Tizennégyen alkotják a Corvin-lánc Testületet

A Magyar Corvin-lánc a Szent István Rend után következő legnagyobb állami kitüntetésünk. Olyan személyek kapják, akik különleges módon járultak hozzá a kultúrához, a tudományhoz, a magyar közgondolkodás jobbításához. A díjazottak más kitüntetések birtokosaitól eltérően testületet alkotnak, amely időszakonként összeül és eszmecserét folytat Magyarország helyzetéről. A Testület, e bölcsek tanácsa véleményének ismerete igen fontos a mindenkori köztársasági elnök, a miniszterelnök számára, a kitüntetés birtokosainak különleges tekintélye van a közéletben. 2018. február 12-én a magyar kultúra és tudomány hét kiemelkedő képviselője kapta meg a Corvin-láncot. Ezzel 14 tagúra bővült a korábban hét tagból álló testület, amely köztestületként látja el feladatát.
A Corvin-kitüntetéseket Horthy Miklós kormányzó alapította Magyarország mecénás királyának, Hunyadi Mátyásnak az emlékére 1930. október 11-én. A Corvin-láncokat, -koszorúkat és -díszjelvényeket először – Mátyás király születésnapjának tiszteletére – 1931 februárjában adta át a kormányzó. A két világháború közötti időszakban a legnagyobb állami kitüntetésnek számított a tudósoknak, íróknak, művészeknek járó jutalom.
1930 és 1942 között összesen 23-an kaptak Corvin-láncot. Kitüntetésben részesült többek között Berzeviczy Albert történettudós, Dohnányi Ernő zeneszerző, Herczeg Ferenc író, Hubay Jenő zeneszerző, gróf Klebelsberg Kuno kultúrpolitikus, báró Korányi Sándor orvostudós, Ravasz László református püspök, gróf Teleki Pál földrajztudós, báró Wlassics Gyula jogtudós, valamint Zala György szobrászművész. Az utolsó Corvin-láncot Schütz Antal hittudós, piarista szerzetes kapta 1942-ben. (Az egyik utolsó Corvin-kitüntetést, a Corvin-koszorút – mások között – Lehár Ferenc zeneszerző vehette át 1943-ban.)
A Corvin-lánc díjat az első Orbán-kormány idején honosították újra. 2001 augusztusában és decemberében adták át hat-hat kiemelkedő személyiségnek, majd a 2002-es kormányváltás után az adományozás szünetelt, ezt a 2010-ben hivatalba lépett második Orbán-kormány élesztette újra. A 2012 elejétől hatályos, az állami kitüntetésekről szóló törvény szerint a Magyar Corvin-lánc a magyar tudomány és művészet, valamint a magyar oktatás és művelődés fellendítése terén szerzett kimagasló érdemek elismerésére szolgál, a kitüntetéssel adományozottak alkotják a tízéves szünet után szintén 2012-től működő Magyar Corvin-lánc Testületet. Az adományozottak száma egy időben nem haladhatja meg a tizenötöt. A Corvin-lánccal kapcsolatos feladatokat a Miniszterelnökség keretében működő Magyar Corvin-lánc Iroda látja el. A Magyar Corvin-lánc Testület a 2016 decemberében elfogadott törvénymódosítás értelmében 2017. január 1-jétől köztestületként folytatja tevékenységét.
A Corvin-lánc kitüntetés egy olasz művésztől eredő, 15. századbeli, harmincöt milliméter átmérőjű érem másolata, amely Mátyás királyt mellképben, jobboldali profilban ábrázolja "Mathias Rex Hungariae" körirattal. Az érmet gazdag, részben zománcozott, áttört művű reneszánsz díszítmény övezi, amelybe felül mondatszalag fonódik "Pro scientia - litteris - et artibus" felirattal. A díszítményes érem fölött aranykoszorúban Mátyás király zománcos címere van, amely arany bevonatú ezüst nyakláncon függ. A függőrész teljes hossza száz milliméter. A Corvin-lánc kisebbített alakja a Magyar Corvin-lánc függő részének hű másolata negyven milliméteres méretben.
