Az MMA díjátadó ünnepségét jelenlétével megtisztelte mások mellett Varga Zsolt András, a Kúria elnöke; Schmittné Makray Katalin közéleti személyiség; Kiss-Hegyi Anita, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára; Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára; valamint Horváth Szilárd, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára.

„Köztestületi díjaink azért is különösen fontosak számunkra, mert a figyelmet a művészet társadalomban betöltött szerepére és a társadalommal való szétválaszthatatlan kötelékre irányítja. A díjak mérföldkövek és irányjelzők a Nemzet kulturális útján, a példamutatás nevesítései" – mondta köszöntőjében Turi Attila, az MMA elnöke. Kiemelte azt is: „Szeretnénk mi is a Magyar Művészeti Akadémia lehetőségeihez mérten Klebelsberg példáját követni. Minden erőnkkel támogatjuk a fiatal művészeket annak érdekében, hogy egyszer majd ők is itt ülhessenek az arra érdemesült művészemberek, és ők is megkaphassák ezeket az elismeréseket. A Magyar Művészeti Akadémia nemcsak gondoskodik a magyar művészeti élet szereplőinek személyes megbecsüléséről, hanem példaképeket, Makovecz Imre szavaival „őrlelkeket" állít a nemzet elé. Olyan személyiségeket, akik életükkel és tevékenységükkel megszolgálják ezt a társadalmi megbecsülést. A díjazottakat éppen azért szándékunk példaképként állítani a mostani és jövendő fiatal ösztöndíjasaink elé, hogy megmutassuk nekik: igenis lehet egy alkotó életet becsülettel és megbecsültségben végig élni" Az MMA köztestületi díjazottjai 2025-ben
A Magyar Művészeti Akadémia Életműdíjában részesült Tímár Péter, Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, operatőr, művészi erejű, a közönség körében népszerű filmjeiért, életművéért. Tímár Péter a Balázs Béla Stúdió tagjaként kísérleti filmekkel kezdte karrierjét, majd ezzel a sajátos szemlélettel készítette a nyolcvanas és kilencvenes évek vígjátékait. Legismertebb filmjei kultuszfilmekké váltak.
Kísérletező formanyelvű, a mindennapi emberek világát ábrázoló, fájdalmasan groteszk, érzékeny és katartikus vígjátékai széles közönséget szólítottak meg. Tímár Péter a szakma legendájává vált, alkotásai a magyar filmkultúra alapművei között szerepelnek. A díj átvétele után Timár Péter az ünnepség elején közösen elénekelt Himnusz sorára utalva felidézte: a jókedv volt pályája során az iránytű, ezért készített vígjátékokat. A Magyar Művészeti Akadémia Nagydíját Farkas Ádám szobrászművész, az MMA rendes tagja vehette át az organikus és a geometrikus formarendszer szintézisét megteremtő, hat évtizedes alkotói munkásságáért, a természet törvényeit tiszteletben tartó, mély filozófiai üzenetű szobraiért. Farkas Ádám a kortárs magyar szobrászművészet kiemelkedő, nemzetközileg elismert képviselője. A természet és a művészet egymásra hatása, a közös törvényszerűségek megragadása fontos a gondolkodásában, és ez organikus absztrakt szobrászatának nemesen egyszerű, de összetett formavilágában jut érvényre.
