Bemutatták Gróh Gáspár és Pécsi Györgyi új könyvét
Illyés Gyula munkássága és határon túli szerzőink új megközelítésben
Gróh Gáspár Illyés Gyuláról szóló Nemzet és baloldal című esszékönyvét, illetve Pécsi Györgyi Soha mások ellen – Olvasópróbák című tanulmánykötetét mutatták be november 6-án a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Mindkét kötet a Nap Kiadó gondozásában jelent meg. Sebestyén Ilona kiadóvezető külön köszöntötte az eseményen részt vevő Illyés Máriát és Kodolányi Gyulát.
Gróh Gáspár Illyés Gyuláról szóló Nemzet és baloldal című esszékönyvét, illetve Pécsi Györgyi Soha mások ellen – Olvasópróbák című tanulmánykötetét mutatták be november 6-án a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Mindkét kötet a Nap Kiadó gondozásában jelent meg. Sebestyén Ilona kiadóvezető külön köszöntötte az eseményen részt vevő Illyés Máriát és Kodolányi Gyulát.
Kulin Borbála MMA-ösztöndíjas költő, irodalomtörténész Illyés Gyula Hatalmas, nagy korszak… s a költők című versét olvasta fel, majd Gróh Gáspárral közösen beszélgettek a költői életmű változó megítélésének időszakairól.
Gróh Gáspár elmondta, hogy Illyés életműve minden olyan problémát érint, amelyek a huszadik századi történelemben kiemelkedőek. Ráadásul olyan módon teszi ezt, hogy kapcsolatot teremt a korát megelőző évszázadhoz. Például a nemzetiségi problémához, vagy a szociális és a társadalmi kiszolgáltatottsághoz, amely nem a huszadik században gyökerezik. Kiemelte, hogy Illyés Gyula alkotásainak olvasása esztétikai és intellektuális élmény. Hozzátette, hogy minden műfajában rendkívüli nyelvformáló ereje is van mondanivalójának. A Hunok Párizsban című művének olvasása hasonló benyomásokat keltett benne, mint bármelyik ismert verse.
A Nemzet és baloldal című esszékönyvet kézbe véve a szerző személyes hangú bevezetőjéből megtudni, hogy Gróh Gáspár virtuális mesterei, Németh László, Cs. Szabó László, Nagy László, Pilinszky János és még sokan mások elé helyezi Illyés Gyulát. A 20. századi magyar irodalom és szellemi élet legátfogóbb, legegyetemesebb kitekintésű alkotójának tekinti. Nem gondolja, hogy mindenben egyedül ő lett volna a legnagyobb. „Nem érzem úgy, hogy ő lett volna a 20. század legnagyobb költője, legkiemelkedőbb dráma- és esszéírója, vagy hogy az ő prózája határozta volna meg korának irodalmát." Mint kiemeli, minden műfajban a legnagyobbak közé tartozott, közszereplőként pedig korszakokat összekötve tevékenykedett az értékmegőrzés jegyében. Nem hagyja szó nélkül az Illyés személyét és munkásságát ért támadások sokaságát sem, amelyek, ha nem is indirekt módon, de minősítik az életművet.
„Illyés Gyula nemcsak költő és író volt, de tollal és tettel egész életében a magyarságért küzdött – írja Gróh Gáspár. – Ennek a harcnak a feltételeit és a csatatereit nem ő, hanem ellenfelei határozták meg. Előbb, két évtizeden át, a hivatalosság nemzete alá szorított milliók anyagi és szellemi befogadásáért küzdött, aztán a magyar nemzet fölé emelkedő hatalommal."
Gróh Gáspár esszéi azt összegzik, hogy a költő, író miként tette meg a tőle telhető legtöbbet ebben az egyenlőtlen feltételekkel vívott küzdelemben. A könyv végén olvasható Falusi Márton, a Magyar Művészet főszerkesztőjének Illyés Gyulára vonatkozó televíziós beszélgetése Gróh Gáspárral.
