A legjelentősebb romániai népművészeket tömörítő szervezet elnöke, Corneliu Bucur az oklevél átadásakor mondott beszédében hangsúlyozta; Kallós Zoltán a legnagyobb szakemberek egyike, pályája során nagymértékben hozzájárult a helyi közösség fejlődéséhez és megmaradásához. 

A kitüntetett néprajzkutató kiemelte: a munkássága elsősorban a magyar, a román és a cigány nép kultúrájához kötődik, ezért mindhárom nyelvet folyékonyan beszéli. A gyűjtések tetemes részét Válaszúton és a környező falvakban végezte, összesen 26 településen készített filmes dokumentációt a magyarok, a románok és a cigányok néptáncairól.

Kallós Zoltán saját terveit megvalósítva szervezte meg és hozta létre a válaszúti Kallós Zoltán Múzeumot és Népművészeti Központot, ahol — a magángyűjteményéből származó — több ezer értékes népi alkotást tett nyilvánosan megtekinthetővé. A háromszintes épületben szakkönyvtár és multimédiás terem is rendelkezésre áll. „Az Erdélyben élők közötti kölcsönhatásban rejlik a népművészet szépsége" — mondta a néprajzkutató a Központ 2010-es megnyitóján, de ez a gondolat jellemző életének teljes munkásságára; a három eltérő háttérrel rendelkező nép, az együttélés hatására kulturális párbeszédet folytat,az állandó változással, összefonódással vibrálóan újszerű, közös szőttest hozva létre. Kallós Zoltán ennek a metszeti kultúrának a dokumentálására alapozta életművét.