Bodonyi Csaba kapta a Makovecz Imre-díjat

Az elismerést az „Angyalok és építészet" című Makovecz-emlékkiállításon adták át

A Műcsarnokban, az MMA intézményében Angyalok és építészet | Makovecz Imre 90 címmel látható a Makovecz Alapítvány és a Műcsarnok kiállítása. A nemzetközi szakértők közreműködésével létrejött tárlat 2025. november 21-től 2026. február 1-ig látogatható, kurátora Jonathan Glancey angol építészeti szakíró-kritikus. A november 20-ai kora esti ünnepélyes megnyitó keretében Bodonyi Csaba Széchenyi - és Ybl-díjas építész, az MMA rendes tagja kapta a Makovecz Imre-díjat, melyet Turi Attila, az MMA elnöke adott át. Méltató beszédet Sáros László György Ybl-díjas építész, fotográfus, az MMA rendes tagja, a Makovecz Alapítvány kuratóriumi tagja mondott.

Szenzációs kiállítás Veszprémben: Az üveg alkímiája

A Magyar Művészeti Akadémia a Bohus-Lugossy Alapítvány díjazottjai között

2025. november 20. és 2026. május 30. között látható Bohus Zoltán és Lugossy Mária, a Magyar Művészeti Akadémia két néhai tagja hagyatékából rendezett gyűjteményes tárlat Veszprémben. A művészházaspár tudatosan megőrizte alkotói pályájuk legjellemzőbb és legszebb darabjait azzal a céllal, hogy azokat később gyűjteményként adhassák át az utókornak. E nemes szándék megvalósításaként a Bohus-Lugossy Alapítvány a hagyatéki anyagot letétbe helyezte a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumnál, amely Magyarország legjelentősebb kortárs üvegművészeti gyűjteményével rendelkezik.

A falu szíve

Kékedi László az összetartozás élményéről, az utolsó simításokról és a fölfelé forgó napkorongról

A Magyar Falu Program pályázat keretében elkészült 19 vármegye 19 településének falufája, az utolsót 2025. november 26-án adják át a Komárom-Esztergom vármegyei Dadon. Mivel további 11 település jelezte igényét rá, Kékedi László fafaragó népi iparművész, Kisgyőr polgármestere, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja már a folytatáson gondolkodik, minél több mesterség bevonásával. Nem is kell messzire menni a jó példáért: november 28-án az Országház előtt, a Kossuth téren felépül a nemzet betleheme – több száz Kárpát-medencei tárgyalkotó munkája.

Tisztának maradni a mocsokban – Zsigmond Dezső A tűz szájából című legújabb filmjéről

Milyen élete lesz egy alkoholista anya mellett felnövő lánynak? Hogyan tud kitörni erőszakos, kényszerítő férje rabságából, hogy megmentse négy gyermekét? Zsigmond Dezső legújabb filmje egy különleges és mély vallomás arról, hogy egy ember lelke mennyire tiszta tud maradni annak ellenére, hogy végig nyomorban, mocsokban és megaláztatásban él. Az alkotóval a szereplőkről és a film keletkezési körülményeiről beszélgettünk.

A Magyar Művészeti Akadémia szentévi római rendezvényei

A Magyar Művészeti Akadémia négy római rendezvénnyel csatlakozott a szentév megünnepléséhez, három kiállítással és egy koncerttel. Az nyitó alkalom szinte rögtön a szentév kezdetén volt. „Hit, remény és rajzfilm" címmel január 16-án csütörtökön este Róma központjában, a Kancellária impozáns reneszánsz palotájában nyitották meg a Jankovics Marcell (1941-2021) máig ható művészetének emléket állító multimediális kiállítást – „a Szentév első nagy római magyar eseményét".

Pontosvessző

Hőna Gusztáv harsonaművész estje 

Miért értékelődött fel a harsona szerepe a 20. század második felében? Hogyan jelent meg a hangszer új funkciókban? – ezt a változást szemléltette Hőna Gusztáv szerkesztésében a Pesti Vigadó Harsonaestje tavaly nyáron. Immár a folyamat szereplőit is megismerhettük november 12-én a Pontosvessző című Hőna-esten a Makovecz utcai Akadémiai Szalonban.

Formák állandó metamorfózisa

Megnyílt Cakó Ferenc életmű-kiállítása a Pesti Vigadóban
 
Élettánc címmel november 18-án megnyílt Cakó Ferenc Kossuth-díjas alkalmazott grafikus, animációs filmrendező legújabb, rézkarcokat, festményeket és álló homokképeket bemutató tárlata. A Vigadó Galériában látható kiállítás megnyitóján köszöntőt Turi Attila, az MMA elnöke, megnyitó beszédet pedig Feledy Balázs, művészeti író, művészetkritikus mondott. A művész egy élő homokanimációs műsort is készített kifejezetten erre az estére.

Alvó szegek…

Táncköltészet, a magyar líra és a mozdulatnyelv találkozása

Zsuráfszky Zoltán koreográfus, az MMA rendes tagja, a nemzet művésze premierjén egy olyan lenyűgöző alkotással találkozhattunk, amely újraértelmezi a tánc és a költészet viszonyát. Az Alvó szegek… című estről Bényei Adrienn készített kritikát a Magyar Nemzet számára, az alábbiakban a cikk szerkesztett változatát közöljük.

Bemutatták Kabay Barna Petényi Katalin életéről készült filmjét Rómában

A római Falconieri-palotában került sor Petényi Katalin tiszteletére rendezett különleges estére, ahol Kabay Barna „Az őrt állók figyelő szemével" (2025, 52') című dokumentumfilmjét mutatták be. A filmvetítés után az alkotókkal Berényi László beszélgetett.

Építészete varázslat volt

Beszélgetés Jonathan Glanceyvel
 
Eredeti rajzok, fotók, makettek, hanghatások, hang- és filmfelvételek idézik fel Makovecz Imre építész, az MMA alapító örökös elnöke, örökös tiszteleti elnökének képzelőerejét, hitét, szimbolikát hordozó, megszületett és tervezőasztalon maradt alkotásait a Műcsarnok Angyalok és építészet című kiállításán. Az Országút című folyóirat munkatársa, Róna Katalin beszélgetett Jonathan Glanceyvel, a kiállítás kurátorával.

Keddi kaleidoszkóp

Beszélgetés az orosz szakralitásról

Az MMA Művészetelméleti Tagozat októberi és novemberi Keddi kaleidoszkóp programsorozatán Kulin Ferenc irodalomtörténész, az MMA elnökségi tagja Józsa György Zoltán irodalomtörténész, műfordítóval beszélgetett az orosz kultúráról, szakralitásról és szimbolizmusról. Köszöntőt mondott: Solymosi-Tari Emőke zenetörténész, a Művészetelméleti Tagozat vezetője.

A Magyar menyegző premierje Kolozsvárott

A filmet a magyar szórvány napján mutatták be
 
Történelmi esemény zajlott a Kolozsvári Magyar Operában november 15-én: a sétatéri épület ismét filmpremiernek adott otthont, ami különleges jelentőséggel bír, hiszen utoljára több mint egy évszázaddal ezelőtt rendeztek itt magyar film ősbemutatót. Szép Gyula operaigazgató az ünnepségen mondott beszédében elmondta, hogy utoljára 105 évvel ezelőtt a Janovics Jenő által vezetett filmgyár művét láthatta magyarul a közönség. Az újabb magyar filmpremier helyszíne azért is fontos többek közt, mert innen indultak Kertész Mihály és Korda Sándor is, akik a magyar filmművészet jeles alakjaivá váltak.