Számára a szobrászati nyersanyagok is a természettel való szerves kapcsolatot jelentik, így alkotásaiban nagy hangsúlyt kapnak. Farkas Ádám bevallotta: lélekben szeretné a díját 365 felé szétosztani, úgy, hogy abból minden akadémikus társa részesülhessen, ugyanis – családja, a pályatársai, a tanítványai segítsége mellett – az MMA mint inspiráló közeg nélkül ezt az elismerést talán el sem érhette volna. A Magyar Művészeti Akadémia Aranyérmét Bóka István, Balatonfüred polgármestere vehette át kimagasló művészetpártoló városvezetői tevékenységének elismeréseként. A város vezetőjeként folyamatosan támogatja a Balatonfüred irodalmi és képzőművészeti arculatát meghatározó rendezvényeket és kiállításokat. Vezetése alatt elindult a Jókai-napok programsorozata, szívügyének tekinti az itt megrendezett országos hírű Quasimodo költőversenyt. Polgármestersége alatt tovább gazdagodott a város emblematikus köztéri alkotásokkal. Az elmúlt években a Magyar Írószövetséggel együtt Balatonfüreden is meggyökereztette a Széppróza Napját. Kezdeményezte a Vaszary Galéria megépítését, mely azóta is rangos kiállításoknak és egyéb kulturális eseményeknek ad otthont. Bóka István az elismerést megköszönve hangsúlyozta a kulturális alapú városfejlesztés fontosságát, amely Balatonfüreden éppúgy iránymutató, mint a Városok, Falvak Szövetségében, amely egyesület tagjai ugyanezt az elvet vallják. A Magyar Művészeti Akadémia Művészeti Írói Díjában részesült Romváry Ferenc, Munkácsy Mihály-díjas művészettörténész, muzeológus, szakíró, kimagasló művészettörténeti kutatási és művészetszervezői tevékenységéért. Romváry Ferenc fő művének a pécsi Modern Magyar Képtár fejlesztését és Csontváry Kosztka Tivadar életművének gondozását tekinti. Ugyanakkor ő alakította ki a pécsi Modern Magyar Képtárat és a Káptalani Negyed múzeumutcáját, valamint többek közt a Zsolnay Múzeum, a Martyn Múzeum, a Vasarely Múzeum, az Amerigo Tot Múzeum, a Nemes Endre Múzeum, az Uitz Múzeum, a Schaár Utca, a Pierre Székely Kőkert tárát. Mintegy száz hazai és külföldi tárlat rendezője, számos katalógus szerkesztője és tanulmány szerzője. A Pécsi Szemle várostörténeti folyóirat alapító főszerkesztője és az Alapítvány elnöke volt. Romváry Ferenc köszönő szavaiban arra utalt, hogy megtisztelő számára, amikor Pécsett és szerte az országban egyaránt „Képtárcsinálóként" említik őt és munkásságát. A Magyar Művészeti Akadémia Kováts Flórián Emlékérmében részesült Igyártó Gabriella népművelő, egyesületi vezető, közművelődési-művészetszervezési szakember, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége ügyvezető igazgatója, művelődés- és művészetszervezői munkássága elismeréséül. Igyártó Gabriella kezdeményezésének köszönhetően az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság javaslata alapján „A népi kézműves szakmai tudás átörökítésének modellje a Népművészeti Egyesületek Szövetsége tevékenységében" felkerült a Szellemi Kulturális Örökség Jó Megőrzési Gyakorlatok Nemzeti Nyilvántartásába. Igyártó Gabriella nevéhez fűződik számos sikeres fesztivál – köztük a Mesterségek Ünnepe, a hagyományőrző programsorozat a Vörösmarty téren, valamint a Táncháztalálkozó – és számtalan nemzetközi kiállítás, bemutató. Munkája nyomán a Népművészeti Egyesületek Szövetsége 63 anyaországi és külhoni népi kézművességgel foglalkozó egyesületet összefogó, nemzetközileg elismert szervezetté vált. Igyártó Gabriella köszönő beszédében kifejezte: „ez a díj nemcsak személyesen nekem szól, hanem a Népművészeti Egyesületek Szövetségének is, hiszen évtizedek óta közösen dolgozunk azért, hogy a népi kézművesség továbbörökíthető érték legyen."
 
A díjak és az oklevelek átadása alkalmából felléptek: a Fitos Dezső Társulat Pálházi Bence és bandája társaságában, Balogh Ádám zongoraművész, a Barakonyi Duó, Bősze Ádám, valamint Máj Kriszta és Gémes Antos.