Összemuzsikálni a nemzetet
Halmos Béla emlékkoncert és díjátadó a Hagyományok Házában
A nemzeti összetartozás napján, június 4-én született a táncházmozgalom első prímása, Halmos Béla, aki meggyőződéssel állította magáról: „azért születtem a trianoni békediktátum évfordulóján, hogy a Trianon által szétszabdalt magyar nemzetet összehegedüljem." A nemzeti összetartozás napján rendezett emlékkoncerten átadták a Halmos Béla-vándordíjat és -emlékérmet.
A nemzeti összetartozás napján, június 4-én született a táncházmozgalom első prímása, Halmos Béla, aki meggyőződéssel állította magáról: „azért születtem a trianoni békediktátum évfordulóján, hogy a Trianon által szétszabdalt magyar nemzetet összehegedüljem." A nemzeti összetartozás napján rendezett emlékkoncerten átadták a Halmos Béla-vándordíjat és -emlékérmet.
Idén június 4-én ünnepelné 79. születésnapját Halmos Béla, akinek sok évtizedes aktív tevékenységét emlékkoncerten idézik fel 2013-as halála óta minden évben. A táncházmozgalom egyik elindítója, első prímása, a városi revival mozgalom meghatározó alakja minden alkalmat megragadott, hogy támogassa és segítse az új generációt, az ifjú tehetségeket.
Monográfusa, Jávorszky Béla Szilárd a Halmos Béla emlékezete című kötetben két dátumot, két alapélményt említ, amely meghatározta a kiváló prímás, oktató és népzenekutató indulását: 1969-ben a Röpülj, páva! hozott országos ismertséget az egy szál gitárral népdalokat éneklő fiatalember számára, ugyanakkor ott volt az első budapesti táncház szorongató, mégis frenetikus élménye 1972. május 6-án. Miért volt szorongató a korabeli plakát „Zene és tánc, úgy, mint Széken" invitálása a rendezvényre?
Halmos Béla polgári családban, klasszikus zenén nevelődött. A seregben megtanult gitározni is, de a néptáncosok felkérésekor mindössze pár népi dallamot tudott, és attól félt, hogy nem áll össze belőle a táncrend. Lajtha gyűjtéséből játszott három magyart, két lassút és öt csárdást. Porkát nem ismert, de biztatták, hogy a „Körösi lány…" jó lesz. Ő azonban érezte, hogy a prímás felelőssége hatványozott. Minden bizonnyal ez a felelősségérzet is hozzájárult ahhoz, hogy amire az életét feltette, a szellemi kulturális örökség átörökítésének magyar modellje, a magyar táncházmódszer 2011-ben felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára.
Mára kiadványok, emléktáblák, koncertek és kiállítások sora idézi a prímásutánpótlás kinevelője, a zenetudományok kandidátusa alakját, nevével díjakat alapítottak (Halmos Béla-emlékérem, Halmos Béla-vándordíj), és róla nevezték el a Nemzeti Kulturális Alap népzenei utánpótlást támogató programját. Aki ismerte, a június 4-i koncerten is felidézhette színpadi jelenlétét, előadóművészi megnyilvánulásait, akár egy-egy közös élményt, emléket. Aki nem ismerte, az betekintést kaphatott sokoldalú zenei érdeklődésébe, tevékenységébe az emlékezők által is. A vallomásokból kitűnt: Halmos Béla kellő önérzettel és stabil elvekkel szemlélte a világot, közben mégis hagyta élni a másikat. Mindenről és mindenkiről megvolt a határozott véleménye, ugyanakkor mindent és mindenkit elfogadott olyannak, amilyen. Ezért is fordultak hozzá annyian bizalommal, ezért is értett szót mindenkivel, ezért is kérték fel annyi tisztségre. És idősebb korára ezért is lehetett a revival mozgalom Béla bácsija, aki azt nézte, ami összeköt bennünket, nem pedig azt, ami elválaszt.
A Halmos Béla emlékkoncerten közreműködött a család részéről Halmos Kata és Kudász Ferenc, Sztanó Hédi nyitó gondolatait Székely Levente, Turi András, Bankó Sándor széki, a Magos zenekar kalotaszegi, a Fonó zenekar és Navratil Andrea felvidéki muzsikája követte. Tímár Sára énekelt, a fiatal tehetségeket Félegyházi Miklós és Czirók Tamás képviselte, Csonka Balázs és Horváth Bálint nemzetiségi tamburamuzsikával, a Fix-Stimm zenekar bagi dallamokkal lépett színpadra.
Az ünnepségen elhangzott: Halmos Béla-díjjal és -emlékéremmel 2015 óta minden évben azokat tüntetik ki, akik munkásságukkal hozzájárulnak a táncházmozgalom, az autentikus népzene és a népi kultúra megőrzéséhez, továbbadásához. A vándorhegedű – amely Halmos Béla mesterhangszere volt és Márkus János Barbarossa bécsi hangszerkészítő munkája – egy éves használatra kerül a díjazotthoz, aki ezen a hangszeren adhat koncerteket, sőt Halmos Béla hegedűjén játszva készíthet akár lemezfelvételt is. A díj odaítéléséről szakmai zsűri dönt, és minden évben olyan muzsikust keresnek, aki aktív zenészként, zenetanárként és közösségépítőként is Halmos Béla szellemiségét követi. Az idei díjazott a Népművészet Ifjú Mestere címmel is kitüntetett Pusko Márton felvidéki származású, jelenleg Miskolcon élő népzenész lett, aki népzenetanár munkája mellett a Parapács zenekar prímásaként vált országosan is ismertté.
