Bánk bán (2002)
rendező: Káel Csaba
író: Katona József
forgatókönyvíró: Mészöly Gábor
operatőr: Zsigmond Vilmos
jelmeztervező: Velich Rita
díszlettervező: Csikós Attila
zene: Erkel Ferenc
producer: Wermer András
hangmérnök: Oláh Ottó
vágó: Thomas Ernst
szereplők: 
Kiss B. Atilla (Bánk bán)
Marton Éva (Gertrúd)
Rost Andrea (Melinda)
Gulyás Dénes (Ottó)
Kováts Kolos (II. Endre)


Nagyobb térképre váltás
Csikós Attila, Kiss B. Atilla, Marton Éva, Káel Csaba és Tarján Tamás

Igazságszeretetre tanít

Az Európa Kulturális Fővárosa programsorozathoz csatlakozva 2013. június 5-én a kassai Thália Színház és a Magyar Művészeti Akadémia bemutatta Káel Csaba Bánk bán című operafilmjét. A rendezvényen a rendező mellett részt vettek a film főszereplői, Marton Éva és Kiss B. Atilla, valamint Csikós Attila díszlettervező – mindhárman a Magyar Művészeti Akadémia tagjai.
A vetítés apropója az volt, hogy Katona József drámájának ősbemutatóját 180 éve, 1833. február 15-én tartották Kassán. Az eseményen Czajlik József, a teátrum igazgatója, Csáji Attila, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke és Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország kassai főkonzulja köszöntötte a megjelenteket, kifejezve örömüket, hogy a kassai Thália Színház, a Rovás Galéria és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködése nyomán számos esemény valósul meg az EKF 2013 alkalmából. Januárban mutatták be Oelschläger-Őry Lajos építész monográfiáját, majd látható volt Prutkay Péter nagysikerű Dobozolt kor-képek kiállítása, Orosz István Az enyészpont kijelölése című tárlata, Stefanovits Péter Átutazása, jelenleg pedig Haris László panorámaképeit mutatja be a Rovás. A Thália áprilisban adott otthont a kétnapos Márai-programsorozatnak, ahol irodalmi előadásokkal, emlékkiállításokkal, kerekasztal-beszélgetésekkel és filmvetítéssel emlékeztek az íróra.

Tarján Tamás irodalomtörténész, színikritikus a Bánk bán alkotóival folytatott beszélgetés megnyitásakor szót ejtett arról, hogy Katona József és Erkel Ferenc is olyan művet alkotott, mely nyitott az újabb és újabb értelmezési tartományok felé. A Bánk bán eredetileg 1860-ban iktatta be magát a zenetörténetbe, de a mű 1930-as években létrehozott új variánsa, mely Nádasdy Kálmán nevéhez fűződik, ugyancsak hamar ismertté vált, tette hozzá. Káel Csaba a filmváltozatról szólva elmondta, a mozgókép más megközelítést igényel, mint a színház vagy az opera: szem előtt kellett tartaniuk, hogy a mozi nézője számára a dramaturgia tisztán kivehetővé tegye a történetet és a szereplők motivációit, éppen ezért ők maguk a Nádasdy-féle verzió mellett döntöttek. A rendező kiemelte azt is, hogy a filmet nemzetközi forgalmazásra szánták, ezért is szerették volna, hogy a történet lefolyása bárki számára érthető legyen, Tokiótól Los Angelesig.



Marton Éva, aki Gertrúd szerepét több alkalommal is elénekelte (1993-ban, 2001-ben, majd pedig 2011-ben), nagy rálátással beszélt a különböző zenei verziók különbségeiről, és kifejtette, Erkel a maga korában egészen másképp gondolkozhatott a hangok terjedelméről. A királyné megölésének jelenetét felidézve az operaénekes megjegyezte, a színpadon általában ő az, aki gyilkolni szokott, de ez alkalommal Káel Csaba zseniális ötlete, hogy milyen eszközzel védje magát Gertrúd, amikor rátörnek, még őt is meglepte. Kiss B. Atilla felidézte, kik voltak az elődei Bánk megformálásában: a prózai szerepekben Bessenyei Ferenc, Sinkovits Imre, Senkálszky Endre váltak ikonikussá, az operai szerep megformálásában pedig Simándy József, Joviczky József álltak előtte. Éppen ezért a személyes megszólaltatást érezte feladatának, nem kívánta utánozni elődeit, maga pedig az emberi oldaláról közelítette meg a szerepet.

A díszleteket megálmodó Csikós Attila eredetileg egyetlen nagy teret gondolt el, ám a rendezővel és Zsigmond Vilmos operatőrrel végül megtalálták a filmben szereplő csodálatos ócsai, jáki, esztergomi, visegrádi helyszíneket. Kiss B. Atilla a jáki templombeli forgatásra visszaemlékezve elmondta, a kizárólag természetes fények között felvett jelenetek visszanézése mindannyiukra elementáris erővel hatott, hiszen felemelő a fény hatása ezeken a képeken. Arra a kérdésre válaszolva, tíz évvel később hogyan látja a filmet, Káel Csaba a zene fontosságát hangsúlyozta: a mű azért őrzi meg aktualitását, mert Erkelnek a dallamvilág és a hangszerelés mellett a pszichológiai ábrázoláshoz is zseniális érzéke volt. „Bánk bán és Gertrúd duettje a világ egyik legcsodálatosabb darabja, rendezőként ennek a megfejtése volt talán az egyik legnehezebb feladatom" – mondta. „A Bánk bán igazságszeretetre tanít, ez a film húsz év múlva is aktuális lesz, hiszen a darab igazságai örök életűek" – zárta a beszélgetést Marton Éva.