*
Pécsi Györgyi Gróh Gáspár kérdéseire válaszolva elmondta, a Soha mások ellen – Olvasópróbák című kötetében a határon túli magyar szerzők irodalmáról ír. A könyv címére nem sokkal a megjelenése előtt találtak rá, forrása Dsida Jenő Tükör előtt című verse. Ez a cím egyben állásfoglalás is részéről. Láng Gusztáv Dsida Jenő-tanulmányai mellett Gion Nándor, Szilágyi Domokos, Ferenczes István, Grendel Lajos, Lőrincz György, Tóth László művészetével, illetve Lezsák Sándor és Reményi József Tamás munkásságával foglalkozik.
Gróh Gáspár felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy a kötetben szereplő szövegek közül kettő, a Gion Nándorról és a Szőcs Gézáról szóló egy jövendőbeli monográfia előzményének is tekinthető.
A tartalmat áttekintve, noha a kötet végén olvasható, lényeges A sokféleség összessége, amit magyar irodalomnak nevezünk címmel Radics Péterrel, a PIM Digitális Irodalmi Akadémia vezető szerkesztőjével lezajlott beszélgetése. Ebben többek között az MMA Kiadó gondozásában megjelent Magyar irodalmi művek 1956–2016 című lexikon megszületését idézi fel. Ezt a hiánypótló munkát Falusi Márton költő, szerkesztő javaslatát továbbgondolva, elsősorban ők ketten gondozták. A szerkesztőbizottságba olyan átfogó műismerettel és jelentős irodalomtörténészi életművel rendelkező irodalomtörténészeket hívtak meg, akik együttesen képesek voltak hitelesen áttekinteni a vizsgált évtizedek alkotásait. Kerestek és találtak olyan szerzőket, akik megírták a szócikkeket a kulturális és szépirodalmi emlékezetből hiányzó művekről.
„Maga a kutatómunka rendkívül érdekes és tanulságos volt, élveztük az új felfedezéseket, rátalálásokat. Létrejött egy összegzés, amely ugyan nem törekszik a teljességre, mégis teljes értékű reprezentációt kínál. A lexikon önmagában nem képez kánont, de a művekből kirajzolódnak irányok, stílusok, értékrendek. Meggyőződésem, hogy azáltal, hogy ennyire gazdag, változatos magyar irodalomra hívja fel a figyelmet, maga a lexikon egyfajta intellektuális szabadságérzetet ad" – mondja el Pécsi Györgyi, aki 2017 és 2023 között a kiadó szakmai vezetője volt.
B. L.
Gróh Gáspár elmondta, hogy Illyés életműve minden olyan problémát érint, amelyek a huszadik századi történelemben kiemelkedőek. Ráadásul olyan módon teszi ezt, hogy kapcsolatot teremt a korát megelőző évszázadhoz. Például a nemzetiségi problémához, vagy a szociális és a társadalmi kiszolgáltatottsághoz, amely nem a huszadik században gyökerezik. Kiemelte, hogy Illyés Gyula alkotásainak olvasása esztétikai és intellektuális élmény. Hozzátette, hogy minden műfajában rendkívüli nyelvformáló ereje is van mondanivalójának. A Hunok Párizsban című művének olvasása hasonló benyomásokat keltett benne, mint bármelyik ismert verse.
A Nemzet és baloldal című esszékönyvet kézbe véve a szerző személyes hangú bevezetőjéből megtudni, hogy Gróh Gáspár virtuális mesterei, Németh László, Cs. Szabó László, Nagy László, Pilinszky János és még sokan mások elé helyezi Illyés Gyulát. A 20. századi magyar irodalom és szellemi élet legátfogóbb, legegyetemesebb kitekintésű alkotójának tekinti. Nem gondolja, hogy mindenben egyedül ő lett volna a legnagyobb. „Nem érzem úgy, hogy ő lett volna a 20. század legnagyobb költője, legkiemelkedőbb dráma- és esszéírója, vagy hogy az ő prózája határozta volna meg korának irodalmát." Mint kiemeli, minden műfajban a legnagyobbak közé tartozott, közszereplőként pedig korszakokat összekötve tevékenykedett az értékmegőrzés jegyében. Nem hagyja szó nélkül az Illyés személyét és munkásságát ért támadások sokaságát sem, amelyek, ha nem is indirekt módon, de minősítik az életművet.
