Hamlet a Magyar Színházban
A klasszikust Arany János fordításában hallhatjuk
Nagy sikerrel mutatta be 2025 februárjában Shakespeare Hamletjét a Magyar Színház. A címszerepet Haumann Máté alakítja, a további szerepekben többek közt Györgyi Annát, Gáspár Tibort és (Reviczky Gábor helyett) Fillár Istvánt láthatja a közönség. Az előadás létrehozásában a Magyar Művészeti Akadémia több tagja is közreműködött. A jelmezeket Rátkai Erzsébet, a díszletet Ferenczfy-Kovács Attila tervezte, a rendező: Eperjes Károly volt.
Nagy sikerrel mutatta be 2025 februárjában Shakespeare Hamletjét a Magyar Színház. A címszerepet Haumann Máté alakítja, a további szerepekben többek közt Györgyi Annát, Gáspár Tibort és (Reviczky Gábor helyett) Fillár Istvánt láthatja a közönség. Az előadás létrehozásában a Magyar Művészeti Akadémia több tagja is közreműködött. A jelmezeket Rátkai Erzsébet, a díszletet Ferenczfy-Kovács Attila tervezte, a rendező: Eperjes Károly volt.
Részletek a kritikákból:
„Eperjes Károly Hamlet-rendezése egy új irányt jelöl ki a színház számára, amelyben a klasszikus dráma, a legmagasabb rendű, helyeként akár a szakralitást is megidéző művészet és az igényesen szórakoztató, minden elemében attraktív színház nem hogy nem zárja ki, hanem feltételezi egymást, ahogyan ez Shakespeare korában is zajlott. A drámai részek valóban drámaiak, nagyon mélyre eresztik a gyökereiket, és hatalmas tereket nyitnak a sorsára rálelő tragikus hős előtt. Érzékelhetjük azt is, ahogy a családi bűn hatására darabokra törik, szakad a valóság a szereplők körül. Dualitások, ellentétek, párhuzamosságok, töredezettségek jelennek meg, miközben a pusztulás felé araszolnak azok is, akik még nem is sejtik." (Varga Klára, magyarhirlap.hu)
„Összességében elmondhatjuk, hogy egy olyan darabot sikerült színpadra vinni, ami kifejezetten élvezhető és magával ragad, még akkori is, ha az az Erzsébet-kori színházi környezetben játszódik is. Nem játszadozik, nincsenek porhintések, a színészi játékra helyezi a hangsúlyt. A háttérben Ferenczfy-Kovács Attila díszletei letisztultak, nem akarják sem a korszellemet, se a történést túlmagyarázni, ám két mozgatható elemmel ügyesen játszik a térrel, amikor a cselekményben fontosabb monológok vagy párbeszédekre kerül a sor, ilyenkor beszűkítve a színpadképet, egyfajta fókusszal ellátva a nézőt, ezzel is építve a dramaturgiát, mellette Rátkai Erzsébet jelmezei pedig ügyesen megalapozzák a karakterek személyiségeit." (Plitz Dóra, deszkavizio.hu)
(…) „ezért tűnik merész vállalkozásnak a (Pesti) Magyar Színház legújabb előadása: a Hamletet úgy tették színpadra, hogy Arany János szövegét használták, a szereplők korabeli jelmezekben vannak, és a reneszánszt megidéző zenei aláfestéssel (a zeneszerző Bucz Magor) a kort idéző díszletek kötött játszanak. Ez a vakmerő húzás pedig bejött. Érdekes módon a puszta történet is leköti a nézőket, a követhető mondatok és a színészi alakítások viszik magukkal a közönséget.
(…) A Magyar Színházban – amely a nevéből száműzte már a Pestit – telt ház előtt, vastapssal fogadták a Hamletet." (Sümegi Noémi, index.hu)
„Eperjes Károly Hamlet-rendezése egy új irányt jelöl ki a színház számára, amelyben a klasszikus dráma, a legmagasabb rendű, helyeként akár a szakralitást is megidéző művészet és az igényesen szórakoztató, minden elemében attraktív színház nem hogy nem zárja ki, hanem feltételezi egymást, ahogyan ez Shakespeare korában is zajlott. A drámai részek valóban drámaiak, nagyon mélyre eresztik a gyökereiket, és hatalmas tereket nyitnak a sorsára rálelő tragikus hős előtt. Érzékelhetjük azt is, ahogy a családi bűn hatására darabokra törik, szakad a valóság a szereplők körül. Dualitások, ellentétek, párhuzamosságok, töredezettségek jelennek meg, miközben a pusztulás felé araszolnak azok is, akik még nem is sejtik." (Varga Klára, magyarhirlap.hu)
„Összességében elmondhatjuk, hogy egy olyan darabot sikerült színpadra vinni, ami kifejezetten élvezhető és magával ragad, még akkori is, ha az az Erzsébet-kori színházi környezetben játszódik is. Nem játszadozik, nincsenek porhintések, a színészi játékra helyezi a hangsúlyt. A háttérben Ferenczfy-Kovács Attila díszletei letisztultak, nem akarják sem a korszellemet, se a történést túlmagyarázni, ám két mozgatható elemmel ügyesen játszik a térrel, amikor a cselekményben fontosabb monológok vagy párbeszédekre kerül a sor, ilyenkor beszűkítve a színpadképet, egyfajta fókusszal ellátva a nézőt, ezzel is építve a dramaturgiát, mellette Rátkai Erzsébet jelmezei pedig ügyesen megalapozzák a karakterek személyiségeit." (Plitz Dóra, deszkavizio.hu)
(…) „ezért tűnik merész vállalkozásnak a (Pesti) Magyar Színház legújabb előadása: a Hamletet úgy tették színpadra, hogy Arany János szövegét használták, a szereplők korabeli jelmezekben vannak, és a reneszánszt megidéző zenei aláfestéssel (a zeneszerző Bucz Magor) a kort idéző díszletek kötött játszanak. Ez a vakmerő húzás pedig bejött. Érdekes módon a puszta történet is leköti a nézőket, a követhető mondatok és a színészi alakítások viszik magukkal a közönséget.
(…) A Magyar Színházban – amely a nevéből száműzte már a Pestit – telt ház előtt, vastapssal fogadták a Hamletet." (Sümegi Noémi, index.hu)
Fotók: Tarnavölgyi Zoltán, Zsíros Alíz / Magyar Színház
