Nagy László (1925–1978)

Új, állandó kiállítás emlékezik Szmoljanban Nagy László költőre

A kétéves ösztöndíjjal 1949-ben Bulgáriába érkező Nagy Lászlót (1925–1978) a bolgár kultúra terjesztése és népszerűsítése terén végzett munkája elismeréséül Nemzetközi Botev-díjjal (1976) és Cirill és Metód érdemrenddel tüntették ki. Szmoljan város díszpolgárává avatta (1976), és 1981-ben emlékházat nyitott a „rodopei" magyar tiszteletére. 2015-ben a Szófiai Magyar Intézet kezdeményezésére és a Szmoljani Önkormányzat együttműködésével felállításra került Nagy László mellszobra a város közterén. Akkori látogatásán dr. Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára az Emlékház felújítását kezdeményezte a bolgár félnél. 2016–2019-ben bolgár és magyar állami finanszírozással megtörtént a leromlott állagú szmoljani Nagy László Emlékház restaurálása. A Nemzeti Kulturális Alap, a Magyar Művészeti Akadémia és a bolgár Balkankarpodem Rt. anyagi támogatásának köszönhetően létrejött a költő életét és munkásságát bemutató korszerű, multimédiát is magába foglaló állandó kiállítás, amelyet 2019. június 18-án nyitnak meg ünnepélyesen.
A szmoljani Nagy László Emlékház Ki viszi át a Szerelmet. Hommage à Nagy László című állandó kiállításáról

Kiállításunk Nagy László képzőművészeti, tárgyi és költői hagyatékának legfontosabb elemeit foglalja össze.
Mind a költészetében, mind festői-grafikai munkásságában kiemelkedő a ló motívum, szimbólumaként az elmúló paraszti világnak, a természetnek és a természetes közösségeknek és a szabadságnak. Ez motívum megjelenik a földszinti tér minden falán, többféle képi-fogalmi kontextust adván a jelkép jelentésének Nagy László költészetében. 
A kiállítás címét adó vers, a Ki viszi át a Szerelmet a legismertebb verse a költőnek szerte a világon. Emblematikus alkotás, amely erős szenvedéllyel fogalmazza meg emberi és költői magatartását. A kiállításhoz készített és vetített animációban ő maga mondja el versét magyarul, illetve elhangzik bolgárul, a kettő között egy Iszkázon, a költő szülőfalujában forgatott film kockáit látjuk, édesanyjával, a természettel, lovakkal és az ősi énekkel, a regöléssel ezek születésétől kezdve azok az erők, viszonyítási pontok, amelyek költészetének szimbólumrendszerét meghatározzák.
A szemközti hosszú falon középről indulva az egyik oldalon az otthon, a másikon a szerelem képei és versei sorakoznak, középen három, önmeghatározó, fontos versrészlettel. 
Külön helyet kapott tipográfiai kiemeléssel a két 1956-ban írt verse, a Csodák csodája és a Karácsony fekete glória a forradalom és szabadságharc csodája és bukása fonódik a betűk képi megjelenésében is bennük össze.
A térben a koncepciónak megfelelően a Nagy László által faragott lovacskákat és betlehemet láthatjuk, a vele készült interjúból idézünk, hogy mennyire fontos volt számára a kézművesség, a mesterség.
A lépcsőfordulóban kedves költőit idézzük illusztrációival, az emeleten pedig életét követhetjük a róla készült fényképek tematikus csoportosításával család, Iszkáz, Szigliget, Bulgária. A kísérő szövegek nagyobb részt naplójából, a Krónika-töredékből származnak, de a költő öccsének, Ágh Istvánnak, illetve feleségének, Szécsi Margitnak két-két versével is megismerkedhet a látogató.
A kiállításhoz elkészítettük Nagy László egyik legismertebb képversének, a Szárny és piramisnak háromdimenziós változatát, mint munkásságának kiemelkedően hangsúlyos, képben megfogalmazott szimbólumát. 
A rodopei szobába kerülnek a költő legfontosabb, bolgárokhoz, illetve Bulgáriához kötődő versei és képei, Szent-György ikonjai, valamint a bolgár népköltészetről írott rövid esszéjének részlete.
Az elmélyültebb megértésre vágyó látogató mindegyik térben talál bolgár nyelven megjelent Nagy László kötetet, amelyet kedve szerint forgathat, és kiegészítheti a kiállításon olvasható szövegeket.
A kiállításon szereplő összes kép és műtárgy az eredeti másolataként készült." (Benkő Andrea kurátor)

Kurátor: Benkő Andrea, látványterv: Ágoston István, arculat, grafika: Bubik Veronika, előkészítés, kommunikáció: Radványi Orsolya, szakmai konzulens: Jánosi Zoltán, Arató György animáció: Maros Gábor, Nagy Ernő.
A Szmoljani Regionális Múzeum munkatársai: Tanya Mareva igazgató, etnológus, Cveta Koleva konzulens, Donka Szimeonova operációs munkatárs.
Támogatók: a Bolgár Köztársaság Kulturális Minisztériuma, Szmoljani Önkormányzat, Szófiai Magyar Nagykövetség, Szófiai Magyar Intézet, Nemzeti Kulturális Alap, Magyar Művészeti Akadémia, Petőfi Irodalmi Múzeum, Magyar Irodalmi Emlékházak Egyesülete, Balkankarpodem AD, Szmoljani Regionális Történeti Múzeum, Magyar Írószövetség, Bolgár Írószövetség, Budapest XIX. kerület, Kispest Önkormányzata, Nagy László Szellemi Öröksége Alapítvány
A kiállítás a Szófiai Magyar Intézet projektjeként valósul meg.
Projektvezető: Dimitrov Györgyi igazgató, operációs munkatárs: Petrova Liana, Velikovné Frank Zsuzsanna, fordítás, lektorálás: Krumova Júlia, Dimova Nelli

A tárlatot, melyet a létrehozók Nagy András (1953–2018) emlékének szentelnek, a Bolgár Köztársaság kulturális minisztere, Boil Banov, az esemény védnöke nevében Amelia Geseva miniszterhelyettes nyitja meg. A Magyar Művészeti Akadémia nevében Mezey Katalin, az Irodalmi Tagozat vezetője mond beszédet.

A MEGNYITÓ PROGRAMJA:
15.30 óra, Nagy László Emlékmúzeum – a megújított kiállítás megnyitója, koszorúzás, köszöntők, a Személyiség Fejlesztést Támogató Központ Drámaiskolája növendékei Nagy László-verseket szavalnak, Tassonyi Balázs és Saifi Claudia magyar népdalokat adnak elő
17.00 óra, Nagy László-mellszobor – koszorúzás a Városi Könyvtár előtti téren
18.30 óra, Nikolaj Hajtov Rodopei Drámai Színház – kulturális program, koncert Tassonyi Balázs és Saifi Claudia énekesek részvételével (A Kispesti Polgármesteri Hivatal támogatásával)