Az adományozást úgy kell megörökíteni, hogy a díjazott nevét és az adományozás évszámát bevésik a kitüntetés hátlapjába. Ha a kitüntetés hátoldalára több név már nem véshető fel, az érmet a "Lezárva" felirattal és az utolsó adományozott kitüntetés birtoklási joga megszűnési évszámának bevésésével kell lezárni, és végleges megőrzésre a Magyar Nemzeti Múzeumnak kell átadni. Ezzel egyidejűleg gondoskodni kell új kitüntetés előállításáról.
A 2001. évi tizenkét és a 2012-ben díjazott öt kitüntetett közül időközben tízen elhunytak, ezért nyílt mód hét taggal a létszám bővítésére. Mellettük testületi üléseken a miniszterelnök képviseletében teljes jogú tagként a Corvin-lánc Iroda vezetője foglal helyet.
Az elhunyt testületi tagok között volt a Magyar Művészeti Akadémia alapítója és örökös tiszteleti elnöke, Makovecz Imre (1935–2011) építész, valamint Nemeskürty István irodalomtörténész (1925–2015), Szokolay Sándor zeneszerző (1931–2013) és Zsigmond Vilmos operatőr (1930–2016), az MMA néhai tagjai.
A Miniszterelnökség keretein belül működő Magyar Corvin-lánc Iroda gondoskodik a kitüntetések adományozására vonatkozó javaslatokkal, valamint az adományozással összefüggő adminisztratív és szervező munka ellátásáról, a Testület működéséhez szükséges feltételek biztosításáról és a Testület titkársági feladatainak elvégzéséről. Az irodavezetői tisztséget 2011 és 2016 között Granasztói György történész, diplomata, az MTA doktora, professor emeritus (az MMA Társadalmi Tanácsadó Testületének tagja) töltötte be, 2017 júniusa óta Klinghammer István térképész-geoinformatikus, akadémikus, miniszterelnöki megbízott tölti be a tisztet. Az évente egyszer ülésező testület amolyan bölcsek tanácsaként működik, véleményt nyilvánít a magyar tudományt, irodalmat, művészetet, oktatást és művelődést érintő, valamint a nemzet sorsát, jövőjét befolyásoló kérdésekről.
A Corvin-lánc testület tagjai:
Kallós Zoltán (2001-től) Kossuth-nagydíjas néprajzkutató (2017), a nemzet művésze (2014), az MMA rendes tagja;
Lovász László (2001-től) Wolf-díjas matematikus, Széchenyi-nagydíjas (2008), akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke (2014);
Lukács János / John Lukacs (2001-től) Egyesült Államokban élő történész, Széchenyi-nagydíjas (2014);
Bor Zsolt (2012-től) Széchenyi-díjas lézerfizikus, akadémikus;
Jelenits István (2012-től) Széchenyi-díjas teológus, piarista szerzetes, az MMA Aranyérem kitüntetettje (2016);
Marton Éva (2012-től) Kossuth-díjas operaénekes, a nemzet művésze (2014), a Magyar Szent István Rend kitüntetettje (2016), az MMA rendes tagja, a Corvin-lánc Testület alelnöke;
Vizi E. Szilveszter (2012-től) Széchenyi-nagydíjas, Széchenyi-díjas akadémikus, farmakológus, 2002 és 2008 között a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, az MMA Társadalmi Tanácsadó Testületének tagja;
Huszti Péter (2018-tól) Kossuth-díjas színművész, a nemzet művésze, az MMA rendes tagja;
Maróth Miklós (2018-tól) Széchenyi-díjas orientalista, akadémikus, az MTA alelnöke, az MMA Társadalmi Tanácsadó Testületének tagja;
Martonyi János (2018-tól) Széchenyi-díjas jogász, korábbi külügyminiszter;
Melocco Miklós (2018-tól) Kossuth-díjas szobrász, a nemzet művésze, az MMA rendes tagja;
Sir George Radda / Radda György (2018-tól) Nagy-Britanniában élő biokémikus, az MTA tiszteleti tagja;
Ritoók Zsigmond (2018-tól) Széchenyi-díjas klasszika-filológus, akadémikus;
Sótonyi Péter (2018-tól) Széchenyi-díjas orvos, akadémikus.