Új teremtés
„Az idei év a betetőzése az elmúlt évek elismeréseinek" – mondja Rófusz Ferenc. Az Oscar-díjas és Kossuth-díjas animációs filmrendezővel, a nemzet művészével – akit idén magyar színház- és filmművészet kategóriában Prima Primissima Díjra is jelöltek – a kerek évfordulók mellett most készülő alkotásairól is beszélgettünk. (Kurucz Éva interjúja)
– Az idei év, azt gondolom, a betetőzése az elmúlt évek elismeréseinek, három éve megkaptam a Nemzet Művésze címet, ami azért különösen nagy szó, mert ezzel a hazám ismeri el a munkásságomat, de legutóbbi egyedi filmem sikere is a közelmúltra tehető, Az utolsó vacsora nyerte animáció kategóriában a Magyar Filmdíjat 2020-ban. Hogy idén, amikor még nagyapa is leszek, egy ilyen komoly díjra is jelölnek, az tényleg nagy öröm számomra!
– Több aktualitás is van a szakmai életében: például egy televíziós sorozat, a Piros veréb történetek / Az álruhás pacsirta című alkotás, amelyben a főszereplő piros veréb egy gyerek fantáziájából kelt életre, mégis csodákra képes. Megérzi, hogy hol és mikor van rá szükség, úgy segít, hogy „abban nincs semmi varázslat, csak megértés és szeretet". Mit tudjunk erről az animációs filmről?
– A Piros veréb történetek egy animációs sorozatterv, írója Szurdi András, aki Az álruhás pacsirta című 7 perces első epizód forgatókönyvírója és dramaturgja is. Az emberi kapcsolatok, a törődés és szeretet gyereknek, felnőttnek egyaránt fontos. Az animáció eszközeivel ezekre a mindennapi emberi vágyakra szeretnénk felhívni a figyelmet, ebben az epizódban elsősorban az idős, egyedülálló emberek magányát rajzoltuk meg. Aki eddig találkozott ezzel a történettel, mind elgondolkodott a saját környezetében élő magányos emberek helyzetén, és remélhetőleg, ezek után egy kicsit több figyelmet és gondoskodást fog adni nekik.
– „Az utolsó vacsora" után nagy vállalás, hogy Hieronymus Bosch egyik legismertebb művét, a "Gyönyörök kertje" című alkotást szeretné filmre vinni, ahogy fogalmazott, "10 percben megmozgatni". Miért érezte fontosnak, hogy elővegye, és filmes eszközökkel újraértelmezze ezt a több mint 500 éve készült alkotást?
– Hieronymus Bosch Gyönyörök kertje című triptichonjának kompozícióját nagyon aktuálisnak érzem. A teremtett világ jóságát és szépségét megrontó emberi bűn áll a kép központi tábláján, amely bűnt a festő etikája a testi vágyakra vezeti vissza. Ezért a bemutatott jelenetek, a falánkság, a mértéktelenség, az élvezetek hajszolása, a szexuális abberációk mind-mind a globalista, a határtalan fogyasztásra támaszkodó korunk korszellemét juttatja eszünkbe. Bosch képén ez a világ a pokolra, pusztulásra jut. A készülő film nem titkolt erkölcsi üzenete is éppen az, hogy társadalmunkban az elkárhozott helyébe valami tiszta, igaz, jó és szép szülessen újra. Új teremtés.
– Milyen mondanivalója lehet e műnek a ma embere számára? Ha jól tudom, nemcsak angolul, hanem spanyolul is készül a filmhez narráció. Hol fogják bemutatni?
– A film nagyobb kihívás elé állít, mint amit Az utolsó vacsora jelentett. Pályázati támogatással készül most egy animatik, 2 perc animációval. Ezzel a prezentációval szeretnénk támogatókat találni a film elkészítéséhez. A magyar mellett, angol és spanyol narrációval is készülünk, tervezzük a Pradoba is elküldeni, hátha látnak benne fantáziát, és mellé állnak. Akkor a fesztiválok világán túl, biztosan ott is látható lesz.
