Válaszúton
Balázs-Bécsi Gyöngyi szórványoktatásról, anyanyelvi fejlesztésről és nyári táborokról
Balázs-Bécsi Gyöngyi, a Kallós Zoltán Alapítvány elnöke, az MMA Erdélyi Bizottsága társelnöke vallja, hogy a magyar nyelv elsajátításának alapja a közös kultúra, ezért közösségi élményre van szükségük a szórványban élő magyar gyermekeknek. „Válaszút mindannyiunk életében lehet igazi válaszút, ahol megérezzük a kultúrát, hogy nem vagyunk egyedül. Mint a hajszálgyökerek, a magyar kultúra összeköti a generációkat határon innen és túl" – állítja a múzeumpedagógus, tanító.
Balázs-Bécsi Gyöngyi, a Kallós Zoltán Alapítvány elnöke, az MMA Erdélyi Bizottsága társelnöke vallja, hogy a magyar nyelv elsajátításának alapja a közös kultúra, ezért közösségi élményre van szükségük a szórványban élő magyar gyermekeknek. „Válaszút mindannyiunk életében lehet igazi válaszút, ahol megérezzük a kultúrát, hogy nem vagyunk egyedül. Mint a hajszálgyökerek, a magyar kultúra összeköti a generációkat határon innen és túl" – állítja a múzeumpedagógus, tanító.
– Kallós Zoltán szállóigévé vált mondása, hogy addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és magyarul táncolunk. Életre szóló feladatként tekint a Kossuth-díjas néprajzkutató szellemi és tárgyi örökségére, a válaszúti Kallós Zoltán Alapítványra?
– Nem véletlenül áll több lábon az alapítványunk: a három fő irány az oktatási, a közművelődési tevékenység és a névadó néprajzi gyűjteményének gondozása. Missziónk a magyar népi kultúra továbbörökítése, a szórványmagyarság összefogása, erősítése, Kallós Zoltán hagyatékának gondozása és az erdélyi népi hagyományok megőrzése, átadása a fiatal nemzedékeknek. Hisszük, hogy a megmaradásunk titka – anyanyelvünk ápolása mellett – az énekelt és táncolt kultúrában rejlik. Három évtizedes munkánk bizonyítja, hogy ez a tárgyi és szellemi hagyaték átörökíthető. Akik betérnek hozzánk Válaszútra, olyan példát kapnak, ami támpont lehet számukra ebben az értékvesztett korban.
– A Kallós Zoltán Alapítvány tevékenységének hatósugara határokon átívelő, csak hogy egyetlen példát említsek: kézművesség, néptánc- és népdaltanulás várja nyaranként a felnőtt táborozókat, akik tavaly tíz országból és több kontinensről érkeztek Válaszútra. A legfontosabb tevékenységünk mégis a szórványoktatás. Válaszúton 1974-ben megszűnt a magyar oktatás. 1999-ben végigjártuk a környékbeli településeket, hogy bevonjuk a magyar oktatási rendszerbe azokat a gyerekeket is, akik magyar gyökerekkel rendelkeznek. Ezzel kezdetét vette a Mezőségi Oktatási Program – kezdetben alig néhány fővel, mostanra azonban nemcsak új épületekkel bővült az intézmény, de a tanulók létszáma is bőven száz fölé emelkedett. Célunk a magyar identitás megőrzése, ennek érdekében minőségi oktatást biztosítunk a gyermekeknek óvodától egészen érettségiig vagy a szakképesítésig. Elemi iskolásaink – az 5–11 évesek – Kolozs megyéből érkeznek, szakiskolásaink – a 15–18 éves korosztály tagjai – pedig Kolozs, Maros, Fehér, Szilágy és Beszterce megyéből. A magyar anyanyelvű gyereklétszám indokolta a szórványkollégium létrejöttét Válaszúton, és hasonló szórványkollégiumot működtetünk Nagysármáson is, ahol 5–14 éves gyerekekkel foglalkozunk. Megalakulásunkat követően elindítottuk a mezőgazdászoknak szóló felnőttképzéseinket, kínálatunk az évek során egyre bővült, mára pedagógusoknak, zenészeknek is tartunk többalkalmas továbbképzéseket. Intézményünknek különálló része a Kallós Népzene Iskola, amely 2014 óta működik Kolozsváron. Tanulóink a környékbeli településekről érkeznek a hároméves képzésre – hangszeroktatásra és népdaltanulásra – hatévestől hetvenéves korig.
