Esemény - nagy kép

Jakobovits Miklós kapta a Magyar Művészetért Posztumusz Díjat

Átadták a Magyar Művészetért-díjakat: az elismerést Lendvay József hegedűművész, Nagy Ervin színművész, Schilling Árpád rendező, Szórádi Zsigmond szobrászművész és Ütő Gusztáv festőművész vehette át. Jakobovits Miklóst, a Magyar Művészeti Akadémia néhai tagját Posztumusz Díjjal tüntették ki.
A Magyar Művészetért-díjakat 2013. június 7-én adták át Budapesten. A Petőfi Sándor-díjat a délvidéki Petőfi Sándor Kultúregyesületnek ítélte a kuratórium. Árpád fejedelem-díjat kapott Vizi E. Szilveszter a magyar tudományos életben elért világhírű eredményeiért. Ex Libris Díjban részesült a délvidéki Bogdán József papköltő, Dinnyés József előadóművész, az Eszéki Magyar Tanszék, a brünni Kazinczy Ferenc Diák Kör, a Krónikás Zenede, a Muzsikás együttes, a kárpátaljai Nagy Béla református főgondnok, a Prágai Tükör, Salamon Beja zeneművész, Sidi Péter sportlövő világbajnok, a nagyváradi Szigligeti Színház és Meleg Vilmos színművész, Tar Károly író és Tokaj városa.

Jakobovits Miklós (1936-2012) festészetét a szürrealizmus egykori eredményeire támaszkodó, a művészi groteszk lehetőségeivel hatásosan élő képalkotás jellemezte. Nagyrészt a természeti látványtól elvonatkoztatott csendéleteket és urbánus tájakat festett. Bolondokháza című sorozatában a 20. századi zárt, diktatórikus társadalmak paródiáját nyújtotta. Fiatalkori csendélet-jellegű kompozícióin érezhető az olasz metafizikus festészet, főként Carlo Carrá és Giorgio Morandi hatása. E hatásra kezdett érdeklődni az olasz trecento festői fogásai iránt a hetvenes években, amelyet főként sokalakos, szimbolikus kompozícióinál, a kép megszerkesztésénél és az egyes figurák gótikus megfogalmazásánál, valamint a lokálszínek használatánál észlelhetünk. A nyolcvanas években a festőiség utáni absztrakció és az olasz arte povera hatása jellemezte táblaképeit, de végig megőrizte a kivitelezés mívességét. Feleségével, Jakobovits Mártával több kerámiai alkotótelepen járt; témáinak plasztikai megformálása, az agyag lehetőségei foglalkoztatták; így, és a kollázson keresztül jutott el tárgylenyomatok és képtárgyak készítéséhez.

1959-ben végzett a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán, mesterei Kádár Tibor és Miklóssy Gábor voltak. A Körösvidéki Múzeum főmuzeológusaként (1985-1997) jelentősen hozzájárult a gyűjtemények gyarapításához. Sasianu Alexandruval létrehozta a Nagyváradi Egyházművészeti Barokk Képtárat. 1997-től a Barabás Miklós Céh elnöke volt. 1965 óta szerepelt egyéni kiállításokon Magyarországon, Romániában, Hollandiában, Németországban. 2007-ben a Budapest Galériában állított ki. Gyakran jelentkezett feleségével, Jakobovits Mártával együtt, legutóbb Budapesten 2012. december 12-ig az Erlin Galériában volt látható közös kiállításuk. Életművét Szolnay Sándor-díjjal (1994), Hollósy Simon Emlékéremmel (1996), a Romániai Örmények Szövetsége Művészeti Díjával (1997), a Magyar Köztársaság Tisztikeresztjével (2002) és Munkácsy-díjjal (2003) ismerték el.
2013. június 7.  |  díj-kitüntetés jakobovits miklós