A paksi Szentlélek templom enteriőrje, részlet Péterfy László szobraival: A feltámadt Krisztus és az angyalok (1991)

Monográfia Péterfy Lászlóról

Az Erdélyi Művészek Leányfalun című rendezvényen mutatta be Banner Zoltán művészettörténész Péterfy László szobrász- és festőművészről szóló monográfiáját, amelyet a marosvásárhelyi Mentor Kiadó jelentetett meg az Erdélyi Magyar Képzőművészek sorozatában.
Immár 26. éve a Kolozsvárról származó Szász István szervezte az Erdélyi Művészek Leányfalun nevű rendezvényt, amelynek helyszínén kiállítás nyílt Péterfy László képeiből, és kisplasztikáiból, valamint irodalmi est hangzott el Sütő András műveiből.
Péterfy László 1966-ban telepedett ki Marosvásárhelyről Magyarországra, majd Makovecz Imre épületeihez is készített szobrokat. Festőnek tanult, de mindig is szobrász szeretett volna lenni, több évtizede pedig csak köztéri szobrokat készít, amelyek általában egy-egy éves munkát jelentenek.
Banner Zoltán, az erdélyi 20. századi krónikása szerint egyetlen magyar művészet van, még akkor is, ha létezik „képzőművészeti anyanyelv, ezen belül pedig nyelvjárás, és erdélyi képzőművészeti nyelvjárás", amelynek jellegzetességei nem egy stílusban, hanem egy bizonyos magatartás-formával határozhatók meg. A művészettörténész úgy véli, hogy a Kós Károly által nevezett transzszilvanizmus a képzőművészetben még inkább szemléletesebb, mint az irodalomban, mert itt „kitapintható" az erdélyi lélek szolidaritása.
Forrás: Kossuth Rádió
2014. augusztus 25.  |  péterfy lászló