Zanussi világa
Krzysztof Zanussi nemcsak filmkészítő, hanem kulturális diplomata, ambiciózus producer és filmszakmai szervező személyiség is, aki sokat tett és ma is sokat tesz a magyar és a lengyel filmes kapcsolatok erősítéséért. Mészáros Márta, Kamondi Zoltán és Groó Diána egy-egy filmjének (A hetedik szoba, Az alkimista és a szűz, Csoda Krakkóban) társproducere volt, s minden esztendőben meghívja a Faludi Nemzetközi Amatőr Filmszemle győzteseit varsói otthonába. Krzysztof Zanussi pályafutása során pontos metszeteket alkotott a huszadik század második felének emberéről, éljen az Lengyelországban, Nyugat-Európában vagy másutt. Műveiben benne van mindaz, ami velünk és bennünk történt. Az életmű legtágabb értelemben vett tárgya abban a küzdelemben gyökeredzik, amelyet a modern kor embere immár két évszázada folytat a világgal való harmónia újrateremtése érdekében. A különböző értékeket képviselő hősök játszmáiban a felvilágosodás által egyszárnyúvá csonkított ember állapota és perspektívája tükröződik. A szabadságra ítélt, istenét elhagyó és Isten által elhagyott ember választásai újra és újra leleplezik kultúránk kínzó diszharmóniáját. Zanussi megszólalásaiban is többször hangsúlyozta: a mai kor válságát főleg a judeokeresztény értékektől való távolodás okozza.
A könyv a kronológiai rendet szem előtt tartva, nyolc fejezetre tagolva mutatja be az életmű eddigi szakaszait. Ezek: Einstein helyett Eizenstein – Az illumináció ideje – Az erkölcsi nyugtalanság filmművészete – Kelet és Nyugat között – Újra otthon – A szentség trilógiája – Emlékek, példázatok, helyzetgyakorlatok – Halálstratégiák és életreceptek. A kötetet részletes filmográfia, Zanussi színházi és operarendezéseinek jegyzéke, a munkásságával kapcsolatos szakirodalmi bibliográfia, több mint hatvan jelenetkép, werkfotó és privát fotográfia teszi teljessé. (Pörös Géza: Krzysztof Zanussi világa. Budapest, 2016, Kossuth Kiadó, 512 p.) A könyv kiadását a Magyar Művészeti Akadémia is támogatta.
Krzysztof Zanussi (1939–) lengyel filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Az 1960-as évek közepétől készített dokumentum- és játékfilmeket. A számos fesztiváldíjjal elismert rendező több egyetemen tanít, és producerként támogatja a fiatal filmeseket is. Több mint húsz magyar diákot is oktatott az elmúlt évtizedben Varsó melletti iskolájában.
Rendezői tanulmányai előtt fizikát és filozófiát tanult, 1979-től a nagy nemzetközi sikereket elérő TOR stúdió művészeti irányítója, majd vezetője lett, később a lengyel filmszövetség elnökhelyettese. Zanussi a világ számos városában rendezett Mrożeket, Ionescut, Arthur Millert, Shakespeare-t, s több díjat nyert operarendezéseivel is. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem 2013-ban díszdoktorává avatta.
Válogatás filmjeiből:
- Újralátogatás (2009) (rendező, forgatókönyvíró)
- A szívem érted dobog (2008) (rendező, forgatókönyvíró)
- Fekete nap (2007) (rendező, forgatókönyvíró)
- Persona non grata (2005) (rendező, forgatókönyvíró)
- Csoda Krakkóban (2004) (producer)
- Függelék (2002) (rendező, forgatókönyvíró, producer)
- Az élet, mint nemi úton terjedő halálos betegség (2000) (rendező, forgatókönyvíró)
- Rejtett kincsek (2000) (rendező, forgatókönyvíró)
- Utolsó kör (1997) (rendező, forgatókönyvíró)
- Konstans (1980) (rendező, forgatókönyvíró)
- Spirál (1978) (rendező, forgatókönyvíró)
- Védőszínek (1977) (rendező, forgatókönyvíró)
- Illumináció (1973) (rendező, forgatókönyvíró)
- Ritka látogató (1971) (rendező, forgatókönyvíró)
- Közjáték (1969) (rendező, forgatókönyvíró)
A könyvbemutató előtt 2016. április 18-án este 17 órakor a világhírű lengyel filmrendező, Krzysztof Kieślowski diákkori képeiből nyílik kiállítás Budapesten, a Lengyel Intézetben, a Krzysztof Kieślowski-év keretében! A kiállítást megnyitja: Krzysztof Zanussi, filmrendező.
A lodzi Filmmúzeum által készített KRZYSZTOF KIEŚLOWSKI. FOTÓK ŁODZ VÁROSÁBÓL című kiállítás Kieślowskinak, a Łodzi Színház- és Filmművészeti Főiskola elsőéves hallgatójának 1965/1966-os tanévben készült fekete-fehér felvételeit mutatja be. Ezek a képek kivételes dokumentációi a Lengyelországban csak uborkaként emlegetett régi mikrobuszok, a fiús, fehérgalléros iskolaköpenyek világának… Feltárul rajtuk az esőáztatta őszi, vagy hóval borított téli Łódz, régi házaival és újonnan épült felhőkarcolóival, sötét kapualjaival, udvaraival, kirakataival, balusztrádjaival és a łodzi lakosokkal: fáradt, meggyötört felnőttekkel, öregekkel és mosolygós arcú gyerekekkel. Megrendítő képek, amelyek megannyi emléket, gondolatot ébresztenek. Ezek a fotók az ember szemszögéből készített összetett városportrék, amelyek később Kieślowski filmjeinek fő témáivá lettek.
Kis etűdöket állíthatunk össze belőlük, vagy önállóan is értelmezhetjük őket, egyetlen képbe egy egész történetet belelátva; de ha akarunk vethetünk rá egyszerűen egy pillantást. Egy biztos: nem lehet közömbösen elmenni egyetlenegy kép mellett sem. Mert azon kívül, hogy ezekben a fekete-fehér felvételekben egy letűnt Lengyelország valósága tárul fel a szemlélő előtt, valamifajta sajátos varázsuk is van a felvételeknek, amelyek már előrevetítik Krzysztof Kieślowski későbbi művészi pályáját. Mindegyik, együtt és külön-külön kivételes bizonyítékául szolgál egy fiatalember érzékenységének, érettségének, egy kiváló megfigyelőének és dokumentaristáénak, későbbi játék- és dokumentumfilmek rendezőjének, akinek neve kis idő múlva világszerte ismertté vált.
Barbara Kurowska
Krzysztof Kieślowski: fotók Łodz városából. A képek Maria Kieślowska gyűjteményéből származnak.
