Ács Margit és Imre László

Közelképek írókról

Tornai Józsefről, Jókai Annáról, Kalász Mártonról, Ratkó Józsefről és Vathy Zsuzsáról szóló kötettel bővült a Magyar Művészeti Akadémia Közelképek írókról című kismonográfia-sorozata. A monográfiák immár harmadik éve jelennek meg jelentős kortárs írókról, költőkről kiváló irodalmárok tollából. Az új könyveket 2017. május 29-én mutatta be az Irodalmi Tagozat a Pesti Vigadó Makovecz termében. A rendezvényen Rátóti Zoltán színművész működött közre.
"Kalász Mártonról nagy életműve ellenére még sosem jelent meg összefoglalás, Tornai Józseffel és tulajdonképpen Jókai Annával is ugyanez a helyzet. Jókai Anna ugyan nagyon sikeres és népszerű író, ennek ellenére az irodalomtudomány még nem készített róla olyan pályaképet, amely áttekintést adhatna a munkásságáról és írásai lényegéről" mondta el a bemutató előtt Ács Margit, a sorozat szerkesztője.
    A kismonográfia-sorozat olyan szerzőkről kínál pályaképet, akik ugyan már teljes életművet tudhatnak maguk mögött, mégsem született még róluk könnyen hozzáférhető, az oktatást is segítő összefoglaló feldolgozás. A sorozatban a mostaniakkal együtt eddig 15 kötet született meg.
    Ugyancsak adóssága a kortárs irodalomnak az 1989-ben elhunyt Ratkó Jószef költészetének átmentése az újabb nemzedékek számára fűzte hozzá Ács Margit. Kitért arra is: amikor évekkel ezelőtt megrendelték a Vathy Zsuzsát bemutató kismonográfiát, még nem sejthették, hogy a szerző januári halála miatt egy bevégzett pályát fog áttekinteni a kész kötet.
    A kismonográfiák szerzőinek Alföldy Jenő, Imre László, Bartusz-Dobosi László, Jánosi Zoltán, Ekler Andrea munkáját méltatva Ács Margit kiemelte: az adott életművet mélyen ismerő, tudományos igényű, mégis a szélesebb közönség számára is közérthető kötetek születtek.
A bemutatásra kerülő könyvek:
  • Alföldy Jenő: Tornai József;
  • Imre László: Jókai Anna;
  • Bartusz-Dobosi László: Kalász Márton;
  • Jánosi Zoltán: Ratkó József;
  • Ekler Andrea: Vathy Zsuzsa
Jelenleg a sorozat tíz kötete van előkészületben, köztük az Utassy Józsefről, a kolozsvári Sigmond Istvánról és Vas Istvánról szóló munkák.

A koraesti bemutatón Ács Margit bevezetőjében újra hangsúlyozta, a szóban forgó alkotók jelentős és nagy életművei korábban ilyen összefoglaló irodalomtudományi feldolgozásban nem részesültek. Az első rövid beszélgetés előtt Rátóti Zoltán, az MMA Színházművészeti Tagozatának vezetője felolvasta Tornai József két versét. Miután Alföldy Jenő vázlatosan jellemezte Tornai József művészetét, arról kérdezte a nemsokára kilencvenéves költőt, hogy miben látja a költészet lényegét. Tornai József azt fejtette ki, hogy a versnek mágiájának, titkának kell lenni, különben nem vers és nem művészet. Mint mondta – és a Rátóti Zoltán által felolvasott egyik verse (Szívből kilövellő himnuszok) is erről szól –, hogy a létről és önmagunkról végső soron semmit sem tudunk, éppen ezért a költészet feladata a léttitok felmutatása.
    Jókai Anna sajnos nem tudott eljönni a bemutatóra, mivel január óta kórházban van, de Ács Margit elmondta, hogy olvasta és jóváhagyta a róla írt monográfiát, és nagyon örül neki. Miután Rátóti Zoltán felolvasta Jókai Anna Az utolsó gyermek című prózaversét, Ács Margit és a kötet szerzője, Imre László arról beszélgetett, hogy Jókai Anna kezdeti kisrealista és szociografikus prózája miként tágult ki, és jelent meg benne a transzcendens perspektíva. Imre László Jókai Anna modernségét pedig úgy összegezte, hogy „annyira mai, hogy a bőrömön érzem." Jókai Annáról az MMA portréfilmjének egyik részletét is láthatta-hallhatta a közönség.
   
    Rátóti Zoltán ezután Kalász Mártontól két verset olvasott fel, majd Bartusz-Dobosi László azt fejtegette, hogy Kalász Márton versei nem könnyű olvasmányok, és filozofikusak is. Mint mondta, Kalász Márton nemcsak a szavakkal bánik jól, hanem a szünetekkel, sortörésekkel is. A nyolcvankét éves költő többek közt felidézte, hogy összesen tizennégy évig élt Németországban, és elmondta, hogy két anyanyelve van, de számára mindig is Magyarország és a magyar kultúra jelentette az igazi hátteret.
    Az 1989-ben elhunyt Ratkó Józseftől szintén két verset olvasott fel Rátóti Zoltán, az egyik a rendkívül gúnyos költemény, a Nagynéném, a miniszterasszony volt, Ratkó József édesapjának nővére ugyanis, a Ratkó-korszak névadója, Ratkó Anna 1949 és 1953 között népjóléti, majd egészségügyi miniszter volt. A költőről a monográfia szerzője, Jánosi Zoltán és Ratkó József egykori barátja, Ágh István költő beszélgetett, megállapítva, hogy Ratkó József nemcsak költőként és drámaíróként volt nagy, hanem nyelvteremtőként is. Mint Ágh István rámutatott, a költő zseniális nyelvi szintézist hozott létre a nyelvromlás közepette.
    Az idén január 7-én tragikusan elhunyt Vathy Zsuzsáról, a 2006-ban elhunyt Lázár Ervin özvegyéről a róla szóló monográfia szerzője, Ekler Andrea és szerkesztője és barátja, Osztovits Ágnes beszélgetett, miután Rátóti Zoltán felolvasta az írónő egyik prózaversét (Ötödik cédula – az én üvöltéseim). Osztovits Ágnes többek közt elmondta, hogy a monográfia példaadó precizitással van megírva, majd Ekler Andreával együtt felidézték Vathy Zsuzsa lényét, személyiségét. Mint Ekler Andrea elmondta, Vathy Zsuzsa szeretete és mindent átható derűje a legdrámaibb leírásait is áthatotta, s az irodalomtörténész úgy összegezte az írónő munkásságát, hogy az a szeretetirodalom és a mérnöki kiszámítottság ötvözete. Az MMA róla szóló kisfilmjéből is láthatott-hallhatott egy részletet a közönség.