„Illyés Gyula nemcsak költő és író volt, de tollal és tettel egész életében a magyarságért küzdött – írja Gróh Gáspár. – Ennek a harcnak a feltételeit és a csatatereit nem ő, hanem ellenfelei határozták meg. Előbb, két évtizeden át, a hivatalosság nemzete alá szorított milliók anyagi és szellemi befogadásáért küzdött, aztán a magyar nemzet fölé emelkedő hatalommal."
Gróh Gáspár esszéi azt összegzik, hogy a költő, író miként tette meg a tőle telhető legtöbbet ebben az egyenlőtlen feltételekkel vívott küzdelemben. A könyv végén olvasható Falusi Márton, a Magyar Művészet főszerkesztőjének Illyés Gyulára vonatkozó televíziós beszélgetése Gróh Gáspárral.
*
Pécsi Györgyi Gróh Gáspár kérdéseire válaszolva elmondta, a Soha mások ellen – Olvasópróbák című kötetében a határon túli magyar szerzők irodalmáról ír. A könyv címére nem sokkal a megjelenése előtt találtak rá, forrása Dsida Jenő Tükör előtt című verse. Ez a cím egyben állásfoglalás is részéről. Láng Gusztáv Dsida Jenő-tanulmányai mellett Gion Nándor, Szilágyi Domokos, Ferenczes István, Grendel Lajos, Lőrincz György, Tóth László művészetével, illetve Lezsák Sándor és Reményi József Tamás munkásságával foglalkozik.
Gróh Gáspár felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy a kötetben szereplő szövegek közül kettő, a Gion Nándorról és a Szőcs Gézáról szóló egy jövendőbeli monográfia előzményének is tekinthető.
A tartalmat áttekintve, noha a kötet végén olvasható, lényeges A sokféleség összessége, amit magyar irodalomnak nevezünk címmel Radics Péterrel, a PIM Digitális Irodalmi Akadémia vezető szerkesztőjével lezajlott beszélgetése. Ebben többek között az MMA Kiadó gondozásában megjelent Magyar irodalmi művek 1956–2016 című lexikon megszületését idézi fel. Ezt a hiánypótló munkát Falusi Márton költő, szerkesztő javaslatát továbbgondolva, elsősorban ők ketten gondozták. A szerkesztőbizottságba olyan átfogó műismerettel és jelentős irodalomtörténészi életművel rendelkező irodalomtörténészeket hívtak meg, akik együttesen képesek voltak hitelesen áttekinteni a vizsgált évtizedek alkotásait. Kerestek és találtak olyan szerzőket, akik megírták a szócikkeket a kulturális és szépirodalmi emlékezetből hiányzó művekről.
„Maga a kutatómunka rendkívül érdekes és tanulságos volt, élveztük az új felfedezéseket, rátalálásokat. Létrejött egy összegzés, amely ugyan nem törekszik a teljességre, mégis teljes értékű reprezentációt kínál. A lexikon önmagában nem képez kánont, de a művekből kirajzolódnak irányok, stílusok, értékrendek. Meggyőződésem, hogy azáltal, hogy ennyire gazdag, változatos magyar irodalomra hívja fel a figyelmet, maga a lexikon egyfajta intellektuális szabadságérzetet ad" – mondja el Pécsi Györgyi, aki 2017 és 2023 között a kiadó szakmai vezetője volt.
B. L.
