Dévényi Sándor kapta a Kós Károly-életműdíjat
Idén első alkalommal adták át az állami építészeti díjakat egyszerre, a Magyar Építészet Napján, melyen a nemrégiben alapított Kós Károly-életműdíjat Dévényi Sándor vehette át a Pesti Vigadóban. Az eseményen Novák Katalin köztársasági elnök úgy fogalmazott: a magyar építészek munkái megmutatják azt a sokszínűséget, amely a magyar embereket jellemzi és azt a sajátosan magyar kultúrát, amelyet annyira tisztelünk és amelyben élünk.
A magyar építészet egy önkifejezés, a magyarok önkifejezése - hangsúlyozta Lázár János építési és közlekedési miniszter az ünnepségen. A tárcavezető köszöntőjében kiemelte: azok az építészek, akik elismerésben részesülnek az építészetben végzett munkájukért, mindannyian készek és képesek voltak arra, hogy kifejezzék és megmutassák a világnak, milyen a 21. századi magyarság.
Turi Attila, az MMA elnöke ünnepi beszédében egyebek mellett azt mondta, „A díjátadó üzenete az, hogy hazánkban olyan országépítés zajlik, ahol a jelen és jövő magyar építészetét csakis az univerzális kultúrát is hordozó, de sajátos, a szülőföldünkhöz kötődő hagyományok integrálásával tartjuk elképzelhetőnek. A legújabb és a legmagasabb szintű építészeti életműdíj Kós Károly nevét viseli, az ő születésnapja lett az építészet napja, s büszkeségünk, hogy az első díjátadóra születésének 140. évfordulóján kerülhet sor. Kós Károly életét, munkásságát, közösségi és nemzeti felelősségvállalását nemcsak ismernünk kell, de példaként is szeretnénk állítani a jövő építészei elé. Ahogy példa a Magyar Művészeti Akadémia alapító, örökös tiszteleti elnöke, Makovecz Imre is, aki figyelmeztet bennünket arra, hogy az egyik legnagyobb hatással vagyunk szociális- és természeti környezetünkre, mert ahogy mondja: „az építész, aki embereknek tervez, vagy épít házat, olyan világot tervez, mely formájával, anyaghasználatával és funkciójával és a hely szellemében az emberekhez, azok közvetlen, személyes, sokszor nem is tudatos igényeihez szól, azokat formálja meg. Ezt tette Kós Károly is, akiről jól tudjuk, nem csak építész volt, hanem politikus, író, könyvkiadó és grafikus, de elsősorban az erdélyi szellemiség őrzője, a kulturális élet szervezője, egy szilárd pont az első világháborút követő földindulásban."
Az Országgyűlés idén ősszel nyilvánította Kós Károly születésének napját, december 16-át a magyar építészet napjává. A Kós Károly-életműdíjat - amelyet első alkalomal adtak át – a kárpát-medencei építészet hagyományainak megőrzésén és fejlődésének előmozdításán dolgozó, kimagasló tudású és elhivatottságú, példamutató életműve elismeréseként Dévényi Sándor Kossuth-díjas, Ybl Miklós-díjas építész, a nemzet művésze vehette át. Az MMA rendes tagja az elismerés kapcsán úgy fogalmazott, életünk jelentős részét épített környezetben éljük, s arra kérte a jelenlévőket: „Szeressék az építészt! Szeressék azokat, akik a környezetünk alakításáért dolgoznak és tehetségüket a köz javára fordítják! És, ha már szeretik, akkor kérem, ismerjék is el őket, és az épület említésénél ne felejtsék el az építészt is megemlíteni." Dévényi Sándor örömét fejezte ki, hogy a magyar építészetnek saját napja lett, mert ez az ünnep megbecsülést jelent mindenki számára. A díj kapcsán külön köszönetet mondott barátainak és családjának.
A Magyar Építészet Napján további díjakat adtak át. A régészeti örökség védelme érdekében kimagasló, a feltáró és tudományos munkásságon túlmutató, széles körű régészeti szakmai tevékenység elismeréseként Schönvisner István-díjban idén Gallina József Zsolt részesült.
A műemlékvédelem területén végzett kimagasló szakmai tevékenység elismeréseként a Forster Gyula-díjat Besey László vehette át. Kimagasló egyéni tájépítészeti alkotói, oktatói és szakpolitikai-szemléletformáló tevékenysége elismeréséül, életműdíjként Mőcsényi Mihály-díjban Vincze Attila részesült. A Pro Architectura díjat idén Hegedüs Csilla, Bődi Imre, Frikker Zsolt, Major Zoltán, Müllner Péter, Getto Tamás és Sztranyák Gergely vehette át. A kimagasló egyéni - önállóan tervezett építészeti alkotásokra vonatkozó - építészeti alkotói, oktatói tevékenység elismeréséül, életműdíjként Ybl Miklós-díjban idén Bordás Péter, Dénes György, az MMA köztestületi tagja és Krähling János részesült.
