Nagy Koppány Zsolt, Ács Margit, Vári Fábián László és Mezey Katalin

Őszi Irodalmi Gála a Pesti Vigadóban

A valódi költészet emberi arcot megtartó romolhatatlansága

Habár az ősz, a melankólia és a költészet mindig is kézen fogva járnak, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Irodalmi Tagozata gálaestjének szerkesztői és közreműködői gondoskodtak arról, hogy az elmúlás jelei mellett derűs perceknek is részese legyen a közönség október 11-én a Pesti Vigadóban. A Muzsikás együttes és jeles színművészek közreműködésével rendezett esten kerek évfordulós kortárs alkotókat köszöntöttek, s egyúttal emlékeztek Baka Istvánra, Kormos Istvánra és Marsall Lászlóra, akik már nincsenek közöttünk.
Idén lenne százéves Kormos István, aki leginkább verses mesék, mindenekelőtt a Vackor-történetek szerzőjeként él a köztudatban. Költészetének fókuszát azonban Szegény Yorick című kötetének hetven verse képezi. Huszonöt év termését összegyűjtő művének lényege a létösszegzés. Sokan emlékeznek még Nagy László költővel folytatott beszélgetésére, amelynek végén megkérdezte: „Mit üzensz azoknak, akik száz vagy ötszáz év múlva ülnek szembe veled?" Mire Nagy László így válaszolt: „Ha lesz még emberi arcuk, úgy csókoltatom őket." A valódi költészet emberi arcot megtartó romolhatatlansága jegyében hangzott el Kormos István Szegény Yorick és Nakonxipánban hull a hó című költeménye.
Az idén nyolcvanéves Király László Kossuth-díjas költő, az MMA rendes tagja az erdélyi magyar szépirodalom Budapestről is jól látható tájékozódási pontja. Egykori sóváradi tanító fiaként, teremtő igénnyel és szilárd öntudattal jelentkezett az irodalomban, s költőként és prózaíróként egyaránt hiteles műveket alkotott. Lírai totalitásigényéről, ciklusos versépítkezéséről és a történelmiség hangsúlyosságáról A hosszú álom, az Ismeretlen katonák és az Odaát című versei tettek tanúbizonyságot.
A negyvenöt évesen az MMA levelező tagjává választott Nagy Koppány Zsolt József Attila-díjas író prózai stílusjegyeiből, fanyar humorából, játékosságából és szofisztikált nyelvezetéből a Nagyapám tudott repülni című novella adott ízelítőt.

Nagy Koppány Zsoltot köszöntötték a gálán

Baka István József Attila-díjas költő idén lenne hetvenöt éves; sokak fájdalma és vesztesége, hogy mindössze negyvenhét esztendősen távozott az élők sorából. Műfordítóként és prózaíróként is jelentős alkotónak számított, de legkiemelkedőbb műfaja bizonyosan a líra volt. Tragikumot és iróniát, pátoszt és groteszket ütköztető költői hangját a Csak a szavak, a Tél Alsósztregován, a Pügmalión és a To be or not to be című versei idézték fel. A gálán jelen volt a költő özvegye, Baka Tünde, akit virágcsokorral köszöntöttek.
November 3-án lenne kilencvenéves Marsall László, aki tíz évvel ezelőtt hunyt el. Költői bemutatkozását Weöres Sándor támogatta. Később kísérletezett a régi magyar vers, a nyugatos hagyomány, a prózavers és a bonyolult nyelvi szerkezetek lehetőségeivel. Az esten elhangzott költeményeinek (Ballada, Nesztelen válik le rólad, Kinyílt a szél rózsája, Vonaton) érdekessége, hogy özvegye, Domokos Kinga a közelmúltban talált rá ezekre a még publikálatlan költeményekre a kézirathagyatékban. A gálán jelen lévő özvegyet virágcsokorral üdvözölték. 

A gála közönsége

Iancu Laura
József Attila-díjas költő, néprajzkutató, az MMA rendes tagja a moldvai magyarság köréből érkezett. Költészetét így jellemezte Ekler Andrea kritikus: „Képei a maguk szikárságában nekifeszülnek az emberi létet övező káosznak. Lírájának szubjektív vallomásosságából egy kiforrott értékrend válik láthatóvá. Ezen értétkek ­pusztulásának, pusztításának néhol látomásos, másutt kézzelfogható bemutatása mintegy jelzésként, kérdőjelként fordul az olvasó felé." Hogy ez mennyire igaz, arról az Amikor harmadszor szóltak, a Haza az éjszakában, Az adzsudi varjak meglátogatnak és a Fal feszülettel című versei vallottak. 
A Brassóban született Orbán János Dénes az erdélyi transzközép nemzedék tagja, költő, prózaíró, szerkesztő. Ötvenesztendős, és már Kossuth-díjas, az MMA rendes tagja. Huszonévesen fenegyerekként tekintettek rá, majd társaival létrehozta az Előretolt Helyőrség Íróakadémiát és az azt működtető Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft.-t. Céljuk, hogy biztos sziget legyenek ebben a kerge korban, melyben a klasszikus, „normális" eszmék alapján kívánják kinevelni az irodalmi utánpótlást. A gálán a Nulladik szonett, A szárnyas idő árbócomra szállt, a Másra most nincs szavam és A bort kevertem szódával és hittel című versei hangzottak el.
Idén nyolcvanöt éves Szilágyi István Kossuth-díjas író, az MMA rendes tagja, a nemzet művésze, aki immáron klasszikusaink sorát gyarapítja. Írói nagyságát senki nem vonja kétségbe, mégis kevés szó esik róla. Írásművészetének csúcsát az Agancsbozót, a Kő hull apadó kútba és a Hollóidő című regényei jelentik. Természetétől idegen a becsvágy és a megalkuvás, ezért sohasem kereste a rivaldafényt. A jeles szilágysági író Foggal és bütyökkel című elbeszélését felváltva olvasta fel a gálán Barta Ágnes Junior Prima díjas színművész, Bálint Márta Kossuth-díjas színművész, Hirtling István Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész, az MMA levelező tagja, Rátóti Zoltán Kossuth-díjas színművész, az MMA rendes tagja és Seress Zoltán Jászai Mari-díjas színművész.

A Foggal és bütyökkel előadása közben

Az est zenei közreműködője a Kossuth- és Prima Primissima díjas Muzsikás együttes (Sipos Mihály, az MMA rendes tagja, Porteleki László, Éri Péter és Hamar Dániel) volt, a műsorvezető Bényi Ildikó és Takács Bence. A programot Mezey Katalin, Vári Fábián László és Wiegmann Alfréd szerkesztette és rendezte.
 
Borbély László  

Őszi Irodalmi Gála 2023. október 11. - 1. rész 
 


Őszi Irodalmi Gála 2023. október 11. - 2. rész