A három pályázatra beérkezett műveket két bírálóbizottság értékelte, a regény- és novellapályázat zsűritagjai (dr. Káich Katalin, dr. Bence Erika és Végel László) szerint a regénypályázat legsikeresebb szerzője a szabadkai Móra Regina lett Peremlakók (Családtörténet a Marson) című pályaművével. A novellapályázat első díját a kolozsvári Böjthe Pál (Szombat este az Ecsetgyár utcában), második díját a győri Balogh Gábor (Kivégzés), harmadik díját pedig a szabadkai Sándor Zoltán (Föltámad a szél) nyerte el. A műfordítói pályázat bírálóbizottságának (dr. Draginja Ramadanski, dr. Andrić Edit, mgr. Utasi Anikó és Buljanović Sandra) döntése alapján a legsikeresebb fordítók Ződi Erna, Rózsa Piroska, Szarka Elvira, Ördög Tivadar, Bosin Dušan és Váci Zsolt.
A regény- és novellapályázat díjnyertes szövegeit, valamint a bírálóbizottságok által kiadásra javasolt pályaműveket a Forum Könyvkiadó jelenteti meg, a műfordítói pályázat legsikeresebb átültetései pedig az újvidéki Prometej Kiadó gondozásában jelennek meg.
A díjkiosztó ünnepségen bemutatták a tavalyi pályázat anyagából készült antológiákat, Az akácosnál balra (Forum Könyvkiadó) és a Jednouhi čovek (Prometej Kiadó) című köteteket is.
Forrás: www.gionnandoremlekhaz.org

Gion Nándor (1941–2002)   1941-ben született Szenttamáson, 2002-ben hunyt el Szegeden. Prózaíró, szerkesztő. Az általános iskolát szülőhelyén az Arany János Elemi Iskolában, az ipari szakiskolát a szabadkai Fémipari Szakközépiskola lakatos szakán végezte. Az Újvidéki Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén szerzett tanári oklevelet 1963-ban. 1963 és 1983, valamint 1985 és 1994 között az Újvidéki Rádió munkatársa, szerkesztője, főszerkesztője, 1983 és 1994 között az Újvidéki Színház igazgatója. 1979-től 1982-ig a Vajdasági Íróegyesület elnöke volt. 1993 őszén Magyarországra költözött. Művei: Kétéltűek a barlangban, Testvérem, Joáb, Engem nem úgy hívnak, Ezen az oldalon, Postarablók, Olyan, mintha nyár volna, Latroknak is játszott (Virágos Katona, Rózsaméz, Ez a nap a miénk, Aranyat talált), A kárókatonák még nem jöttek vissza, Sortűz egy fekete bivalyért, Az angyali vigasság, Börtönről álmodom mostanában, Izsakhár, Mint a felszabadítók, Jéghegyen, szalmakalapban, Mit jelent a tök alsó? (Novellák a hagyatékból). A Gion-műveknek eddig tizenkét nyelven huszonnyolc átültetése keletkezett, ezek közül tizenegy teljes kötetnek, a többi egy-egy novellájának és a vele készített interjúnak a fordítása. Az Újvidéki Rádió magyar és szerb nyelvű dráma-szerkesztősége és a Magyar Rádió közel félszáz hangjátékot rendezett az író műveiből. Az Újvidéki Rádió drámaműsorainak szerkesztősége részére Gion Nándor fordított és rádióra alkalmazott két darabot, 1973-ban Giy Foissy Még képesek röpcédulát osztogatni, 1975-ben Joseph Heller Megbombáztuk New Haewent című művét dramatizálta. Az 1980-as években a Testvérem, Joáb és az ifjúsági regények alapján filmek, tévéfilmek készültek. Vicsek Károly Naplemente című alkotása a Testvérem, Joáb című regény filmes adaptációja. A Kanizsán és Versec környékén forgatott filmet 1982-ben a pulai filmfesztiválon mutatták be. Vicsek Károly 1985-ben az Ezen az oldalon novelláskötetet filmesítette meg Késdobáló címen, 1988-ban Gion Nándorral együtt írták a Keresünk egy jobb hajót című film forgatókönyvét, amellyel 1989-ben Kőszegen elnyerték a Zsűri Díját a Televíziós Gyermekműsorok és Gyermekfilmek VIII. Szemléjén. András Ferenc a Postarablókat és A kárókatonák még nem jöttek vissza, Szabó László a Sortűz egy fekete bivalyért, Sára Sándor A vád, Havas Péter pedig az Izsakhár alapján készült A szivárvány harcosa című filmet rendezte. Gion Nándor műveit két színházban, az Újvidéki Színházban és a győri Forrás Színházban játszották. Az Újvidéki Színház társulata az Ezen az oldalon című művéből készült színdarabot 1978. december 28-án mutatta be, a Kárókatonák még nem jöttek vissza című ifjúsági regény alapján készült Koldustetűt pedig 2006. március 14-én. A Forrás Színház és a Pelikán Színház közös produkciójaként jött létre Győrben a Kárókatonák című előadás, amelyet Gion Nándor A kárókatonák még nem jöttek vissza című regénye alapján Németh Ervin írt. A Kárókatonák 2006 és 2008 között szerepelt a győri Forrás Színház repertoárján, ez alatt a két évad alatt a trupp számos helyen vendégszerepelt Magyarországon és a határon túl. A kilencvenes évek végétől Gion Nándor művei a látássérült emberek számára is hozzáférhetővé váltak. A budapesti székhelyű Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége megbízásából eddig több mint tíz regényéből és novelláskötetéből készült hangoskönyv. Forrás: Horváth Futó Hargita: Lokális kontextus, elbeszélői szerepkörök és a szövegek átjárhatósága Gion Nándor opusában. Bölcsészettudományi Kar, Újvidék, 2012.

A 2012. évi Ünnepi Könyvhétre jelent meg Gion Nándor életműsorozatának ötödik, s egyben befejező kötete, a Véres patkányirtás idomított görényekkel. A könyvet a Noran Libro Kiadó jelentette meg. A sok vihart kavaró címadó mű mellett naplókat, interjúkat, fontosabb publicisztikai írásokat tartalmazó kötetről és a gioni életműről a sorozatszerkesztő Füzi László irodalomtörténésszel készült interjú az MMA TV számára.