A háromnapos rendezvény az Európai Utas Alapítvány MMA által támogatott Hidak – Korok – Budapest című tablókiállítás megnyitójával kezdődött a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán. A megnyitón Orosz Ildikó, a Főiskola elnök-igazgató asszonya beszélt a valóságos hidak település(rész)eket összekötő szerepéről és a nemzeti kisebbségek népek, nemzetek és kultúrák közötti szellemi hidat betöltő szerepéről. Kucsera Tamás Gergely főtitkár úr köszöntőjében elmondta, hogy a kiállítást az MMA és az Alapítvány közös gondozásában 4 éve több nyugat-európai városban láthatta a közönség, most pedig egy közép-európai sorozat – Szabadka, Párkány, Dunaszerdahely – részeként került Beregszászra. A tablók a magyar főváros 250 esztendejét mutatják be, amiből közel egy évszázadon át volt nemcsak a magyarok, hanem egész Közép-Európa fővárosa, így mintegy az egész, az egység, az összetartozás üzenetét is hordozza a kiállítás. Vári Fábián László költő szerint a felrobbantott hidakat mindig újjáépítik, hisz az egyetemes civilizáció parancsa, hogy az utakat, partokat folyókon, szakadékokon átívelően összekötő hidakat, ha bármilyen barbár célból el is pusztítottak, fel is robbantottak egykor, újjá kell építeni, helyre kell állítani. Néprajzkutatóként napjaink egyik városi folklórjelenségeként említette, hogy európai városokban (Ungvártól Párizsig) terjedőben a „szerelem-híd": a gyalogos hidakon Európa-szerte szerelemlakatokat tesznek a szerelmespárok. A szerelemből új élet fakad, az új élet pedig reményt feltételez, s „a remény a legnagyobb bátorság" – idézte Illyés Gyulát. „Ha a remény bátorsággá nemesül – mondta Vári Fábián –, már révbe is jutottunk, mert önálló életre kelve rögtön építeni kezdi a maga jövőbe tartó hídjait."
 
A kiállításmegnyitót követően az MMA delegációja a kárpátaljai magyar művészeti szervezetek és intézmények képviselőivel, valamint a történelmi egyházak elöljáróival szervezett találkozón vett részt. Kucsera Tamás Gergely főtitkár úr átadta a Magyar Művészeti Akadémia Jótékonysági Gála Kárpátaljáért rendezvényén a kárpátaljai művészeti oktatási intézményekben tanuló gyermekek javára gyűjtött 1 150 000 Ft adományt. A találkozót a művészeti iskolák növendékeinek művészi produkciója zárta.
 
A Határon Túli Bizottság június 16-án a jánosi Helikon Szálloda különtermében tartotta bizottsági ülését, melyen részt vettek a Kárpátalján élő akadémikusok is. A bizottsági ülésen Kiss B. Atilla elnök úr tájékoztatatta a bizottság tagjait a Határon Túli Bizottság javaslatára az idei Ünnepi Könyvhéten az MMA szervezésében megvalósult Vendégségben itthon című programról, aminek keretében az új kötettel jelentkező határon túli írók, költők kaptak bemutatkozási lehetőséget a Magyar Napló hajóján, valamint a Vörösmarty téri színpadon. A rendezvényen résztvevő és a bizottsági ülésen jelenlévő írók egyöntetű véleménye szerint hasznos, folytatásra feltétlenül érdemes program volt.
 
Este a beregszászi Illyés Gyula Magyar Színházban mutatták be telt ház előtt Nagy Zoltán Mihály A sátán fattya c. kisregényéből készült monodrámát, amely az MMA Irodalmi Tagozata 2014. évi programjaként valósult meg. Az előadást 2014. novemberi Vigadóbeli premierje óta sikerrel játsszák magyarországi kamaraszínpadokon (a POSzT OFF programjában is szerepelt), a kárpátaljai bemutató a Határon Túli Bizottsága javaslatára, az MMA beregszászi programjának részeként szerveződött. A közönség felállva, hosszan tartó tapssal köszönte meg azt a megrendítő, felkavaró, ugyanakkor katartikus élményt, amit a kárpátaljai magyarság legnagyobb tragédiáját, a málenkij robotra elhurcolt ezrek és családjuk sorsát egy fiatal lány életén keresztül ábrázoló előadás nyújt – különösen ott, ahol minden családot érintett „a kárpátaljai magyarság holokauszt"-ja.
Az MMA delegációja másnap Dupka György, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége elnökének (aki helytörténészként elkötelezett „malenykij robot"- és GULAG-kutató, valamint lágerírások közreadója) vezetésével felkereste a Szolyvai Emlékparkot, amit az 1944 novemberében málenkij robotra elhurcoltak tiszteletére létesítettek 1994-ben a kárpátaljai magyar közösségek az anyaországi kormány támogatásával, valamint a Vereckei Emlékművet, ahova az emlékmű alkotója, Matl Péter szobrászművész kísérte el az akadémikusokat.