseményeit. Az 1956-os forradalomra írt Velünk vagy ellenünk című verse miatt kizárták az ország összes főiskolájáról és egyeteméről. Költői vénáját azonban nem tudták megtörni, hangját, mondandóját nem tudták beléfojtani. 1962-ben megjelenik első önálló verseskötete (Porba rajzolt szobafalak). A különféle hatások (nem tagadható például a több szempontból sorstárs József Attila hatása), az előzmények, az útkeresés érezhetők benne, mégis saját hangon szól. Nyitottsága a tágabb világ és szűkebb környezete felé, a saját helyzetére irányuló figyelem mellett a költő bővelkedik a személyes tapasztalatokban is, s mindezeket nagy lendülettel, nyomatékosan akarja elmondani. E görcsös igyekezetre figyelt fel Tüskés Tibor, amikor ezt írta róla: „Kiss Dénesnek láthatóan előbb volt mondanivalója, s csak aztán tanult meg pontosan fogalmazni, tisztán szólni, árnyaltan beszélni." Azonban ez nem pusztán bírálatként értelmezendő; a vágyott cél felé haladáshoz nem fér kétség: „Kiss Dénesnek költőszeme van a jelenségek meglátására, s néhány egészen szép, erőteljes és eredeti képére sokáig emlékezünk."
(Wutka Tamás)

A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozata nevében Ács Margit köszöntötte a megemlékezésre egybegyűlteket. Felidézte Kiss Dénes pályáját, az 1956-os forradalomra írt Velünk vagy ellenünk című verse miatti kizárását az ország főiskoláiról és egyetemeiről, megismerkedésüket a Szépirodalmi Kiadónál, későbbi elfordulását a közélettől. Elmondta, megrendülten gondol arra, hogy még Kiss Dénes életében kellett volna tiszteletére megrendezni ezt az estet, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a mostani emlékműsor "jóvátételnek számít". Néhai költőtársáról Serfőző Simon, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, Kiss Dénes most megjelent kötetének szerkesztője és kiadója emlékezett meg, felidézve a posztumusz kötet kapcsán történt utolsó találkozásukat. Kiss Dénes életművéről Czigány György mondott méltató beszédet. Az est házigazdája Szakonyi Károly író, a Magyar Írók Egyesülete tiszteletbeli elnöke volt, aki ugyancsak felolvasta személyes hangú megemlékező írását, melyben több mint ötven éves barátságuk több mozzanatát is felidézte, majd Kiss Dénes nevében özvegyének adta át a nemrégiben megalapított Gyurkovics-díjat.

Az esten Szersén Gyula és Dóka Andrea színművészek tolmácsolásában hangzottak el Kiss Dénes versei. Győrffy Gergely hegedűművész eljátszotta többek között Kiss Dénesnek írt, Álom című művét.

Az emlékműsor meghívóját ide kattintva tekinthetik meg.
 
Kiss Dénes: A föld zsebében
Gyurkovics Tibor mindennapi jelenléte
 
1
Tibor már el lettél téve
hidegen a föld zsebébe
ott fekszel hason vagy hanyatt
hiába is szólítalak
már nem vagy hang nem vagy alak
barátom tán Tibor se vagy
sem valaki sem valami
nem is tudlak kimondani
el lettél örökre dugva
családi temető lukba
ez a te végleges lakod
a nyüveknek mutogatod
szüntelen fogad fehérét
nem gyötör igazság kétség
ki vagy ki lehetsz ki voltál
őrzi-e emléked oltár
fű fa virág haza ember
rettenetes szerelemmel
hiúság nem fog igába
Istenig ér szíved ága
 
2
Barátom akármi is voltál
a könyörtelenhez csatlakoztál
Minden mi téged megidéz
naponta megállít rám szól:
istentelenül hiányzol
 
3
Már minden porszem volt ember arca
Takarózunk majd emberarcba
 
Kiss Dénes 1936. január 1-jén született Pacsán. 1956–1957-ben Pécsre járt főiskolára. 1960–1962 között elvégezte az Újságíró Iskolát. 1956. október 24-én megjelent verse miatt 1957-ben kizárták az ország összes főiskolájáról és egyeteméről, majd internálták. 1957 végétől Budapesten gyári munkásként dolgozott, majd könyvtárosként helyezkedett el. 1960–1962-ben az Esti Hírlap, majd üzemi lapok munkatársa, szabadfoglalkozású kb. 10 évig. 1974–1991 között a Népszava irodalmi mellékletének szerkesztője volt. 1985-ben a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság főtitkára lett. 1990-ben a Magyar Néppárt országgyűlési képviselőjelöltje volt. 1991-ben a Magyar Fórum főszerkesztő-helyettese és a Magyarok című folyóirat főszerkesztője volt. 1991–1993 között az Új Magyarország olvasószerkesztője. 1993-ban a Vállalkozói Újság főszerkesztője lett, majd 1993–1994-ben a Heti Újság, illetve Heti Nemzeti Újság főszerkesztője. 1996-ban a Magyar Művészeti Akadémia tagjai közé választották. 1997-ben a Trianon Társaság társelnöke, 1998-ban a KDNP képviselőjelöltje. 1998-tól a Lyukasóra folyóirat szerkesztőbizottsági tagja. 2000-ben a Trianon Társaság elnöke lett. 2007-től a Magyar Írók Egyesületének elnöke. A versek mellett írt novellákat, kritikákat, nyelvészeti tanulmányokat. Fordított orosz, német, észt, de főként finn költők műveiből.
2013. november 29.  |  emlékest kiss dénes