- Honnan jött a sorozat megírásának ötlete?
- Hét évvel ezelőtt letettem a fényképezőgépet, a fotózást felváltotta az írás. A Napút Kiadó vezetője, Szondi György kérésére kezdtem el papírra vetni a tíz-tizenkét oldalas esszéket azon írókról és költőkről, akiknek neve szerepel a középiskolai tananyagban. Átadtam magam a kutatásnak, visszaköltöztem szülőföldemre, Tolna vármegyébe. Ebben az izoláltságban ért bennünket a koronavírus-járvány. A másfél éves bezártság azonban nem börtönt jelentett számomra, sokkal inkább az alapanyaggal való törődést. A kutatáshoz szükséges szakirodalmat elértem a házi könyvtáramban, ha esetleg valami nem volt kéznél, akkor annak utánanéztem az interneten. A győri Magyar Kultúra Kiadónak köszönhetően, három év alatt nyolc kötetben, nagyjából ezerháromszáz oldalon jelentek meg írásaim.
 
- Sokak teszik fel a kérdést szakmán belül is: hogyan lehet inspirálni a diákokat, hogy még több magyar irodalmat olvassanak? Honnan jött a sorozat megírásának ötlete?
- Azért ezt a generációt választottam, mert őket értem. Huszonhárom évig egy középiskolai kollégiumban dolgoztam Budapesten, sok mindent tapasztaltam – kijelenthetjük, hogy tényleg nem olvasnak. Egyértelműen az volt a célom, hogy megpróbáljam őket rávenni arra, hogy könyvet vegyenek a kezükbe, de ne úgy, mint egy kötelező olvasmányt. El akarom velük hitetni, hogy milyen szép és fontos Jókaitól akár egy oldalt is elolvasni. Bízom benne, ha valaki megteszi ezt a kezdő lépést, akkor megjön a kedve a folytatáshoz. Pázmány Péterhez éppúgy, mint Mészöly Miklóshoz, Zrínyi Miklóshoz éppúgy, mint Nemes Nagy Ágneshez.
 
- Gondolja, hogy a fiatalokon keresztül eléri az idősebb generációt is, az újraolvasás, a tudásszomj reményében?
- Mindenképp, hisz úgy látom, őket is meg kell tanítani újra olvasni, vissza kell téríteni őket a betű szeretetéhez, a szavak tiszteletéhez, a jól megfogalmazott mondatok ívének élvezetéhez. Igaz, hogy a sorozatom elsősorban a középiskolásokat szólítja meg, de a volt diákok, szülők és irodalomtanárok is tudják használni, vagy bárki más, akit érdekel a múltunk, kultúránk egy szelete, a magyar irodalom. Megpróbálom „ehetővé és fogyaszthatóvá" tenni azt, amiről a tankönyvek nehézkesen beszélnek.
 
- Reménye szerint könyvsorozata segíti a pedagógusok munkáját?
- Szeretném, ha így lenne. Olyan ez, mint egy enciklopédia, a magyar szerzőkről: rövid, könnyen olvasható bejegyzések találhatóak, amit gond nélkül megért a diák, és tanári részről is egyszerűen átadható tudásanyagról van szó. Hisz az oktatás olyan, mint egy háromszög: középen van a mű, amit körülölel a tanár és a diák kapcsolata. Érdemes ezt annál is inkább hangsúlyozni, mert a tantárgyak szempontjából van egy komolyabb átrendeződés. A jelenlegi rendszerben első helyen szerepel az informatika, a másodikon az angol, a matematika, a fizika, a biológia és az utolsó helyen állnak a humán tárgyak.
 
- Büszkék lehetünk a magyar irodalom példátlan gazdagságára és sokszínűségére, ennek megfelelően melyek voltak a válogatás szempontjai?
- Szondi Györgynek (Napút Kiadó – a szerk.) először egykori barátomat, Mészöly Miklóst ajánlottam, akivel földik voltunk, és fotóztam is őt. Majd korszakot váltottam, és folytattam Janus Pannoniusszal, végül eljutottam Szent István intelmeihez. A válogatásom vezérelve tehát egy szubjektív szűrő volt, saját magamon folyattam át az irodalmi történéseket (műveket). Amennyiben a diák is képes volna erre, akkor a kötelező ismereteket személyes élményein keresztül könnyebben el tudná sajátítani. Itt van például a küszöbön álló Jókai bicentenárium. Nagy kérdés, hogyan lehet majd a diákokat arra inspirálni, hogy a több száz oldalas regényeit elolvassák. Már azzal beljebb lehetünk, ha a sorozatom szemelvényeit magukévá teszik.
 
- Ha már Jókai Mór, a magyar géniusszal kapcsolatban milyen izgalmas felismerése volt?
- A fotózás közel vitt a magyar néprajzhoz is, több évtizede foglalkozom a magyar népdalokkal. Jókai regényeit ebből a szempontból is érdemes vizsgálni, műveiben közel négyszáz népdal szövege szerepel. Feleségemmel közösen arra vállalkoztunk, hogy ezen dallamokat feltárjuk. Küldetésünket siker övezte, a zenei anyagot Jókai és a népdal címmel a győri Magyar Kultúra Kiadó CD-n jelenteti majd meg.