„Budára nem jártam. Ott csendesség volt. Annál több volt a hang Pesten." – írja Jókai Mór A hajdani hangos Budapest című novellájában. A visszatekintő körkép igen érzékletesen jeleníti meg a város hangjait, a főváros egyesítését megelőző mindennapok atmoszféráját. Pest-Buda zeneéletének mikrohistóriai módszerrel történő vizsgálata számos új zenei jelenségre irányította rá a figyelmet az elmúlt években. A HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet 2023-ban Eckhardt Mária tiszteletére rendezett konferenciát Budapesti Mindennapok Erkel és Liszt korában címmel, „az idei tanácskozáson osztályunk másik volt munkatársát, Szőnyiné Szerző Katalint ünnepeljük – tájékoztatta a közönséget Kim Katalin, a Magyar Zenetörténeti Osztály vezetője 2024. december 10-én a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet Bartók termében.

Szőnyiné Szerző Katalin tudományos pályája az MTA Zenetudományi Intézetének Legánÿ Dezső által vezetett Magyar Zenetörténeti Osztályán indult. Fő témája – a készülő öt kötetes, Magyarország Zenetörténete című akadémiai kézikönyv sorozat előmunkálataként – Liszt magyarországi tanítványai, köztük Mihalovich Ödön munkásságának feltárása, műjegyzékének elkészítése volt.

Boronkay Antal, az Editio Musica Budapest Zeneműkiadó művészeti vezetője köszöntőjében felidézte: Szerző Katalin 1986-tól 1989-ig közel három évet töltött a Zeneműkiadónál, szerkesztőként kamatoztatva zenetudományi műveltségét és zenészi képességeit. Tudományos közreadóként bekapcsolódott a Liszt-összkiadás munkálataiba, és indíttatást kapott arra is, hogy a későbbiekben Brahms Magyar táncainak forrásait felkutassa.


Szerző Katalin 1989 júniusától az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárának tudományos munkatársa, majd 1994 januárjától osztályvezetője, főkönyvtárosa lett – vette át a szót az életpálya ismertetésében Laskai Anna, az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárának csoportvezetője. A zenetörténész vezetése alatt megvalósult Erkel Ferenc kéziratainak, valamint a 19. századi Magyar Nemzeti Színház muzeális kottatárának tudományos rendezése és digitalizálása. Nevéhez köthető többek között a centenáriumi, 1993-as Erkel-kiállítás megrendezése a Széchényi Könyvtár Corvina-termeiben, valamint a Magyar Kultúra Napjára megnyílt tárlat a magyar Himnusz történetéről 2007-ben. Szerző Katalin az állomány gyarapítása terén is kiemelkedő eredményeket ért el: a Zeneműtár 1956 októberében elpusztult lemezállományát magángyűjtemények tervszerű felvásárlásával kívánta pótolni, valamint egy japán kormányzati segély elnyerése révén komplex stúdió-berendezést épített ki a gyűjteményben. Nemcsak itthon, hanem külföldön is jelentős tárlatok kapcsolódnak a nevéhez, 1991-ben például hét teremből álló kiállítást rendezett Franciaországban Haydn és az Esterházyak címmel. Diplomáciai tevékenységét dicséri herceg Esterházy Antal alkalmi kiállítással összekötött Széchényi könyvtárbeli látogatása 2005-ben. Könyvtárosi és kutatói tevékenységén túl több elfeledett zenemű újkori bemutatóját kezdeményezte, többek között sokat tett Michael Haydn remekműve, a c-moll Requiem világpremierjének megvalósulásáért.

A Budapesti zenei hálózatok Erkel és Liszt körül című konferencia a számos színtéren egy időben működő muzsikusok kapcsolati hálója irányából vizsgálta Budapest 19. századi zenei életét. A zenészek és a hangversenyrendezők közötti együttműködések számbavétele mindmáig legfeljebb a 19. század nagyjai viszonylatában képezte kutatás tárgyát, például a Nemzeti Színház zenei működésének feltárására is csak az utóbbi években került sor. A zenei hálózatok és kapcsolatrendszerek vizsgálata a nagy életművek történetét is új kontextusba helyezhetik, és olyan, mára elfeledett vagy kevéssé ismert helyszínek és zenei intézmények kerülhetnek előtérbe, amelyek katalizátorai voltak a fővárosi zenei életének – hangzott el a tanácskozáson.

A Szerző Katalin tiszteletére rendezett ünnepi konferenciát követően megnyílt a Magyar Ábránd – Budapesti mindennapok Erkel és Liszt korában című kiállítás a Zenetörténeti Múzeum 2. termében. A vernisszázson Richter Pál igazgató és Kim Katalin kurátor köszöntötte az érdeklődőket, a tárlatot Magyar Zenetörténeti Osztály munkatársai – Békéssy Lili Veronika, Grosz Sára Aksza, Gusztin Rudolf, Horváth Pál, Illés Szabolcs, Kaczmarczyk Adrienne, Kim Katalin, Simény Beáta, Tóth Emese, Vizinger Zsolt – ismertették. A kiállítás 2025. június 30-ig látogatható a Zenetudományi Intézet budapesti, Táncsics Mihály utca 7. sz. alatti épületében.

Tóth Ida