Juhász Judit, dr. Richly Gábor, Rohonyi Anikó
Rohonyi Anikó 80
Az „aranytorkú és aranylelkű" Rohonyi Anikót köszöntötték
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke és felesége, Lévai Anikó levélben köszöntötte a nyolcvanesztendős Rohonyi Anikó operaénekest, a Magyar Állami Operaház volt vezető drámai szopránját, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagját, akinek ünneplésére gyűltek össze pályatársai és művészetének kedvelői a Makovecz Szalonban 2022. november 16-án. Az esten, melyen megjelent Richly Gábor, az MMA főtitkára is, a Liszt Ferenc- és Bartók Béla–Pásztory Ditta-díjas művésszel Török Géza karmester beszélgetett.
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke és felesége, Lévai Anikó levélben köszöntötte a nyolcvanesztendős Rohonyi Anikó operaénekest, a Magyar Állami Operaház volt vezető drámai szopránját, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagját, akinek ünneplésére gyűltek össze pályatársai és művészetének kedvelői a Makovecz Szalonban 2022. november 16-án. Az esten, melyen megjelent Richly Gábor, az MMA főtitkára is, a Liszt Ferenc- és Bartók Béla–Pásztory Ditta-díjas művésszel Török Géza karmester beszélgetett.
A születésnapi ünneplés nyitányaként felolvasták azt a levelet, amelyet Orbán Viktor és felesége, Lévai Anikó küldött. Eszerint a miniszterelnök az élet egyik csodás igazságának nevezte, hogy az Isten adta tehetség, mint egy folyó, utat tör magának. A magyar klasszikus zene és mindannyiunk szerencséjére ez történt Rohonyi Anikóval is, akinek nemesi származása miatt sok akadályoztatást kellett elszenvednie, mégis „megtalálta a nemzete számára hasznos utat". A miniszterelnök köszöntőlevele rámutatott: „a nemesi származás mögött nemes szív rejtőzik", amit a Rohonyi Anikó által adott jótékonysági koncertek is jeleznek – olvasható Orbán Viktor és Lévai Anikó köszöntőlevelében.
Ezt követően Richly Gábor főtitkár Vashegyi György elnök jókívánságát tolmácsolta, majd az esten közreműködő Császár Angela Jászai Mari-díjas színművész, kiváló művész elszavalta Reményik Sándor Akarom című versét. Török Gábor karnagy szerint ez a vers tökéletesen jellemzi az ünnepeltet, akit „búvópatak-típusúként" jellemzett. Méltatásában rámutatott: „nem ismerek nála szerényebb, alázatosabb és tisztaszívűbb embert". Török Gábor megemlítette Rohonyi Anikó családi gyökereit, s kihangsúlyozta, hogy „a letűnt rendszernek nem voltak a kegyeltjei". Édesanyja ugyanis gróf hernádvécsey és hajnácskői Vécsey Blankaként látta meg a napvilágot, aki a felmenői között tisztelheti a tizenhárom aradi vértanú egyiként, gróf Vécsey Károly honvéd vezérőrnagyot. Édesapja pedig a háború előtt jónevű ügyvéd volt, de 1945 után már nem gyakorolhatta tanult mesterségét, ezért kitanulta a kőműves szakmát, s csak így dolgozhatott. Rohonyi Anikó válaszában elmesélte, hogy mélyen vallásos nevelést kapott, gyermekként templomi kórusban kezdte az éneklést. 1966-ban munka mellett iratkozott be a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolába, ahol Farkas Ilonka növendéke volt. A Zeneakadémiára úgy került, hogy megnyert egy énekversenyt, s egyből a negyedik évfolyamba vették fel, mestere Kutrucz Éva és Orosz Júlia volt. 1972-ben lett a Magyar Állami Operaház ösztöndíjasa, a következő évtől pedig magánénekese. Török Gábor szerint az Isten áldotta tehetségekkel bővelkedő társulat kimagasló hangú koloratúr szopránja lett, s a közönség a romantikus olasz operák avatott előadójaként ismeri. Arra a kérdésre, hogy a hangját hogyan tartotta karban, Rohonyi Anikó azt válaszolta, hogy: „a Jóisten segített. Ezenkívül sohasem ittam, nem cigarettáztam, s nem mulatoztam". Elmondta még, hogy az előző rendszerben végig érezte a rosszallást, nem engedték külföldre, ha azonban világsztárok jöttek hozzánk, velük énekelhetett. Kijelentette: „a magyar énekesek is vannak olyan jók, mint a külföldiek".
Ezt követően a Makovecz utcában megtartott ünnepség résztvevői megtekinthették Szinetár Miklós, Medveczky Ádám és az operaénekes Molnár András videóüzenet formában elmondott születésnapi köszöntőjét és méltatását.
„Elindultam a sok csoda felé" – Rohonyi Anikó pályája
Zenekedvelő családban, 1942. november 16-án látta meg a napvilágot Rohonyi Anikó. Édesanyja az aradi hős, gróf Vécsey Károly családjából származott, ezért Rákosi és Kádár világában az egész családot meghurcolták. Gyermekként templomi kórusban énekelt, majd 1962 és 1970 között műszaki rajzolóként dolgozott. A templomi karnagy tanácsára 1966-ban jelentkezett a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolába. 1970-ben Lukács Miklós felvette a Zeneakadémia opera tanszakára, azonnal a negyedik évfolyamra. Mint különleges tehetség, két év alatt végezte el az operaénekes képzést, ahonnan az útja az Operaházba vezetett. Első nagy szerepe Erkel Ferenc Hunyadi László című operája, amelyben Szilágyi Erzsébet volt. Nagyszerűbbnél nagyszerűbb szerepek következtek: 1979-ben Puccini Toscájának címszerepét alakította, a következő évben pedig Verdi Aidáját testesítette meg. 1981-ben A végzet hatalma Leonóráját énekelte, majd Puccini Turandotja és Verdi Az álarcosbál című operájának Amelia szerepe következett. 1987-ben ismét egy Verdi-műben, a Nabuccóban énekelt. Az 1990-es év nem csupán Tannhäuser Vénusz-szerepét hozta, hanem díjak sorát is: Liszt Ferenc-díjjal és Bartók–Pásztory-díjjal értékelték pályafutását. 1991-ben az Erkel Színházban Ponchielli operájának címszerepét, a Giocondát énekelte. 2002-ben jótékony célú előadást tartott Mascagni: Parasztbecsület című művéből a Pesti Vigadóban, majd visszavonult a színpadtól. A zenétől azonban nem búcsúzott, hiszen 2003 és 2012 között a Magyar Katolikus Rádióban Az opera világa címmel riportműsort vezetett.
