Az opera nagytermében Káel Csaba, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja Magyar menyegző című alkotását vetítették, amelynek cselekménye nagyrészt Kalotaszegen játszódik. A film nemcsak egy erdélyi utazás történetét meséli el, hanem újra felidézi azt a nemzedéket, amely a kommunizmus idején a táncházakban és az erdélyi falvakban találta meg identitásának szabadságszigeteit. A vetítést megelőzően a rendező úgy fogalmazott, a Magyar menyegző tisztelgés mindazok előtt, akik napjainkban is élő hagyományként őrzik Kalotaszeg kulturális örökségét.


Az eseményen számos közreműködő megjelent, többen hagyományos népviseletben érkeztek.
„Művelődéstörténeti jelentőségű eseményre gyűltünk ma össze" - fogalmazott Szép Gyula. Hangsúlyozta, hogy maga az alkotás és a bemutató eseménye is erősíti a közös kultúra iránti elköteleződést.
Gulyás Gergely, a magyar miniszterelnökséget irányító miniszter kifejtette, hogy a kultúra képes összekapcsolni a nemzeteket, és Kolozsvár ennek a szellemi központja, ahol a magyar filmgyártás gyökerei találhatók. Mint elmondta, a Magyar menyegző nem csupán a városba látogatott el, hanem visszatért abba a környezetbe, ahonnan a film története is kezdetét veszi.
A miniszter szerint a film annak a generációnak az élményeit idézi meg, amely a kommunizmus alatt újra felfedezte Erdélyt, annak kultúráját, közösségét és tájait - sokszor a hatóságok szigorú figyelme alatt. Mint mondta, ez a nemzedék stoppolva, vonatokhoz igazodva, tiltásokkal dacolva járta be Erdélyt, lakodalmakban táncolt, napfelkeltét várt Torockón és kapcsolatokat épített. Ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy az egységes magyar nemzet megmaradjon.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, egy különleges gondolatot osztott meg: a történetmesélés mindig összeköti a múltat és a jelent, és ez a film pontosan azt a folyamatot ábrázolja, ahogyan az identitás és a közösségi élmény összefonódik. Emlékeit idézve fel a kommunizmus éveiből, Kelemen a táncházakra mint kis szigetekre utalt, ahol a szabadság lángja még pislákolt. „A csoda az volt, hogy míg a kommunista rezsim igyekezett mindent uniformizálni – a fákat, a házakat és a magyar identitást is megpróbálta eltüntetni –, addig a táncházak világot teremtettek, amely azt üzente: léteznek olyan gyökerek, amelyeket nem lehet kiirtani". Az elnök szerint a Magyar menyegző éppen ezekről a csodákról szól, amelyek a legsötétebb időkben is a szabadság fáklyáivá váltak.


A film alkotója, Káel Csaba, kifejtette, hogy az egész projekt tiszteletadás azok számára, akik napjainkban is ápolják és élik ezt a gazdag kulturális örökséget. Hangsúlyozta, hogy rendkívüli élmény volt olyan emberekkel együtt dolgozni, akik számára Kalotaszeg hagyományai nem csupán muzeális relikviák, hanem a mindennapi élet szerves részét képezik. A rendező köszönetét fejezte ki a stáb minden tagjának, kiemelve azt az erőfeszítést, amivel Kalotaszeg hozzájárult a film megvalósításához.
Káel Csaba megosztott egy gondolatot Bartók Béla levelezéséből, mely szerint a zeneszerző életének egyik legboldogabb periódusa volt, amikor Erdélyben gyűjtötte a dalokat. A rendező úgy véli, hogy a film készítése hasonló élményt nyújtott számára: a kreatív csapat zenét, táncot, vizuális művészetet és szeretetet ötvözött, hogy ezt a gazdag élményt átadhassák a világ számára.
A film két budapesti fiatal, András (Kövesi Zsombor) és Péter (Kovács Tamás) kalandos utazását követi. Úticéljuk Erdély, ahol András unokatestvérének, Erzsinek (Bubik Réka) az esküvőjén vesznek részt. A fiúk egy festői kalotaszegi faluban találják magukat, ahol életük legmeghatározóbb élményeivel gazdagodnak. Miközben felfedezik a hely varázsát, olyan váratlan helyzetekbe kerülnek, amelyek döntéseik súlyos következményeit vonják maguk után.


A filmet idén tavasszal a Szentendrei Skanzenben, valamint Kalotaszegen forgatták. Az alkotásban olyan ikonikus alakok tűnnek fel a táncházmozgalomból, mint Sebestyén Márta, Sebő Ferenc, Farkas Zoltán vagy Tóth Ildikó. Emellett a Muzsikás Együttes, Berecz István és Pál István „Szalonna" is szerepet kapott, utóbbi a film zenei szakértőjeként működik közre.
A film forgatókönyvét Békési Miksa jegyzi, producere pedig Lajos Tamás. A koreográfusok Zsuráfszky Zoltán, Zs. Vincze Zsuzsa és Mihályi Gábor voltak, a táncokat a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a Magyar Állami Népi együttes művészei adták elő. A magyarországi premier a tervek szerint 2026. január 22-én lesz.