Száz iskola, ezer kép
Művészettel nevelés
A 150 éve született gróf Klebelsberg Kunó emlékévéhez kapcsolódóan a Magyar Művészeti Akadémia Képzőművészeti, Iparművészeti és Tervezőművészeti, valamint a Film- és Fotóművészeti tagozata közös kezdeményezést indít. Az MMA regionális központjainak ajánlása alapján művészeti alkotásokról készült digitális reprodukciókat juttat el száz iskolába, ezzel mintegy „mini galériákat" ajándékoz számukra. Az első egységcsomag átadására Debrecenben kerül sor.
A 150 éve született gróf Klebelsberg Kunó emlékévéhez kapcsolódóan a Magyar Művészeti Akadémia Képzőművészeti, Iparművészeti és Tervezőművészeti, valamint a Film- és Fotóművészeti tagozata közös kezdeményezést indít. Az MMA regionális központjainak ajánlása alapján művészeti alkotásokról készült digitális reprodukciókat juttat el száz iskolába, ezzel mintegy „mini galériákat" ajándékoz számukra. Az első egységcsomag átadására Debrecenben kerül sor.
Gróf Klebelsberg Kunó korszakos jelentőségű életművet és örökséget hátrahagyó vallás- és közoktatásügyi miniszter, államférfi örökségének mindmáig felbecsülhetetlen hatása van a magyar oktatásügyre, tudománypolitikára és kultúrára. Ehhez kapcsolódik az MMA új kezdeményezése.
A Magyar Művészeti Akadémia a művészettel nevelés fogalomkörében már több konferenciát rendezett. Ezek közös jellemzője az volt, hogy az alsó- és középfokú oktatásban részt vevő gyermekekhez közelebb kell hozni a kortárs művészeteket. Ennek gyakorlati megvalósítását kísérli meg a mostani kezdeményezés, amivel konkrét művek kerülnek iskolákba, kapcsolódva a klebelsbergi hagyományokhoz, az iskolafejlesztés ügyéhez.
Ebben a művészeti programban az MMA Iparművészeti és Tervezőművészeti Tagozata akadémikusainak húsz műve, a Film- és Fotóművészeti Tagozat 2 db, egyenként tíz képből álló anyaga, továbbá a Képzőművészeti Tagozat akadémikusainak 30 művéről készült reprodukciók szerepelnek. A tervek szerint ezeket a művészeti csomagokat 100 iskolába juttatja el a Magyar Művészeti Akadémia.
A Magyar Művészeti Akadémia a művészettel nevelés fogalomkörében már több konferenciát rendezett. Ezek közös jellemzője az volt, hogy az alsó- és középfokú oktatásban részt vevő gyermekekhez közelebb kell hozni a kortárs művészeteket. Ennek gyakorlati megvalósítását kísérli meg a mostani kezdeményezés, amivel konkrét művek kerülnek iskolákba, kapcsolódva a klebelsbergi hagyományokhoz, az iskolafejlesztés ügyéhez.
Ebben a művészeti programban az MMA Iparművészeti és Tervezőművészeti Tagozata akadémikusainak húsz műve, a Film- és Fotóművészeti Tagozat 2 db, egyenként tíz képből álló anyaga, továbbá a Képzőművészeti Tagozat akadémikusainak 30 művéről készült reprodukciók szerepelnek. A tervek szerint ezeket a művészeti csomagokat 100 iskolába juttatja el a Magyar Művészeti Akadémia.
Sinkó István: Hogyan nézzünk kortárs művet?
A kortárs művészet értelmezése, el-és befogadása korunk egyik kulturális kihívásává vált az elmúlt 50-100 évben. Míg a korábbi korok alkotásait felismerhetőnek, érthetőbbnek véljük, elfogadjuk, sőt gyakran csodáljuk a nagy mesterek alkotásait a 20-21. század művészeti teljesítményeit-talán mert túl közel vagyunk hozzájuk időben és gondolkodásban- gyakran értetlenül, elutasítva fogadjuk. Hogyan lehet tehát sikeres a találkozás egy kortárs művel? Ebben kíván segíteni ez a kis képgyűjtemény, mely a magyar kortárs képző-és iparművészek, valamint fotósok egy-egy csoportjának alkotásaiból válogat.
Milyen fontos szempontokat ajánlanék tanárnak és diáknak egyaránt a művek befogadásához?
Három lényeges tényező határozza meg a műalkotások értelmezését, élvezetét.
Az első a nyitottság. Nyitottnak és elfogadónak kell elennünk, elhinni, hogy ami előttünk van az feltehetőleg komoly szakmai múlttal, elkötelezettséggel készült munka. Mivel korunk számos új gondolatot, irányt, felfogást-mondhatni stílust- „vezetett be" a művészet világába ezek mind ennek a kornak, a mi korunknak részei. Ilyen értelemben velünk élnek együtt és rólunk szólnak, szólhatnak. Nyíljunk meg tehát az egyes munkák irányába.
A második fontos szempont az értelmezés.
Önálló személyiségként saját magunk is értelmezhetünk egy alkotást anélkül, hogy bármilyen szakirodalom, vagy szakértő elmagyarázná mit kell lássunk. Ahhoz, hogy önálló véleményt alkothassunk nem árt jobban elmerülni mind abba, amit korunk szellemi és civilizációs, kulturális törekvései nyújtanak. Ismerjük fel, és ismerjünk rá egy-egy alkotáson belül mit kínál a mi századunk a benne élőknek!
Harmadik szempontként ajánlom az egyes alkotások minőségi és technikai megoldásainak tanulmányozását.
A XX. századtól a festészetben, de az iparművészetben is a fotó használata - majd később a videó, a számítógép megjelenése - alapvetően befolyásolta az alkotások elkészítését. Erre is találunk példákat a most bemutatásra kerülő reprodukciók között. Így tehát egyszerre érdemes felfedezni a hagyományos - iparművészetben mondhatni ősi - és a legkorszerűbb eljárásokat, technológiákat. Ezek egymásmellet élése adja azt a karakteres látványt, amit egy kortárs mű adhat a nézőnek.
A képzőművészeti anyagban épp úgy, mint az alkalmazott grafikusoknál, vagy a kézműves-iparművészeti munkáknál találunk számos technikai megoldást a hagyományostól a legkorszerűbbig. A fotós gyűjteményben egyaránt szerepel analóg és digitális, dokumentarista és megtervezett (önálló) fotó.
Miközben tehát az egyes műveket szemléljük tegyünk fel magunknak kérdéseket. Mint egy kortárs kiállítás egyik kurátora mondta: „A kortárs művészetben nem léteznek rossz kérdések."
Sinkó István képzőművész,
az MMA levelező tagja
