Szegény Dzsoni és Árnika Amerikában
„Én vagyok a világ legszabadabb embere! Enyém az egész nagy tágasság, enyém széles e világ. Arra megyek, amerre kedvem tartja; ott hányok bukfencet, ahol akarok; senki parancsára nem vagyok kénytelen ugrabugrálni" – vallja Lázár Ervin egyik legismertebb mesealakja, Szegény Dzsoni, akinek kalandjait a brit gyerekek után végre az amerikaiak is megismerhetik. Lázár Ervin varázslatos meséje, a Szegény Dzsoni és Árnika, Anna Bentley fordításában és Molnár Jacqueline illusztrációival jelent meg Arnica, the Duck Princess címmel.
A Publisher's Weekly már a napokban a gyerekkönyves újdonságok között szemlézte, legutóbb pedig a Wall Street Journal recenzálta, kiemelve, hogy Lázár Ervinnek ez az első könyve angolul, és hozzátéve azt is, hogy a kötet csodálatos olvasmány lehet a 6-11 éveseknek. Több cikk kiemeli: Lázár Ervin örök kedvenc, minden korosztálynak érdemes újra és újra elővenni a történeteit.
Ha még élne, nyolcvanéves lenne az író, Dömdödöm, Mikkamakka, Bruckner Szigfrid és Berzsián szülőatyja. Meséin generációk nőttek fel, ám különös, semmihez sem hasonlítható történetei nem csak a gyerekekhez szólnak: felnőtt fejjel is megéri őket újraolvasni.
Ha még élne, nyolcvanéves lenne az író, Dömdödöm, Mikkamakka, Bruckner Szigfrid és Berzsián szülőatyja. Meséin generációk nőttek fel, ám különös, semmihez sem hasonlítható történetei nem csak a gyerekekhez szólnak: felnőtt fejjel is megéri őket újraolvasni.
A Szegény Dzsoni és Árnika cselekménye alapján 1983-ban filmfeldolgozás készült, amelynek rendezője és írója Sólyom András volt. A zenéjét pedig Márta István szerezte. A film előtt még 1981-ben a Magyar Rádióban kétrészes rádiójáték készült belőle. Később 1982-ben megjelent hanglemezen is a Hungaroton hanglemezgyártó vállalat jóvoltából. Dzsoni és Árnika szerelmi históriáját 2012-ben a hangoskönyv műfajában is feldolgozták.
