Csendes versek költészet napjára
A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozata Csendes versek címmel rendezett ünnepi műsort költészet napján a Pesti Vigadóban. Ebből az alkalomból Csoóri Sándor, József Attila, Nemes Nagy Ágnes, Pilinszky János és Radnóti Miklós műveiből készült vers-összeállítások hangzottak el Vecsei H. Miklós és a QJÚB előadásában.
Közreműködött Frimmel Jakab, Hegedűs Bori, Mihalik Ábel, Paczári Viktor, Ratkóczi Huba és Vecsei H. Miklós.
Köszöntőt mondott Vári Fábián László, az MMA Irodalmi Tagozatának vezetője.
Köszöntőt mondott Vári Fábián László, az MMA Irodalmi Tagozatának vezetője.
|
Az MMA Irodalmi Tagozatának költészet napi rendezvényén 2025. április 11-én Tisztelettel és szeretettel köszöntök mindenkit az MMA Irodalmi Tagozatának Élőfolyóirat estjén. Ma a magyar költészetet ünnepeljük, s ebből az alkalomból örömmel üdvözöljük körünkben Vecsei H. Miklóst és csapatát, a QJUB-ot, akik a világhírű magyar líra klasszikusainak versüzeneteivel érkeztek hozzánk. A költészet kultúránknak az az ága, amely annak ellenére, hogy az utóbbi évtizedekben többször temették, mindig meg tudott újulni, mert folyamatosan együtt lélegzik a társadalommal. Mindannyian tudjuk, jó ebben a rohanó világban megállni olykor, kézbe venni egy József Attilát, Radnótit, Pilinszkyt, Nagy Lászlót vagy éppen Weöres Sándort, hogy a nagy mesterek gondolataiban megpihenjünk, s ha arra van szükségünk, vigasztalódjunk. Nem létezik olyan élethelyzet, amelynek igazolására vagy értelmezésére ne találhatnánk meg a megfelelő verset. Ehhez azonban ismerni és szeretni kell a költészetet. A vers szólhat bármiről, de nem mindegy, hogyan. Ha a költő azt érzi, hogy meg kell szólítania a közösséget, azt a líra arisztokratikus méltóságával tegye. Adjon érzelmi többletet, keltsen visszhangokat, hogy az olvasó hetek múltán is érezze, hogy élmény volt a verssel való találkozás. S olykor gondoljon arra is, hogy szép szóval sokkal többre vagyunk képesek, mint a nyers akarattal, mert a lélekből jövő szóra a másik ember is lelkével válaszol, – ha ismeri ezt a nyelvet. „Csak az olvassa versemet, ki ismer engem, és szeret, s mivel a semmiben hajóz, tudja, mi vár rá, mint a jós" – mondta a mai nap névadó gazdája, a szenvedve is helytálló költő. Talán maga sem sejtette, hogy mekkora, mindenfajta értelmezésnek ellenálló talányt állított az olvasó ember elé. Mit jelenthet, mit üzenhet, hogy költészetét a semmi vizével azonosítja, s miért kell jósnak lennie, hogy elkerülje, túlélje a rá váró szellemi megrázkódtatást? A költő bizonyára arra, a fájdalom legkülönfélébb nemeiből spontán módon telepedett aknamezőre gondolt, amely költészetét szerinte bevehetetlenné teszi. A feloldást csak a tigris és a szelíd őz együttléte hozhatja el. De létezhet ilyen? József Attila tudta legjobban, hogy a költészet a legnagyobb talány. Erről – bízzunk benne – a most következő művészi produkciókból mindannyian meggyőződhetünk. Kellemes estét mindenkinek! Vári Fábián László |
