A konferencia résztvevői a rendezvény megnyitója előtt rótták le kegyeletüket az egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter nyughelyénél: a hálás utókor nevében előbb az MMA, majd a Horthy Miklós Alapítvány helyezett koszorút a dóm altemplomában található sírra. 


Turi Attila, a konferencia megrendezését támogató Magyar Művészeti Akadémia elnöke nyitóbeszédében úgy fogalmazott: Klebelsberg megértette, hogy a művészet nemcsak a kiválasztottak privilégiuma, hanem a közműveltség, az erkölcsi felemelkedés eszköze „Öröksége ma is iránytű a Magyar Művészeti Akadémia számára. Vele együtt valljuk, hogy a magyar művészet küldetés, nemzeti önazonosság, lelki tartás és közösségteremtő erő" - fogalmazott az elnök.

 
A résztvevőket Kiss-Rigó László, szeged-csanádi püspök köszöntötte, aki beszédében kitért az egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter azon döntéseire, amelyek ma is meghatározzák az egyházmegye életét: a dóm és az azt körülölelő tér megépíttetésére, az akkor 900 éves egyházmegye központjának Szegedre telepítésére és arra, hogy Klebelsberg és hitvese végső nyughelyét is az egyház őrzi. „Remélem és egyben azt kívánom, hogy ez a konferencia ne csak a hálás emlékezést szolgálja, hanem inspirációt kapjunk, lelki erőt, hogy Klebelsberg művét saját lehetőségeink szerint folytassuk" - hangsúlyozta a főpásztor.

Klebelsberg Kuno tudatos sportpolitikáját-  és diplomáciáját Schmitt Pál volt köztársasági elnök, a Magyar Olimpiai Bizottság egykori elnöke méltatta. Kiemelte: az élsport támogatásában elévülhetetlen érdemei voltak, de emellett az elsők között ismerte fel a mindennapos testmozgás fontosságát. „Köszönjük, hogy a sporttal is törődött, mert igaza volt. A sport által fejleszthető az igazságosság, a küzdeni akarás, a monotonitás eltűrése, a kéznyújtás vesztett vagy nyert meccs után, a tolerancia, a szolidaritás a társakkal. Emiatt nevezzük őt az első sportminiszternek" – foglalta össze az ezen a területen végzett klebelsbergi munka eredményét a nemzet sportolója.

A szegedi konferencia előadói a Trianoni Szemle különszámaiban megjelent tanulmányok szerzői közül kerültek ki. Az egész napos program során az egykori kultuszminiszter személyes kvalitásait és szakmai munkáját elemző előadások mellett olyan témák is előkerültek, amelyek életművében kifejezetten a Tisza-parti városhoz kapcsolódtak. 


A politikus és államférfi személyét, pályájának alakulását helyezte a középpontba dr. Ujváry Gábor, a Veritas Kutatóintézet tudományos főigazgató-helyettese Klebelsberg Kunóról szóló előadása. Szollár Péter, a Klebelsberg Emlékközpont vezetőjének előadása arról szólt, hogyan szolgálja ma az emlékezetápolást és a kultúrát a politikus egykori pesthidegkúti kastélya. Dr. Horváth Gábor egyháztörténész, a Gál Ferenc Egyetem főiskolai tanára A katolicizmus reménységei című előadásában a szegedi dóm és a hozzá tartozó épületegyüttes fogadalmi szimbolikáját helyezte új nézőpontba.

Ritoók Pál művészettörténész, a Magyar Művészeti Akadémia intézménycsaládjába tartozó Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) főmuzeológusa előadásában azt foglalta össze, hogyan gondozza az oktatási, tudományos és kulturális intézmények építtetőjének emlékezetét a központ gyűjteménye. Bendzsel Miklós, a Magyar Mérnökakadémia elnöke Klebelsberg Kunó tudománypolitikai törekvéseinek hátterét elemezte, Bene Attila István numizmatikus, műgyűjtő pedig azokról a kitüntetésekről és díjakról beszélt, amelyekkel még életében elismerték Klebelsberg munkáját. Hefter Brúnó üvegművész a szegedi dóm Róth Miksa és Zsellér Imre által készített üvegablakainak restaurálása közben gyűjtött tapasztalatait osztotta meg a konferencia közönségével. A Dóm tér egyik különleges látványosságának, az árkádok alatti Nemzeti Pantheonnak a történetét pedig Ludmann Mihály művészettörténész ismertette. 

A konferenciát Nagy Péter orgonaművész, a székesegyház kántora zárta a dóm méltán híres Angster orgonájáról szóló előadásával. A hangszer, amely a cég csúcsteljesítményeként került a köztudatba, s amelynek egykor a világ minden tájáról csodájára jártak, meg is szólalt a napvégi szentmisén, amelyet a konferencia szervezőinek kérésére Klebelsberg Kunó és hitvese, Botka Sarolta emlékének ajánlott az egyház.


A rendezvényt művészeti produkciók foglalták keretbe: a megnyitó előtt prof. dr. Varga Laura, tanszékvezető egyetemi tanár és Klebniczki György zongoraművész adta elő a Klebelsberg-kortárs, Corvin-lánccal kitüntetett Dohnányi Ernő Ária fuvolára és zongorára című művét. Zárásként pedig Pregitzer Fruzsina, Jászai Mari-díjas színművész, az MMA rendes tagja olvasott fel részleteket Borka Sarolta Életutunk című írásából.  

A Dóm Látogatóközpontban jelenleg is látható az „Én hiszek a teremtés örök erejében" című jubileumi tárlat, amely Klebelsberg Kunó életét és munkásságát mutatja be az érdeklődőknek. A szegedi dómot, azaz a Magyarok Nagyasszonya-székesegyházat és a Dóm teret az Országgyűlés a Klebelsberg-emlékévben nemzeti emlékhellyé nyilvánította.