Forrás: szegedma.hu

Árgyélus királyfi – Tóth Péter meseoperája

Ősbemutató a Szegedi Nemzeti Színházban

Árgyélus királyfi történetét feldolgozó meseopera-bemutatót tartanak Szegeden. A gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt szórakozást nyújtó kétfelvonásos daljáték zenéjét Tóth Péter, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja szerezte.
A daljátékot néhány hónapja már színpadra állították Erdélyben, a Kolozsvári Magyar Operában. Most más rendezésben, más előadáson láthatja a közönség.

A darab ősbemutatója: 2016. február 26., Szegedi Nemzeti Színház
Írta: Bognár Róbert és Schlanger András
Versek: Várady Szabolcs
 
A darabról
A mese színhelye az idilli Pomedória és az ördögi Zordánia, ahol minden pont olyan, mint Pomedóriában, csak fordítva; mondhatni jin és jang, így teljes a világ. A bűverős zordán boszorkánykirálynő, Mortadella bosszút esküszik, amiért nem hívták meg Szaváriusz király fiainak lakodalmára, és hollóvá varázsolt rabszolganőit rákényszeríti, hogy dézsmálják Pomedória kincsét, legfontosabb bevételi forrását, az aranyalmát. Hanem a legkisebb királyfi, a nősüléstől eddig tartózkodó Árgyélus elfogja a főhollót, miáltal megtörik a gonosz varázs, a tolvaj madár legott visszaváltozik szépséges leánnyá…
 
Tóth Péter zeneszerző gondolatai a darabról:

„A zenei gondolkodásunk, a szépre, a harmóniára való igényünk ma is erős, sőt talán erősebb, mint valaha. A komponáláskor egy tündérvilág lebegett a szemem előtt, így ehhez illő zenei kifejezéseket kerestem. És, ha úgy éreztem, hogy egy-egy karaktert Mozart Varázsfuvolája idéz meg a legjobban, vagy ha egy másikat a blues és a népdal, akkor nem restelltem a kitaposott úton járni. Az Árgyélus királyfi meseopera, elsősorban gyerekeknek. Így tehát rövid számokból építkező dallamos, de helyenként nagyon is drámai zenét kívántam írni, mely különböző karaktereket, zenei stílusokat vonultat fel."

"Részben szabadabban száll a képzelet. Megpróbálom magam beleképzelni az 5-10 éves gyermekek fejébe, sőt a kamasz gyermekeimet is odaképzelem. Igyekeztem nem túllépni azokon a kereteken, amiről már azt gondolom, hogy egy ilyen korú gyermek már nem élvezhet. Szabadabb vagyok, mert nem az jár a fejemben, mit gondol a szakma, ugyanakkor kötöttebb is vagyok, mert gyerekek igényeit kell figyelembe vennem."

Szereposztás
Árgyélus királyfi – Szélpál Szilveszter
Árgyélus királyfi – Szondi Péter
Tündér Ilona – Gyüdi Eszter
Szaváriusz, Pomedória királya / Öreg farkas – Altorjay Tamás
Mortadella, Zordánia uralkodója – Vajda Júlia
Márton – Taletovics Milán
Mari, Márton menyasszonya  – Laczák Boglárka
Áfonya / Sipirc – Bocskai István
Béfonya / Seperc – Rákai István
Cirfandli / Kalamajk – Tóth Péter
Dorina – Somogyvári Tímea Zita
Karina – Dobrotka Szilvia
Kinga  – Horák Renáta
Bonifacio / Pávián / Ceremón – Börcsök Bálint
Asperge / Kekec – Ördögh József
Főlovász / Porkoláb – Piskolti László
Kortymester / Tűzmester – Bonecz Tamás
Testőr / Csigázó – Gyuris Imre
Testőr / Hangár – Judik Patrik
Arrabon / Buczók – Büte László
Szkarabán / Lombrágó – Csóti István
Parfüma / Penetr – Himmer Veronika
Szalla, Arrabon arája / Ribella – Kocsis Judit
Szisszia, Szkarabán arája / Patália – Tóth Judit
                     * * *
Díszlettervező: Turi Erzsébet
Jelmeztervező: Libor Katalin
Koreográfus: Varga József
Karigazgató: Kovács Kornélia
Súgó: Vojta Margit
Ügyelő: Stefanik Sándor
Zenei asszisztensek: Flórián Gergely
                                Kovács Gábor
                                Zalánki Rita
Rendezőasszisztens: Horváth Bettina
Vezényel: Gyüdi Sándor
Vezényel: Koczka Ferenc
Rendező: Schlanger András

Közreműködők: a Szegedi Szimfonikus Zenekar, a Szegedi Nemzeti Színház énekkara és tánckara, valamint gyerekszereplők.
A kétrészes daljátékkal az alkotók a gyerekek és a felnőttek számára egyaránt élvezhető darabot álmodtak meg. Ahogyan Tóth Péter  fogalmazott: Mozart A varázsfuvoláját, valamint a Csongor és Tündét célozták be aranyközépútként. Tündéres, ördögös világot teremtettek, melyet rövid operai igényességű zenei betétekkel fűszereztek.
A történet tanulsága pedig nem utasítja maga mögé a cselekményt, az izgalmat, a humort, a varázslatot. Ahogy a szerzők is írják: az Árgyélus királyfi „hanyagolja a didaxist, ám annál inkább él a humor eszközével."
 
A szegedi előadás kapcsán gyermekrajzpályázatot hirdettek óvodások és alsó tagozatos általános iskolások részére.
February 26, 2016  |  tóth péter meseopera daljáték