Medgyaszay: Panteon (retus)

Hagyomány és progresszió

Beszélgetés Potzner Ferenc építésszel

A II. Nemzeti Építészeti Szalon nem csupán az elmúlt öt év magyar építészeti eredményeit tekinti át egy tágabb keresztmetszetű válogatás keretében, de egy olyan magyar építészre is felhívja a figyelmet, akinek tevékenysége már évtizedekkel korábban egyfajta szinopszisát igyekezett megteremteni a hagyománynak és az innovációnak, kelet és nyugat építészeti elgondolásainak. Építőművészete a mának is szól, de miképpen lehet kortársunk több nemzedékkel korábbról? A Műcsarnok kiállítótereinek egyikében: Medgyaszay István építészetével ismerkedhet a tárlatlátogató – a kiállítási anyag kurátora, Potzner Ferenc építész rendezése nyomán, és most éppen tolmácsolásában is.
– Hogyan és miért éppen most kerül a figyelem középpontjába Medgyaszay István építőművészeti tevékenysége, emléktárlatának megrendezése a II. Nemzeti Építészeti Szalon keretében, mégpedig a Műcsarnok kitüntetett helyén, az apszisban?
– Medgyaszay Istvánra halálának 60. évfordulója kapcsán emlékezünk. Ám ez a kerek évforduló csupán apropója a kiállításnak, mert ennél fontosabb, hogy életműve ma is aktuális: példa arra, hogy hagyomány és progresszió miként férhet meg egymással. A II. Nemzeti Építészeti Szalon elsősorban a jövőről való gondolkodásról szól, és ebbe a gondolatfolyamba jól illeszthető Medgyaszay tevékenységének bemutatása.
– Hogy a kiállított anyag éppen az apszisba került, ez a kiállítótér adta kényszerűségből következett, vagy ezzel is hangsúlyozni kívánták életművének jelentőségét?
– Az évforduló kapcsán mindenképpen kitüntetett helyet szánt a Műcsarnok Medgyaszay életművének bemutatására. Az apszis adottságai – közepén a nagyméretű színpaddíszlettel – kiválóan alkalmas az életmű ívének megjelenítésére, alkotói korszakainak tagolására, tematikus blokkok bemutatására.
– Hogyan összegezhetők Medgyaszay építőművészeti szemléletének, gondolkodásának fontosabb jegyei, összefüggései, s ezek mely fontosabb alkotásaiban öltöttek testet?
– Medgyaszay szemléletének fontos eleme a bécsi tanultság, ugyanis ott tette magáévá Otto Wagner semperiánus szemléletét. A tanulmányait követő gyűjtőutakon e szemlélet köszönt vissza rá a népi építésben. Ezekhez járult a történeti korok szerkezeti formáinak immanens szemlélete, amelyhez a vasbeton iránti érdeklődés nyomán jutott el. Szemléletének további fontos pillére a Kelet iránti egyre elkötelezettebb vonzalma. Ezek a szegmensek alkotják sajátos, autentikus stílusának forrásait, amelyek már korai művein, így a gödöllői műteremvillákon is felfedezhetők, nyomon követhetők. Első jelentős középületei, a veszprémi, majd a soproni színház is ennek a sajátos szecessziónak a tanúi. Ugyancsak innovatív gondolkodásáról, hagyománytiszteletéről, történelem szemléletéről tanúskodnak első templomai: a rárósmúlyadi sírbolttemplom, valamint az ógyallai plébániatemplom – holott a rárósmúlyadi vasbeton, az ógyallai pedig faszerkezetű.
– Milyen, nem feltétlenül vagy nem csupán építészeti forrásokon alapul művészete?
– Konkrét forrásként talán a funerális művészet, a fejfák hatottak rá, amelyeket sok akvarelljén megörökített, építészetének formai elemévé tett, továbbá a népi szőttesek, varrottasok.
– Tevékenysége valamiképpen a keleti és a nyugati építészet – de talán nem csak ezek – közötti hídnak tetszett már építőművészeti tevékenysége idején is, vagy ez inkább utókorának felismerése, értékelése?