– Minden tevékenységünk tiszta forrása a gyűjtemény. Itt minden tudás visszaforgatódik az oktatásba, hiszen táncházak, népdalkörök, kézműves-foglalkozások vannak iskolaidőben is, ezeken túl kijárunk néptáncot tanítani a környező településekre. A gyűjteményhez kapcsolódik a Kallós Örökség Műhely, időszakos kiállításokat, vándorkiállításokat rendezünk, tárlatvezetéseket, múzeumpedagógiai foglalkozásokat tartunk, és rendszeresen meghívást kapunk egy-egy tematikus kiállításra is. A nyári népművészeti táborok alapja ugyancsak a Kallós-gyűjtemény. Idén alig fejeződött be az iskola, június 23-án már kezdődött a szórványtáborunk. Ott a hangsúly az anyanyelv fejlesztésén van, amit szintén népzenéhez, néptánchoz és kézművességhez, tehát Zoli bácsi gyűjteményéhez és hagyatékához kapcsolunk, megerősítve mindazt, amit év közben is tanítunk. A szórványból érkező gyerekeknek a legnagyobb élmény, hogy közösségben élhetik meg ezeket a tevékenységeket – a saját településükön nem biztos, hogy lehetőségük van erre –, évről évre hatalmas népdalcsokorral és az identitásukban megerősödve térnek haza.
– Legkisebb létszámú a százfős gyerektábor. Az ifjúsági táborban százötvenen-kétszázan is megfordulnak 12 évestől 17 éves korig, táncosok vagy népi hangszeresek. Ami közös, az a népdaloktatás ebben a táborban, hiszen nemcsak a táncosnak, de a zenésznek is fontos, hogy a dallam mellett megtanulja a szöveget, amikor talp alá muzsikál, hogy érezze a ritmust. Az erdélyi zeneiskoláknak minden évben felajánlunk öt-hat férőhelyet ebbe a táborba. Idén július 27. és augusztus 3. között rendezzük meg a családos táborunkat, ahol kézműves-foglalkozásokon vehetnek részt szülők és gyerekek, lehet például agyagozni, nemezelni, szőni, de van fafaragás, bútorfestés, hímzés, varrás is, emellett népi játékokat, néptáncot, népdalokat tanítunk, és múzeumpedagógiai foglalkozások is színesítik a programot.
– Idén is érkezik a családos táborba olyan, aki gyerekként megtapasztalta a tábor hangulatát, és most már a saját családjával tér vissza. Sokszor megkérdezik tőlünk: mi újat lehet még belevinni a táborozásba? Mindig lehet újítani! Idén néprajzi előadásokkal készülünk, és a szabadidőben a környéken fellelhető épített vagy természeti örökséget látogatjuk meg, illetve azokat a településeket, ahonnan az adatközlőink érkeztek. A sokféle újdonság mellett valójában a közösségi élmény az, ami évről évre visszahozza a látogatót Válaszútra. A közös tánc, a közös éneklés semmihez sem fogható hangulata – amikor 15-20 ember összekapaszkodik – megteremti az összetartozás élményét bennünk. Az augusztus 3-tól 9-ig tartó kézművestáborunkba 16 év feletti fiatalok, felnőttek érkeznek, itt felső korhatár nincs. A hímző-ruhakészítő műhely oktatója Vargyasi Melinda, népi iparművész lesz, és idén ismét külön műhelyt indítunk a lakástextilek hímzésére, ezúttal is Pászka Éva vezetésével. A szövőműhelyben Páll Etelka irányításával a gyapjú- és vászonszövés alapjaiba, a növényi festés rejtelmeibe kapnak betekintést az érdeklődők. A bútorfestő műhely Ament Éva népi iparművész irányításával valósul meg. A kosárfonó műhelyben Takács Judit várja az érdeklődőket, a nemezelőműhelyünkben Kovács Túri Emese, a népművészet ifjú mestere irányításával készítünk használati tárgyakat, például ülőpárnát, tarsolyt, sálat vagy falitakarót. A kézműves foglalkozások mintakincsét a Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény gazdag tárháza nyújtja. Mesélj, hogy jól legyél! címmel óvodapedagógusok és tanítók érkeznek július 21. és 25. között a Bolyai Nyári Akadémiára, ahol Fábián Éva és Sándor Ildikó tart foglalkozásokat és mesél, Vetró Mihály a nemezelést vezeti, Sevella Zsuzsa pedig a mintakincsre alapozott foglalkozásokat. A program elmaradhatatlan része a tánc, népi gyermekjáték és népdal. Válaszút egyaránt jól megközelíthető Székelyföldről és Nagyváradról, ezért a Napsugár pedagógusfórum elhivatott képviselőit is idevárjuk, Erdély közepébe.
