
Milyen ősi örökséget hordoz a pásztorság zenei világa?
Elkezdődött a Kodály Művészeti Fesztivál Kecskeméten
Hangversenyek, kiállítások, könyvbemutató, térzene, előadás és koncertfilmvetítés is szerepel a Kodály Művészeti Fesztivál idei programjában. Augusztus 6-án, szerdán Juhász Zoltán népzenész, kutatómérnök tart előadást Magyar pásztorok zenei hagyománya címmel kecskeméti Katona József Könyvtárban.
Hangversenyek, kiállítások, könyvbemutató, térzene, előadás és koncertfilmvetítés is szerepel a Kodály Művészeti Fesztivál idei programjában. Augusztus 6-án, szerdán Juhász Zoltán népzenész, kutatómérnök tart előadást Magyar pásztorok zenei hagyománya címmel kecskeméti Katona József Könyvtárban.
Kodály Zoltán életműve elevenen élő örökség és iránytű – mondta Barta Dóra, a Hírös Agóra ügyvezető igazgatója a Kodály Művészeti Fesztivál megnyitóján. Hozzátette: A város emblematikus kulturális helyszínein és közterein zajló fesztivál programkínálatában olyan alkotások kaptak helyet, amelyek méltóképpen tükrözik a zeneszerző szellemiségét, ugyanakkor friss, kortárs hangon is szólnak. Az augusztus 2. és 8. között Kecskeméten zajló eseményen nemzetközi Kodály-szemináriumot és Kodály-szimpóziumot is tartanak.
A Kodály Művészeti Fesztivál keretében Juhász Zoltán népzenész, kutatómérnök a Magyar pásztorok zenei hagyománya címmel tart előadást 2025. augusztus 6 -án, szerdán 17 órától a kecskeméti Katona József Könyvtárban.
A magyar néphagyományban – és számos más kultúrában is – a furulya és a duda jellemzően a pásztorság hangszere. Kora ókori ábrázolások szerint ez így volt már a sumér és egyiptomi kultúrákban is: legeltető pásztorok kezében látjuk a furulyát agyaghengereken és kőtáblákon. A magyar hagyomány szerint a furulyát Jézustól, a dudát az ördögtől kapták a pásztorok. Mégis, amikor „hangszerről" beszél, a magyar pásztor nem ezekre, hanem a kolompra és csengőre gondol. Nagy műgonddal hangolja kolomp-sorait, „csatrangjait" a legelőn, az állatok által megszólaltatott „zenekarrá". A kolomp készítéséről, szerepéről egy Kodály hetvenedik születésnapjára írt tanulmány számol be a legalaposabban. Mindezek fényében izgalmas kérdés, milyen ősi örökséget hordoz a pásztorság zenei világa: a furulyán, dudán megszólaló dallamai és a kolompok sajátos „zenekara". Erre adja meg a választ Juhász Zoltán előadása.
Helyszín: Katona József Könyvtár (6000 Kecskemét, Piaristák tere 8.)
A Kodály Művészeti Fesztivál keretében Juhász Zoltán népzenész, kutatómérnök a Magyar pásztorok zenei hagyománya címmel tart előadást 2025. augusztus 6 -án, szerdán 17 órától a kecskeméti Katona József Könyvtárban.
A magyar néphagyományban – és számos más kultúrában is – a furulya és a duda jellemzően a pásztorság hangszere. Kora ókori ábrázolások szerint ez így volt már a sumér és egyiptomi kultúrákban is: legeltető pásztorok kezében látjuk a furulyát agyaghengereken és kőtáblákon. A magyar hagyomány szerint a furulyát Jézustól, a dudát az ördögtől kapták a pásztorok. Mégis, amikor „hangszerről" beszél, a magyar pásztor nem ezekre, hanem a kolompra és csengőre gondol. Nagy műgonddal hangolja kolomp-sorait, „csatrangjait" a legelőn, az állatok által megszólaltatott „zenekarrá". A kolomp készítéséről, szerepéről egy Kodály hetvenedik születésnapjára írt tanulmány számol be a legalaposabban. Mindezek fényében izgalmas kérdés, milyen ősi örökséget hordoz a pásztorság zenei világa: a furulyán, dudán megszólaló dallamai és a kolompok sajátos „zenekara". Erre adja meg a választ Juhász Zoltán előadása.
A Kecskeméti Kodály Intézet szervezésében a fesztivállal párhuzamosan folyik az International Kodály Simposium, amelyen előadást tart többek között Juhász Zoltán Determination of melody classes using vector representation of folk tunes címmel, valamint Sipos János népzenekutató Some Thoughts on Classifying Folk Songs címmel.
Az előadások leírása elolvasható: itt
Tóth I.