– Építészetében nagyon tudatosan termékeny kapcsolatra törekedett kelet és nyugat között. A nyugati szerkezeti és funkcionális progressziót a keleti ősiség formakincsével kívánta felöltöztetni. Ebben látta a magyar építészet felemelkedésének és egyediségének útját.
– Meghatározható kelet és nyugat arányviszonya művészetében?
– Medgyaszay egyfajta szintézisre törekedett, amely arányszámokkal nem fejezhető ki, noha szembetűnők az aránybeli eltérések épületein. Ez korszakonként és funkciónként is változik. Egyes épületein nyilvánvaló formai elemek direkt utalnak a keleti hatásra, máshol ez rejtettebben, a gondolkodás szintjén van jelen. Jellemző egyfajta egzotikus hatás az épületek megjelenésében, de ez mindig innovatív szerkezettel, funkcionális elrendezéssel párosul. Prioritásként Medgyaszay a tartós anyagokból készült jó használhatóságot emeli ki, majd a „művészi szépre" való törekvést.
– Építészete többnek tűnik, mint tömegek elhelyezése, rendezése a térben. Megnyilatkozásai, írásai alkotásainak filozófiai hangoltságára, mélyáramára utalnak. Ez építőművészetének inkább keleties ismérveiből fakadhatnak?
– Esetében nem választható szét kelet és nyugat. Építészeti szemléletének pilléreit többször is megfogalmazta, felállítva egy prioritás-rendet. Történelem- és szerkezeti szemlélete, valamint az ehhez kapcsolódó ornamentális gondolkodása már korán megnyilatkozott. 1908-ban A vasbeton művészi formája című előadásában fejtette ki részletesen nézeteit. Ekkor már erős érdeklődés volt benne a kelet művészete iránt. A keleti és nyugati gondolkodás színtézisét viszont csak jóval később, 1930-as indiai útja után fogalmazta meg.
– A Medgyaszay-tárlategység kurátoraként elsősorban mire kívánta irányítani, felhívni a figyelmet?
– Talán a legfontosabb, hogy a hagyomány, a hagyományos konzervatív gondolkodás korrelációban lehet az innovatív, modern gondolkodással. Sokszor e kettőt kijátsszák egymás ellen.
– Véleménye szerint kit kell látnunk Medgyaszay Istvánban saját korában, a 20. század első felében, s kit tisztelhet személyében a ma építőművészete, avagy az építészet iránt érdeklődő tárlatlátogató?
– Medgyaszay saját korában azt az utat járta, mint kortársai, például Henry van de Velde vagy Jože Plečnik, akik szintén a kétkeziség felől érkeztek az építészetbe. Ez erősen hatott szemléletére. Jó érzékkel választotta meg tanulmányait, amelyek az európai progresszió iskolái voltak, gondolok itt Otto Wagner építészeti mesteriskolájára, vagy François Hennebique vasbetonirodájára. A mai kor, így a tárlatlátogató is elsősorban azt a sokoldalúságot tisztelheti Medgyaszayban, ami természetes része volt, valamint ezzel együtt a kultúra, a magyar építészet felemelkedése iránt elkötelezett embert. Erről képet nyerhetünk, ha írásainak jegyzékét átfutjuk.
– A kortárs magyar építőművészetben tetten érhetők életművének nyomhagyásai, utórezgései más építőművészek tevékenységében, netán közvetlen követőkre is talált?
– Medgyaszaynak nem voltak tanítványai, így sajátos stílusának követői sem, talán csak testvéröccse, Medgyaszay Gyula. Gondolkodásának, szerves szemléletének azonban vannak követői. Például Török Ferenc életmű-kiállításán örömmel tapasztaltam, hogy mestereként tiszteli Medgyaszayt.
Az interjút Balázs Sándor készítette