Tóth Ida
A fotók forrása: Kallós Zoltán Alapítvány
– Nem véletlenül áll több lábon az alapítványunk: a három fő irány az oktatási, a közművelődési tevékenység és a névadó néprajzi gyűjteményének gondozása. Missziónk a magyar népi kultúra továbbörökítése, a szórványmagyarság összefogása, erősítése, Kallós Zoltán hagyatékának gondozása és az erdélyi népi hagyományok megőrzése, átadása a fiatal nemzedékeknek. Hisszük, hogy a megmaradásunk titka – anyanyelvünk ápolása mellett – az énekelt és táncolt kultúrában rejlik. Három évtizedes munkánk bizonyítja, hogy ez a tárgyi és szellemi hagyaték átörökíthető. Akik betérnek hozzánk Válaszútra, olyan példát kapnak, ami támpont lehet számukra ebben az értékvesztett korban.
Mezőségi néptánctábor Válaszúton
– A beolvadás irányába mutattak a vegyes házasságok már jóval a rendszerváltás előtt is a mezőségi magyar szórványban. Ebben a környezetben hozta létre alapítványát Kallós Zoltán 1992-ben. Hatalmas előrelépést jelentett, amikor Balázs-Bécsi Gyöngyi szívós kitartása és Kallós Zoltán ismertsége révén 1999-ben – 25 év kihagyás után – általános iskolai szinten újraindult az anyanyelvi oktatás Válaszúton. Ugyanebben az évben beindult a felnőttképzés fiatal gazdálkodóknak. Milyen eredményei látszanak az elmúlt évtizedek munkájának?– A Kallós Zoltán Alapítvány tevékenységének hatósugara határokon átívelő, csak hogy egyetlen példát említsek: kézművesség, néptánc- és népdaltanulás várja nyaranként a felnőtt táborozókat, akik tavaly tíz országból és több kontinensről érkeztek Válaszútra. A legfontosabb tevékenységünk mégis a szórványoktatás. Válaszúton 1974-ben megszűnt a magyar oktatás. 1999-ben végigjártuk a környékbeli településeket, hogy bevonjuk a magyar oktatási rendszerbe azokat a gyerekeket is, akik magyar gyökerekkel rendelkeznek. Ezzel kezdetét vette a Mezőségi Oktatási Program – kezdetben alig néhány fővel, mostanra azonban nemcsak új épületekkel bővült az intézmény, de a tanulók létszáma is bőven száz fölé emelkedett. Célunk a magyar identitás megőrzése, ennek érdekében minőségi oktatást biztosítunk a gyermekeknek óvodától egészen érettségiig vagy a szakképesítésig. Elemi iskolásaink – az 5–11 évesek – Kolozs megyéből érkeznek, szakiskolásaink – a 15–18 éves korosztály tagjai – pedig Kolozs, Maros, Fehér, Szilágy és Beszterce megyéből. A magyar anyanyelvű gyereklétszám indokolta a szórványkollégium létrejöttét Válaszúton, és hasonló szórványkollégiumot működtetünk Nagysármáson is, ahol 5–14 éves gyerekekkel foglalkozunk. Megalakulásunkat követően elindítottuk a mezőgazdászoknak szóló felnőttképzéseinket, kínálatunk az évek során egyre bővült, mára pedagógusoknak, zenészeknek is tartunk többalkalmas továbbképzéseket. Intézményünknek különálló része a Kallós Népzene Iskola, amely 2014 óta működik Kolozsváron. Tanulóink a környékbeli településekről érkeznek a hároméves képzésre – hangszeroktatásra és népdaltanulásra – hatévestől hetvenéves korig.
