Dárday István és Szalai Györgyi
Dárday István és Szalai Györgyi alkotópáros filmjei Makovecz Imréről
Az MMA Makovecz Imre-kiállításán a Vigadóban március 16-ától, vasárnaptól az épület V. és VI. emeletén három teremben láthatók a Kossuth-díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia örökös tiszteleti elnökének munkái.
A tárlaton látható lesz az építész egyik meg nem valósult alkotása, a felső-krisztinavárosi plébániatemplom 3,5 méteres makettje. Mellette monitorokon megtekinthető Dárday István Kossuth-díjas filmrendező háromperces animációja a templomról.
Ahogy Dárday István elmondta, alkotótársa, Szalai Györgyi ötlete volt, hogy építsék fel virtuálisan a templomot, tévés megbízást kaptak erre az animációra, vagyis arra, hogy számítógépen készítsenek 13 perces 3D-s filmet. Közben érkezett a felkérés, hogy a Makovecz-kiállításra alkossanak meg egy háromperces animációt, amelyet a nagy templom-makett mellett három monitoron fognak folyamatosan vetíteni.
A rendező, valamint Szalai Györgyi támogatást nyert a Kollányi Ágoston-pályázaton, hogy ismeretterjesztő filmet forgassanak Makovecz Imre életéről és munkásságáról. Tervük a háromszor 50 perces sorozatról akkor született meg, amikor a virtuális templom gondolata is megfogant. Hatalmas életműről van szó, egy olyan építészről, aki „zseni volt, kőkemény ember és megosztó". Kapcsolata az építésszel a '90-es évek elején kezdődött, a sevillai világkiállításra (1992) készülőben. Makovecz őt kérte meg, hogy készítsen 10 perces „vizuális tablót", vagyis filmet a magyar történelemről, és ez meg is született.
A Dárday–Szalai alkotópárosnak az a terve, hogy Makovecz Imre életútját munkáin keresztül mutatja be. Az építész szellemi útravalójával is foglalkoznak. A filmrendező, ahogy megemlítette, az előkészületek részeként ismerkedett Rudolf Steinerrel. Az osztrák filozófus, építész – akinek leghíresebb munkája A szabadság filozófiája című – szellemisége ugyanis hatással volt Makovecz Imre munkásságára.
Az ismeretterjesztő filmsorozatban közösségi épületein, mint a paksi katolikus templom, a Sevilla Expo '92 magyar nemzeti pavilonja, a visegrádi Erdei Művelődési Ház vagy a makói Hagymaház, és családi házain keresztül szeretnék értelmezni, hogy mi is az organikus építészet, amelynek Makovecz volt a legfontosabb, nemzetközileg is elismert magyar képviselője. Az építész maga azt vallotta, az épületnek illeszkednie kell a tájba, másrészt az épület emberközpontú kell, hogy legyen.
Dárday István és Szalai Györgyi ezt is be kívánja mutatni a Makovecz Imre életéről és munkásságáról szóló ismeretterjesztő filmsorozatban, amely 2015 áprilisáig készül el.
Ahogy Dárday István elmondta, alkotótársa, Szalai Györgyi ötlete volt, hogy építsék fel virtuálisan a templomot, tévés megbízást kaptak erre az animációra, vagyis arra, hogy számítógépen készítsenek 13 perces 3D-s filmet. Közben érkezett a felkérés, hogy a Makovecz-kiállításra alkossanak meg egy háromperces animációt, amelyet a nagy templom-makett mellett három monitoron fognak folyamatosan vetíteni.
A rendező, valamint Szalai Györgyi támogatást nyert a Kollányi Ágoston-pályázaton, hogy ismeretterjesztő filmet forgassanak Makovecz Imre életéről és munkásságáról. Tervük a háromszor 50 perces sorozatról akkor született meg, amikor a virtuális templom gondolata is megfogant. Hatalmas életműről van szó, egy olyan építészről, aki „zseni volt, kőkemény ember és megosztó". Kapcsolata az építésszel a '90-es évek elején kezdődött, a sevillai világkiállításra (1992) készülőben. Makovecz őt kérte meg, hogy készítsen 10 perces „vizuális tablót", vagyis filmet a magyar történelemről, és ez meg is született.
A Dárday–Szalai alkotópárosnak az a terve, hogy Makovecz Imre életútját munkáin keresztül mutatja be. Az építész szellemi útravalójával is foglalkoznak. A filmrendező, ahogy megemlítette, az előkészületek részeként ismerkedett Rudolf Steinerrel. Az osztrák filozófus, építész – akinek leghíresebb munkája A szabadság filozófiája című – szellemisége ugyanis hatással volt Makovecz Imre munkásságára.
Az ismeretterjesztő filmsorozatban közösségi épületein, mint a paksi katolikus templom, a Sevilla Expo '92 magyar nemzeti pavilonja, a visegrádi Erdei Művelődési Ház vagy a makói Hagymaház, és családi házain keresztül szeretnék értelmezni, hogy mi is az organikus építészet, amelynek Makovecz volt a legfontosabb, nemzetközileg is elismert magyar képviselője. Az építész maga azt vallotta, az épületnek illeszkednie kell a tájba, másrészt az épület emberközpontú kell, hogy legyen.
Dárday István és Szalai Györgyi ezt is be kívánja mutatni a Makovecz Imre életéről és munkásságáról szóló ismeretterjesztő filmsorozatban, amely 2015 áprilisáig készül el.
