Dobozy Borbála a BMC-ben és az Óbudai Társaskörben ünnepelt
A csembaló nemzetközi hírű magyar nagykövete 45 éve van a pályán
Dobozy Borbála 45 éves pályafutását ünnepelte szeptember 20-án a BMC-ben. A csembalóművész ebből az alkalomból Johann Sebastian Bach két versenyműve mellett Georg Anton Benda egy ritkán hallható concertóját és Joseph Haydn legtöbbször zongorán játszott D-dúr billentyűs versenyét tűzte műsorára. Az ünnepelt az Óbudai Társaskörben is fellépett: Dubrovay László ajándéka, a Négy tétel csembalóra című mű ősbemutatója a szeptember 26-án hangzott el a 38. Mini-fesztiválon.
Dobozy Borbála 45 éves pályafutását ünnepelte szeptember 20-án a BMC-ben. A csembalóművész ebből az alkalomból Johann Sebastian Bach két versenyműve mellett Georg Anton Benda egy ritkán hallható concertóját és Joseph Haydn legtöbbször zongorán játszott D-dúr billentyűs versenyét tűzte műsorára. Az ünnepelt az Óbudai Társaskörben is fellépett: Dubrovay László ajándéka, a Négy tétel csembalóra című mű ősbemutatója a szeptember 26-án hangzott el a 38. Mini-fesztiválon.
A hazai kortárs zeneszerzők seregszemléje az évente megrendezett Mini-fesztivál, amelyen zenei életünk ismert előadóinak közreműködésével mutatják be műveiket a komponisták. A műsorban Dubrovay László Négy tétel csembalóra című kompozíciója is szerepelt Dobozy Borbála előadásában. A Liszt Ferenc-díjas csembalóművésznek írt darabról Dubrovay László elmondta: polipentaton szerkezetű – több pentaton skálának az összeillesztésével végül is mind a 12 hang szerepel a műben. A népzenéből jövő inspirációk Bartókon keresztülszűrve, élő sejtként épülnek össze új, másfajta artikulációjú dallammá.
„A művet 2024-ben komponáltam Dobozy Borbála csembalóművésznek – mutatta be művét a zeneszerző. – A különböző karakterű tételek építenek a hangszer speciális hangzásvilágára, amely relatíve rövid kicsengetésével igen egyedi. Az I. tétel Walzer/fanyar. A clusterből – az egymáshoz kapcsolódó részekből – épített moll-jellegű harmóniák és a polipentaton dallam biztosítja ezt a »fanyar« hangzást. A II. tétel Dal/kesernyés – a dallamot néhány különleges hangzású akkord teszi kesernyéssé, melyek a rövid kicsengés miatt szaggatottá, furcsává válnak– A III. tétel Scherzo/ játékos – kedves, humoros játszadozás ezen az archaikus hangszínen. A IV. tétel Finalé /Cip, cip, cipcirip –, rondó formájú. A rondó formát a cluster-ciripelések, glissandók alkotják. Ebből bomlik ki az egész darab játékossága, virtuozitása."
Az ünnepelt Dobozy Borbála a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem habilitált egyetemi tanára és számos nemzetközi barokk zenei kurzus oktatója, az MMA rendes tagja. Munkásságát 2011-ben Liszt Ferenc-díjjal, 2021-ben a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével ismerték el. Tanárai között olyan neveket találunk, mint Zuzana Růžičková, Liselotte Brändle, Nikolaus Harnoncourt és Johann Sonnleitner. Repertoárja szinte az egész csembalóirodalmat felöleli, beleértve a 20. századi és a kortárs zenét is, ám művészi tevékenységének középpontjában Johann Sebastian Bach életműve áll: szinte minden csembalóra írt kompozícióját eljátszotta, köztük a szóló-, kamara- és zenekari műveket is. Emellett nagy figyelmet szentel az alig ismert vagy akár teljesen elfeledett régi mesterek zenéjének.
„A hangszer mennyeien szól, érvényre juttatva a rugalmas és laza technikát. Az artikulációk skálája széles és a finom agogika rendkívül fejlett, a kifejezés mindig természetes és világos" – méltatta a francia Classica magazin Dobozy Borbála egyik Bach-lemezét. A csembaló nemzetközi hírű magyar nagykövetének már összesen négy albuma jelent meg a BMC Recordsnál – a legutóbbi 2025 júniusában –, amelyek a zenelejátszó platformokon a kiadó legsikeresebb lemezei közé tartoznak, és nemzetközi elismerés is övezi őket.
Tóth I.
Fotó: BMC
„A művet 2024-ben komponáltam Dobozy Borbála csembalóművésznek – mutatta be művét a zeneszerző. – A különböző karakterű tételek építenek a hangszer speciális hangzásvilágára, amely relatíve rövid kicsengetésével igen egyedi. Az I. tétel Walzer/fanyar. A clusterből – az egymáshoz kapcsolódó részekből – épített moll-jellegű harmóniák és a polipentaton dallam biztosítja ezt a »fanyar« hangzást. A II. tétel Dal/kesernyés – a dallamot néhány különleges hangzású akkord teszi kesernyéssé, melyek a rövid kicsengés miatt szaggatottá, furcsává válnak– A III. tétel Scherzo/ játékos – kedves, humoros játszadozás ezen az archaikus hangszínen. A IV. tétel Finalé /Cip, cip, cipcirip –, rondó formájú. A rondó formát a cluster-ciripelések, glissandók alkotják. Ebből bomlik ki az egész darab játékossága, virtuozitása."
Az ünnepelt Dobozy Borbála a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem habilitált egyetemi tanára és számos nemzetközi barokk zenei kurzus oktatója, az MMA rendes tagja. Munkásságát 2011-ben Liszt Ferenc-díjjal, 2021-ben a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével ismerték el. Tanárai között olyan neveket találunk, mint Zuzana Růžičková, Liselotte Brändle, Nikolaus Harnoncourt és Johann Sonnleitner. Repertoárja szinte az egész csembalóirodalmat felöleli, beleértve a 20. századi és a kortárs zenét is, ám művészi tevékenységének középpontjában Johann Sebastian Bach életműve áll: szinte minden csembalóra írt kompozícióját eljátszotta, köztük a szóló-, kamara- és zenekari műveket is. Emellett nagy figyelmet szentel az alig ismert vagy akár teljesen elfeledett régi mesterek zenéjének.
„A hangszer mennyeien szól, érvényre juttatva a rugalmas és laza technikát. Az artikulációk skálája széles és a finom agogika rendkívül fejlett, a kifejezés mindig természetes és világos" – méltatta a francia Classica magazin Dobozy Borbála egyik Bach-lemezét. A csembaló nemzetközi hírű magyar nagykövetének már összesen négy albuma jelent meg a BMC Recordsnál – a legutóbbi 2025 júniusában –, amelyek a zenelejátszó platformokon a kiadó legsikeresebb lemezei közé tartoznak, és nemzetközi elismerés is övezi őket.
Tóth I.
Fotó: BMC
