Van-e jövője a tanyának a mai Magyarországon?
Művészetelméleti konferencia a Pesti Vigadóban
A Pesti Vigadó Makovecz termében június 12-én rendezték meg a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozatának a Van-e jövője a tanyának a mai Magyarországon? című konferenciáját. Az esemény célja az volt, hogy rávilágítson a tanyasi létforma aktuális helyzetére és jövőbeli lehetőségeire Magyarországon. A konferenciát dr. Solymosi-Tari Emőke, az MMA Művészetelméleti Tagozatának vezetője nyitotta meg, majd Csernyus Lőrinc építész, az MMA rendes tagja köszöntötte az egybegyűlteket.
A Pesti Vigadó Makovecz termében június 12-én rendezték meg a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozatának a Van-e jövője a tanyának a mai Magyarországon? című konferenciáját. Az esemény célja az volt, hogy rávilágítson a tanyasi létforma aktuális helyzetére és jövőbeli lehetőségeire Magyarországon. A konferenciát dr. Solymosi-Tari Emőke, az MMA Művészetelméleti Tagozatának vezetője nyitotta meg, majd Csernyus Lőrinc építész, az MMA rendes tagja köszöntötte az egybegyűlteket.
Dr. Solymosi-Tari Emőke szerint igenis van jövője, ugyanis rengeteg fiatal költözik ki az utóbbi időben tanyákra, vagy kisebb falvak szélére és választanak egy másik életmódot, azért, hogy újra a teremtett világ részesei legyenek, közelebb kerüljenek a természethez, Istenhez, a saját családjukhoz, a saját kétkezi munkájukkal akarnak a fiatalok valamit megteremteni, önellátóan szeretnének élni, tiszta élelmet szeretnének enni és tiszta élelemmel akarják egy tiszta környezetben felnevelni a gyerekeiket.
Az előadások sorát Bordás Mónika tervező és kutató építész Körforgás című előadása nyitotta meg, melyben a tanyákhoz fűződő személyes és szakmai tapasztalatairól beszélt. Ezt követte Buella Mónika tájépítész, aki a tanya mint egykor vízjárta, nyitott tér jelentőségét boncolgatta.
A délelőtti program további részében Farkas Gábor DLA, Ybl- és Prima Primissima díjas építész tartott előadást a tanyák jövőjéről Magyarországon. Előadásában a tanyasi életforma történelmi és társadalmi változásait elemezte, és bemutatott néhány példát a tanyasi értékek megőrzésének alternatíváira.
Délután Bodonyi Csaba DLA, Ybl Miklós- és Széchenyi-díjas építész, az MMA rendes tagja gondolatait Sulyok Miklós művészettörténész, az MMA rendes tagja tolmácsolta a nyírségi bokortanyák jövőbeli lehetőségeiről és az önellátó tanyatelepülések víziójáról. Ezt követően Csóka Balázs DLA, építész, az MMA volt ösztöndíjasa a dél-magyarországi tanyák jelenkori helyzetéről számolt be.
A napot Szabóné Sándor Krisztina és Pál János előadása zárta, melyben a Késmárki Imre-féle mártélyi malom újjászületéséről és az értékek továbbéléséről beszéltek. A résztvevők az előadásokat követően hozzászólásokkal és kérdésekkel gazdagították a programot.
A konferencia zárszavát Csernyus Lőrinc mondta, aki kiemelte a tanyasi életforma jelentőségét a magyar kultúrában és a jövőbeli lehetőségeket, amelyeket a fiatal generációk számára tartogat.
A rendezvény rámutatott arra, hogy a tanyák és a tanyasi életforma továbbra is fontos részei lehetnek Magyarország kulturális és gazdasági életének, ha megfelelő támogatást és figyelmet kapnak. A konferencia ismételten rávilágított a tanyák értékére és fontosságára, ösztönözve a szakembereket és a fiatalokat, hogy együtt dolgozzanak a tanyasi életforma megőrzésén és fejlesztésén.
Csernyus Lőrinc köszöntőjében kiemelte, hogy a klasszikus tanyasi létet a mai világban már nem lehet ismételten beindítani, hanem újra át kell gondolni. Álláspontja szerinte a tanyasi létbe való visszatanulásnak, a tanyasi művészvilágnak, létformának, élelmiszerelőállításnak, valamint állattartásnak van jövője.
Az előadások sorát Bordás Mónika tervező és kutató építész Körforgás című előadása nyitotta meg, melyben a tanyákhoz fűződő személyes és szakmai tapasztalatairól beszélt. Ezt követte Buella Mónika tájépítész, aki a tanya mint egykor vízjárta, nyitott tér jelentőségét boncolgatta.
A délelőtti program további részében Farkas Gábor DLA, Ybl- és Prima Primissima díjas építész tartott előadást a tanyák jövőjéről Magyarországon. Előadásában a tanyasi életforma történelmi és társadalmi változásait elemezte, és bemutatott néhány példát a tanyasi értékek megőrzésének alternatíváira.
Délután Bodonyi Csaba DLA, Ybl Miklós- és Széchenyi-díjas építész, az MMA rendes tagja gondolatait Sulyok Miklós művészettörténész, az MMA rendes tagja tolmácsolta a nyírségi bokortanyák jövőbeli lehetőségeiről és az önellátó tanyatelepülések víziójáról. Ezt követően Csóka Balázs DLA, építész, az MMA volt ösztöndíjasa a dél-magyarországi tanyák jelenkori helyzetéről számolt be.
A napot Szabóné Sándor Krisztina és Pál János előadása zárta, melyben a Késmárki Imre-féle mártélyi malom újjászületéséről és az értékek továbbéléséről beszéltek. A résztvevők az előadásokat követően hozzászólásokkal és kérdésekkel gazdagították a programot.
A konferencia zárszavát Csernyus Lőrinc mondta, aki kiemelte a tanyasi életforma jelentőségét a magyar kultúrában és a jövőbeli lehetőségeket, amelyeket a fiatal generációk számára tartogat.
A rendezvény rámutatott arra, hogy a tanyák és a tanyasi életforma továbbra is fontos részei lehetnek Magyarország kulturális és gazdasági életének, ha megfelelő támogatást és figyelmet kapnak. A konferencia ismételten rávilágított a tanyák értékére és fontosságára, ösztönözve a szakembereket és a fiatalokat, hogy együtt dolgozzanak a tanyasi életforma megőrzésén és fejlesztésén.
June 14, 2024
|
konferencia
,
csernyus lőrinc
,
bodonyi csaba
,
sulyok miklós
,
pesti vigadó
,
dr. solymosi-tari emőke
