Boka László

„A nekifeszült mentő-akarat" – Kuncz Aladár-emlékkonferencia

Az erdélyi író, szerkesztő, műfordító, Kuncz Aladár (1885–1931) munkásságáról és az új kutatási eredményekről rendezett konferenciát az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Művészeti Akadémia 2018. október 4-én, amelyen szó esett a Trianon utáni közösségszervező tevékenységéről, regényeiről és műveinek recepciójáról is. Az Országos Széchényi Könyvtár Dísztermében megtartott emlékkonferencia az OSZK és az MMA együttműködésének új fejezetét nyitotta. Ez volt az első nagyobb volumenű közös rendezésű esemény. A felszólalók előadásainak szerkesztett anyagát a Magyar Művészeti Akadémia, az MMA Kiadó Nkft. és az OSZK közös kiadásban jelentetik meg 2019 tavaszán.
Filep Tamás Gusztáv, Kuncz Aladár Összegyűjtött munkáinak sorozatszerkesztője arra mutatott rá: a magyar irodalomtörténetnek bőven van még adóssága a Kuncz-életmű kutatásában, ezért nagy erőkkel folytatják a már megkezdett hézagpótló irodalomtörténeti munkájukat. Kiváltképp az író első világháború során kettétört alkotótevékenységének tudományos igényű finomhangolására, sokszínű egyéniségének mélylélektani elemzésére vállalkoznak. Az egész napos rendezvény körbejárta Kuncz életének főbb állomásait, kapcsolatrendszerét, írásait, pontosította, miben áll munkájának valódi jelentősége, mindezek fényében pedig arra kereste a választ, vajon a Fekete kolostor című regény szerzőjének van-e helye a Parnasszuson. Boka László, az OSZK tudományos igazgatója, aki egyben szintén sorozatszerkesztő, hangsúlyozta: a konferencia mottójául szolgáló Kuncz Aladár emlékének szentelt Reményik Sándor-verssor, elsősorban az író „alkotólényének emberfeletti mentő munkájára utal". A „jó diplomatára", a „világfira", a „jó helyzetfelismerő reálpolitikusra" – a „literary gentleman-re", akinek elvitathatatlan érdemei vannak az első világháború utáni erdélyi magyar irodalom újraindításában és megszervezésében. Ő volt ugyanis a romániai magyar irodalom első kánonképzője, „aki kanonizációjával a szétszórt erdélyi világot kívánta újraegyesíteni" – fejtette ki előadásában Boka László.
Mindketten elmondták, hogy a nemzet-karakterológia formálását szívén viselő, szintetizáló igényű, komparatív szemléletmóddal bíró Kuncz lélekformálását az Eötvös Collegium és szellemi mentora, Riedl Frigyes alapozta meg. Európai levegőt a tantermekbe ő engedett, a befogadás lélektanát ő honosította meg a fiatal írónál, ami lehetővé tette a nagy átéléssel végzett, emberközpontú, több frontos irodalmi tevékenységet. Kuncz, „francia-elköteleződését" soha nem engedte el – Trianon után sem. A bergsoni filozófia lelkes híve kizárólag francia nyelvű munkákat fordított.
Az egyes szekciókat lezáró viták végső konklúziója egyetértésben született: Kuncz alapvetően filológus, kritikus és szerkesztő (Ellenzék, Erdélyi Helikon), irodalomtörténész, műfordító és kánonteremtő (és, mint ilyen mindenképpen figyelemreméltó), de mindenekelőtt a transzilvanizmus, az erdélyiség szívós „nagykövete". A szépprózának ugyanakkor nem volt eklatáns képviselője. Egyedül a francia internálásáról szóló Fekete kolostor pályázhatna a titulusra – amit méltatott Babits és Kosztolányi, a nagyközönség körében is sikert aratott –, végül azonban nem tudta kivívni magának ezt a rangot. A Nyugat szürke eminenciásának másik művét (Felleg a város felett) Láng Gusztáv irodalomkritikus „az erdélyi próza egyik legrosszabb regényének" nevezte. Az egyetlen, amiért érdeklődésre tarthatnak számot a mai napig, az az értékmentés. Ugyanakkor Boka László és Filep Tamás Gusztáv többször is hangsúlyozta: a világháború után erősen cenzúrázott mű részleteinek felkutatása pozitív irányba mozdíthatja annak megítélését. A polémiát gazdagította volna Pomogáts Béla irodalomtörténész előadása, aki sajnos egészségi állapota miatt nem lehetett jelen.
A „vegyük birtokba saját kincseinket" záróakkordként elhangzó mottó szépen keretbe foglalta a konferencia célját. A kerekasztal-beszélgetés során előjöttek a jövőben esedékes feladatok, amit Filep Tamás Gusztáv közölt a publikummal: Kuncz Aladár kanonizációs kritériumainak felülvizsgálata. További szöveggondozás, levelezéseinek véglegesítése, kisebb tanulmányainak sajtó alá rendezése, az életműsorozat hét kötetté való bővítése, melynek következő darabja az ötödik kötet. Ennek összeállítása jelenleg is zajlik és Kuncz összes irodalommal, művészetekkel kapcsolatos kritikáit, portréit, tanulmányait, esszéit, recenzióit tartalmazza majd (ebben továbbra is partner a Kriterion Kiadó). Mindenekelőtt azonban a kolozsvári Jancsó-hagyaték teljes feltárása a cél, ez ugyanis a Kuncz Aladár életére vonatkozó fő forráslelőhely. A távlati tervek kapcsán megfogalmazódott a Fekete kolostor szerepének tónusosabbá tétele, akár egy, a mű alapján készült film megrendezésének előkészítése.
2018. október 8.  |  mma kiadó kuncz aladár-emlékkonferencia oszk