A rendezvényen az érdeklődők először archív felvételről hallgathatták meg, amint Kós Károly Erdélybe való hazatérését indokolja, majd Magdó János, Magyarország kolozsvári főkonzulja, Vargha Mihály, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum (SZNM) igazgatója és Kenyeres István, Budapest Főváros Levéltárának (BFL) igazgatója szólt az egybegyűltekhez.
"Nem vagyok építész, ezért csak arról az érzésről tudok beszélni, ami akkor fog el, amikor a Kós Károly által tervezett épületeket látom, ez pedig az otthonosság. Talán az erdélyiség érzése is egyben, hiszen Kós Károly nagyon jól tudta ötvözni az épületekben a modernt a hagyományossal" – mondta Magdó János a Kós Károly vándorkiállítás kolozsvári megnyitóján.
Magdó szerint ma is aktuális az, amit Kós Károly 1925-ben egy Reményik Sándorhoz írt levélben írt: „az erdélyi sors irányítása is hasonlatos az építkezéshez, amelyben a valóság fundamentumára becsületes munkával kell építenünk, mert ellenkező esetben népünket csapjuk be".
Vargha Mihály múzeumigazgató kifejtette: az ötödik helyszínhez érkezett Kós-vándorkiállítás előnye az, hogy ezáltal bárki megismerheti az életművet. – Óriási veszély, ha egy kiállítás csak a társadalom elitjéhez jut el. A mai fiatalok közül sokan azt sem tudják, ki volt Kós Károly.
Célunk továbbá az, hogy Kós Károly munkássága ne csak az erdélyi magyarokhoz, hanem a velünk élő románokhoz és szászokhoz is eljusson. Anthony Gall, a kiállítás ötletgazdája olyan építész, aki ausztrál származása mellett lett magyarrá, és manapság az egyik legkiemelkedőbb Kós-szakértő – magyarázta a múzeumigazgató.
Kenyeres István levéltári igazgató közölte: a legtöbb eredeti Kós-tervet ebben az intézményben és a sepsiszentgyörgyi múzeumban őrzik; előbbiben közel 1000, míg az SZNM-ben 100 terv található. A kiállítás anyagát képező 1907–1914 közötti időszakról elmondta: Kós elképesztő munkabírással dolgozott, ekkor tervezte a legfontosabb épületeket.
A kiállítás március 11-ig tekinthető meg a ferences rendi kolostor refektóriumában.

Forrás: Szabadság