A Halmos Béla-emlékérem a táncházmozgalomban hosszú időn át kiemelkedő közösségszervező, tudományos vagy művészeti munkát végző személyeket ismeri el. 2025-ben Szűcs Sándor vajdasági népzenész vívta ki az elismerést a népzenei és néptáncos közösségek szolgálatában végzett évtizedes, sokoldalú tevékenységével.
A rendezvény a Hagyományok Háza, a Hagyományok Háza Baráti Köre és a Petőfi Kulturális Ügynökség gondozásában működő Halmos Béla Programiroda közös szervezésében, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg.
Tóth Ida
Fotók forrása: hagyomanyokhaza.hu, Fortepan
Monográfusa, Jávorszky Béla Szilárd a Halmos Béla emlékezete című kötetben két dátumot, két alapélményt említ, amely meghatározta a kiváló prímás, oktató és népzenekutató indulását: 1969-ben a Röpülj, páva! hozott országos ismertséget az egy szál gitárral népdalokat éneklő fiatalember számára, ugyanakkor ott volt az első budapesti táncház szorongató, mégis frenetikus élménye 1972. május 6-án. Miért volt szorongató a korabeli plakát „Zene és tánc, úgy, mint Széken" invitálása a rendezvényre?
Halmos Béla polgári családban, klasszikus zenén nevelődött. A seregben megtanult gitározni is, de a néptáncosok felkérésekor mindössze pár népi dallamot tudott, és attól félt, hogy nem áll össze belőle a táncrend. Lajtha gyűjtéséből játszott három magyart, két lassút és öt csárdást. Porkát nem ismert, de biztatták, hogy a „Körösi lány…" jó lesz. Ő azonban érezte, hogy a prímás felelőssége hatványozott. Minden bizonnyal ez a felelősségérzet is hozzájárult ahhoz, hogy amire az életét feltette, a szellemi kulturális örökség átörökítésének magyar modellje, a magyar táncházmódszer 2011-ben felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára.
Mára kiadványok, emléktáblák, koncertek és kiállítások sora idézi a prímásutánpótlás kinevelője, a zenetudományok kandidátusa alakját, nevével díjakat alapítottak (Halmos Béla-emlékérem, Halmos Béla-vándordíj), és róla nevezték el a Nemzeti Kulturális Alap népzenei utánpótlást támogató programját. Aki ismerte, a június 4-i koncerten is felidézhette színpadi jelenlétét, előadóművészi megnyilvánulásait, akár egy-egy közös élményt, emléket. Aki nem ismerte, az betekintést kaphatott sokoldalú zenei érdeklődésébe, tevékenységébe az emlékezők által is. A vallomásokból kitűnt: Halmos Béla kellő önérzettel és stabil elvekkel szemlélte a világot, közben mégis hagyta élni a másikat. Mindenről és mindenkiről megvolt a határozott véleménye, ugyanakkor mindent és mindenkit elfogadott olyannak, amilyen. Ezért is fordultak hozzá annyian bizalommal, ezért is értett szót mindenkivel, ezért is kérték fel annyi tisztségre. És idősebb korára ezért is lehetett a revival mozgalom Béla bácsija, aki azt nézte, ami összeköt bennünket, nem pedig azt, ami elválaszt.
A Halmos Béla emlékkoncerten közreműködött a család részéről Halmos Kata és Kudász Ferenc, Sztanó Hédi nyitó gondolatait Székely Levente, Turi András, Bankó Sándor széki, a Magos zenekar kalotaszegi, a Fonó zenekar és Navratil Andrea felvidéki muzsikája követte. Tímár Sára énekelt, a fiatal tehetségeket Félegyházi Miklós és Czirók Tamás képviselte, Csonka Balázs és Horváth Bálint nemzetiségi tamburamuzsikával, a Fix-Stimm zenekar bagi dallamokkal lépett színpadra.
Az ünnepségen elhangzott: Halmos Béla-díjjal és -emlékéremmel 2015 óta minden évben azokat tüntetik ki, akik munkásságukkal hozzájárulnak a táncházmozgalom, az autentikus népzene és a népi kultúra megőrzéséhez, továbbadásához. A vándorhegedű – amely Halmos Béla mesterhangszere volt és Márkus János Barbarossa bécsi hangszerkészítő munkája – egy éves használatra kerül a díjazotthoz, aki ezen a hangszeren adhat koncerteket, sőt Halmos Béla hegedűjén játszva készíthet akár lemezfelvételt is. A díj odaítéléséről szakmai zsűri dönt, és minden évben olyan muzsikust keresnek, aki aktív zenészként, zenetanárként és közösségépítőként is Halmos Béla szellemiségét követi. Az idei díjazott a Népművészet Ifjú Mestere címmel is kitüntetett Pusko Márton felvidéki származású, jelenleg Miskolcon élő népzenész lett, aki népzenetanár munkája mellett a Parapács zenekar prímásaként vált országosan is ismertté.
A Halmos Béla-emlékérem a táncházmozgalomban hosszú időn át kiemelkedő közösségszervező, tudományos vagy művészeti munkát végző személyeket ismeri el. 2025-ben Szűcs Sándor vajdasági népzenész vívta ki az elismerést a népzenei és néptáncos közösségek szolgálatában végzett évtizedes, sokoldalú tevékenységével.
A rendezvény a Hagyományok Háza, a Hagyományok Háza Baráti Köre és a Petőfi Kulturális Ügynökség gondozásában működő Halmos Béla Programiroda közös szervezésében, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg.
Tóth Ida
Fotók forrása: hagyomanyokhaza.hu, Fortepan
