Kásler Miklós miniszterként számos, az MMA életében kiemelkedően fontos eseményen vett részt.
Amikor 2018. augusztus 28-án átadták a Magyar Művészeti Akadémia új irodaházát, az ünnepségen az emberi erőforrások minisztere hangsúlyozta: a megválasztott kormánynak nem feladata megszabni a kultúra irányait, nem is teszi. Ugyanakkor a kormány alkotmányos kötelessége, hogy szuverén módon védje értékeinket, mindenkinek biztosítsa az esélyt az alkotásra és kulturális gyarapodásra. 


A 2018-as Nemzet Művésze díj átadó ünnepségén kiemelte: „magyarságunk számos más nemzettel ellentétben azért nem veszett el a történelem viharaiban, mert különös és erős önazonosság-tudattal rendelkezik, amely képes ellenállni minden erőszakos külső hatásnak". Hozzátette: „ennek az életszemléletnek a legfőbb gyökerei az ősi és a keresztény hagyományunk, a nyelvünk, Istenbe vetett hitünk, egymás szeretete és tisztelete, kultúránk, művészetünk és irodalmunk". A miniszter azt hangsúlyozta, hogy nem lehetnénk magyarok, ha nem lenne magyar identitásunk, ha nem lenne lelkünk és gondolatvilágunk szerves része Vörösmarty lírája, Munkácsy festményei, Jókai regényei, Liszt és Kodály dallamai, Kós Károly épületei. A történelemtudatunk is teljesen más lenne például Gárdonyi Géza Egri csillagokja, vagy Márai Sándor Mennyből az angyal című verse nélkül. A magyar művészet olyan kimagasló alkotókkal és alkotásokkal rendelkezik, amelyekre méltán lehetünk büszkék – emelte ki, hozzáfűzve: a művészet egyik célja nemzetünk hagyományainak, történelmünknek, érzésvilágunknak és életszemléletünknek a méltó feldolgozása.



Kásler Miklós 1950. március 1-én született Budapesten.
Gimnáziumi tanulmányait Sárváron végezte. 1968-1974 között a Szegedi Orvostudományi Egyetemen (SZOTE) tanult, ahol orvosi diplomát szerzett, pár évre rá megszerezte a sebészeti szakvizsgáját, majd csatlakozott az Országos Onkológiai Intézethez alorvosként.
Kásler Miklós tanszékvezető egyetemi tanárként és a Magyar Tudományos Akadémia doktoraként évtizedeken át a magyar orvostudomány élvonalában tevékenykedett. Onkológusként nemcsak betegek ezreit gyógyította, hanem tudományos kutatómunkájával is hozzájárulta rákkutatás fejlődéséhez. 1993-ban megalkotta a WHO által akkreditált Nemzeti Rákkontroll Programot. Szakmai pályafutásának csúcspontja az Országos Onkológiai Intézet főigazgatói posztja volt, ahol intézményvezetőként és szakmai irányítóként egyaránt kiemelkedő teljesítményt nyújtott. Vezetése alatt az intézmény a magyar onkológia zászlóshajója maradt, ahol a legkorszerűbb kezelési módszereket alkalmazták.
2018-ban Orbán Viktor miniszterelnök kérésére vállalta el az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetését, ezzel a közélet aktív szereplőjévé vált. Miniszterként az egészségügy, oktatás, kultúra és sport területéért felelt, amely rendkívül összetett és kihívásokkal teli feladatot jelentett. Miniszteri működése során számos reformot indított el a magyar egészségügyben. Az oktatás területén az egyetemi autonómia átalakítása és a felsőoktatási modellváltás volt működése egyik meghatározó eleme.
Kiemelkedő szakmai tevékenységéért 2019-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki, amely a magyar tudományos élet legmagasabb elismerése. Ez a kitüntetés méltó koronája volt egy évtizedekig tartó kiváló orvosi és tudományos pályafutásnak. Szakmai karrierje során számos hazai és nemzetközi elismerésben részesült, Kásler Miklós pályája során több mint 250 tudományos közleményt és 16 szakkönyvet publikált. Munkássága jelentős hatással volt a magyar onkológia fejlődésére, és számos nemzetközi elismerést is elnyert.
Kásler Miklóst a 2022 novemberében a kultúráért is felelős miniszter, Csák János a Magyarságkutató Intézet tiszteletbeli elnökévé nevezte ki.