A nyári népművészeti táborok alapja a Kallós-gyűjtemény
– A Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény 2010-ben nyílt meg a nagyközönség számára. A tárgykészlet magját Kallós Zoltán néprajzi gyűjtései adják. Az oktatásba is be tudják vonni a gyűjtemény egyes darabjait? – Minden tevékenységünk tiszta forrása a gyűjtemény. Itt minden tudás visszaforgatódik az oktatásba, hiszen táncházak, népdalkörök, kézműves-foglalkozások vannak iskolaidőben is, ezeken túl kijárunk néptáncot tanítani a környező településekre. A gyűjteményhez kapcsolódik a Kallós Örökség Műhely, időszakos kiállításokat, vándorkiállításokat rendezünk, tárlatvezetéseket, múzeumpedagógiai foglalkozásokat tartunk, és rendszeresen meghívást kapunk egy-egy tematikus kiállításra is. A nyári népművészeti táborok alapja ugyancsak a Kallós-gyűjtemény. Idén alig fejeződött be az iskola, június 23-án már kezdődött a szórványtáborunk. Ott a hangsúly az anyanyelv fejlesztésén van, amit szintén népzenéhez, néptánchoz és kézművességhez, tehát Zoli bácsi gyűjteményéhez és hagyatékához kapcsolunk, megerősítve mindazt, amit év közben is tanítunk. A szórványból érkező gyerekeknek a legnagyobb élmény, hogy közösségben élhetik meg ezeket a tevékenységeket – a saját településükön nem biztos, hogy lehetőségük van erre –, évről évre hatalmas népdalcsokorral és az identitásukban megerősödve térnek haza.
A családos táborban kézműves-foglalkozásokon vehetnek részt szülők és gyerekek
– Milyen létszámmal rendezik meg a táboraikat? – Legkisebb létszámú a százfős gyerektábor. Az ifjúsági táborban százötvenen-kétszázan is megfordulnak 12 évestől 17 éves korig, táncosok vagy népi hangszeresek. Ami közös, az a népdaloktatás ebben a táborban, hiszen nemcsak a táncosnak, de a zenésznek is fontos, hogy a dallam mellett megtanulja a szöveget, amikor talp alá muzsikál, hogy érezze a ritmust. Az erdélyi zeneiskoláknak minden évben felajánlunk öt-hat férőhelyet ebbe a táborba. Idén július 27. és augusztus 3. között rendezzük meg a családos táborunkat, ahol kézműves-foglalkozásokon vehetnek részt szülők és gyerekek, lehet például agyagozni, nemezelni, szőni, de van fafaragás, bútorfestés, hímzés, varrás is, emellett népi játékokat, néptáncot, népdalokat tanítunk, és múzeumpedagógiai foglalkozások is színesítik a programot.
Családos tábor Válaszúton
– Vannak visszatérő családok? – Idén is érkezik a családos táborba olyan, aki gyerekként megtapasztalta a tábor hangulatát, és most már a saját családjával tér vissza. Sokszor megkérdezik tőlünk: mi újat lehet még belevinni a táborozásba? Mindig lehet újítani! Idén néprajzi előadásokkal készülünk, és a szabadidőben a környéken fellelhető épített vagy természeti örökséget látogatjuk meg, illetve azokat a településeket, ahonnan az adatközlőink érkeztek. A sokféle újdonság mellett valójában a közösségi élmény az, ami évről évre visszahozza a látogatót Válaszútra. A közös tánc, a közös éneklés semmihez sem fogható hangulata – amikor 15-20 ember összekapaszkodik – megteremti az összetartozás élményét bennünk. Az augusztus 3-tól 9-ig tartó kézművestáborunkba 16 év feletti fiatalok, felnőttek érkeznek, itt felső korhatár nincs. A hímző-ruhakészítő műhely oktatója Vargyasi Melinda, népi iparművész lesz, és idén ismét külön műhelyt indítunk a lakástextilek hímzésére, ezúttal is Pászka Éva vezetésével. A szövőműhelyben Páll Etelka irányításával a gyapjú- és vászonszövés alapjaiba, a növényi festés rejtelmeibe kapnak betekintést az érdeklődők. A bútorfestő műhely Ament Éva népi iparművész irányításával valósul meg. A kosárfonó műhelyben Takács Judit várja az érdeklődőket, a nemezelőműhelyünkben Kovács Túri Emese, a népművészet ifjú mestere irányításával készítünk használati tárgyakat, például ülőpárnát, tarsolyt, sálat vagy falitakarót. A kézműves foglalkozások mintakincsét a Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény gazdag tárháza nyújtja. Mesélj, hogy jól legyél! címmel óvodapedagógusok és tanítók érkeznek július 21. és 25. között a Bolyai Nyári Akadémiára, ahol Fábián Éva és Sándor Ildikó tart foglalkozásokat és mesél, Vetró Mihály a nemezelést vezeti, Sevella Zsuzsa pedig a mintakincsre alapozott foglalkozásokat. A program elmaradhatatlan része a tánc, népi gyermekjáték és népdal. Válaszút egyaránt jól megközelíthető Székelyföldről és Nagyváradról, ezért a Napsugár pedagógusfórum elhivatott képviselőit is idevárjuk, Erdély közepébe.
Tóth Ida
A fotók forrása: Kallós Zoltán Alapítvány