Szöveg: MTI, Wittmer-Besze Erika
Fotó: Walter Péter
Turi Attila, az MMA elnöke
Turi Attila, az MMA elnöke ünnepi beszédében egyebek mellett azt mondta, „A díjátadó üzenete az, hogy hazánkban olyan országépítés zajlik, ahol a jelen és jövő magyar építészetét csakis az univerzális kultúrát is hordozó, de sajátos, a szülőföldünkhöz kötődő hagyományok integrálásával tartjuk elképzelhetőnek. A legújabb és a legmagasabb szintű építészeti életműdíj Kós Károly nevét viseli, az ő születésnapja lett az építészet napja, s büszkeségünk, hogy az első díjátadóra születésének 140. évfordulóján kerülhet sor. Kós Károly életét, munkásságát, közösségi és nemzeti felelősségvállalását nemcsak ismernünk kell, de példaként is szeretnénk állítani a jövő építészei elé. Ahogy példa a Magyar Művészeti Akadémia alapító, örökös tiszteleti elnöke, Makovecz Imre is, aki figyelmeztet bennünket arra, hogy az egyik legnagyobb hatással vagyunk szociális- és természeti környezetünkre, mert ahogy mondja: „az építész, aki embereknek tervez, vagy épít házat, olyan világot tervez, mely formájával, anyaghasználatával és funkciójával és a hely szellemében az emberekhez, azok közvetlen, személyes, sokszor nem is tudatos igényeihez szól, azokat formálja meg. Ezt tette Kós Károly is, akiről jól tudjuk, nem csak építész volt, hanem politikus, író, könyvkiadó és grafikus, de elsősorban az erdélyi szellemiség őrzője, a kulturális élet szervezője, egy szilárd pont az első világháborút követő földindulásban."
Dévényi Sándor, az MMA rendes tagja, Kós Károly-életműdíjas
Az Országgyűlés idén ősszel nyilvánította Kós Károly születésének napját, december 16-át a magyar építészet napjává. A Kós Károly-életműdíjat - amelyet első alkalomal adtak át – a kárpát-medencei építészet hagyományainak megőrzésén és fejlődésének előmozdításán dolgozó, kimagasló tudású és elhivatottságú, példamutató életműve elismeréseként Dévényi Sándor Kossuth-díjas, Ybl Miklós-díjas építész, a nemzet művésze vehette át. Az MMA rendes tagja az elismerés kapcsán úgy fogalmazott, életünk jelentős részét épített környezetben éljük, s arra kérte a jelenlévőket: „Szeressék az építészt! Szeressék azokat, akik a környezetünk alakításáért dolgoznak és tehetségüket a köz javára fordítják! És, ha már szeretik, akkor kérem, ismerjék is el őket, és az épület említésénél ne felejtsék el az építészt is megemlíteni." Dévényi Sándor örömét fejezte ki, hogy a magyar építészetnek saját napja lett, mert ez az ünnep megbecsülést jelent mindenki számára. A díj kapcsán külön köszönetet mondott barátainak és családjának.
A Magyar Építészet Napján további díjakat adtak át. A régészeti örökség védelme érdekében kimagasló, a feltáró és tudományos munkásságon túlmutató, széles körű régészeti szakmai tevékenység elismeréseként Schönvisner István-díjban idén Gallina József Zsolt részesült.
A műemlékvédelem területén végzett kimagasló szakmai tevékenység elismeréseként a Forster Gyula-díjat Besey László vehette át. Kimagasló egyéni tájépítészeti alkotói, oktatói és szakpolitikai-szemléletformáló tevékenysége elismeréséül, életműdíjként Mőcsényi Mihály-díjban Vincze Attila részesült. A Pro Architectura díjat idén Hegedüs Csilla, Bődi Imre, Frikker Zsolt, Major Zoltán, Müllner Péter, Getto Tamás és Sztranyák Gergely vehette át. A kimagasló egyéni - önállóan tervezett építészeti alkotásokra vonatkozó - építészeti alkotói, oktatói tevékenység elismeréséül, életműdíjként Ybl Miklós-díjban idén Bordás Péter, Dénes György, az MMA köztestületi tagja és Krähling János részesült.
Szöveg: MTI, Wittmer-Besze Erika
Fotó: Walter Péter
