A moldvai csángó származású Iancu Laura író, költő, néprajzkutató átveszi a Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány Lőrincz Csaba-díját Tárnok Máriától, az alapítvány kuratóriumának elnökétől és Németh Zsolttól, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökétől
Fotó: MTI / Lakatos Péter
Iancu Laura író, költő, néprajzkutató kapta idén a Lőrincz Csaba-díjat
Idén a moldvai csángó származású Iancu Laura író, költő, néprajzkutató kapta a Lőrincz Csaba-díjat, amelyet ünnepélyes keretek között június 19-én adtak át a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány rendezvényén mondott köszöntőjében kiemelte: „a mi 21. századi sorskérdésünk, amelyre közösen kell választ adnunk, az az, hogy miként kerülheti el a magyarság azt a lelki, szellemi, gazdasági és politikai gyarmati sorsot, amelyre az új idők urai ismét kárhoztatni akarják".
A díjazottat méltatva hangsúlyozta: „neki a magyarság elsősorban megélés, egzisztenciális valóság. Megérkezett, egy olyan célba ért, amelyet nem földrajzi koordináták jelöltek ki".
Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeumot is magába foglaló Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke az ünnepségen arról beszélt, hogy erős magyar nemzet nélkül az erdélyi magyarság sem fog tudni erős maradni, a magyar jövő kulcsa pedig az erős nemzeti kormány.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, a Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány alapítója arról beszélt, hogy a Lőrincz Csaba-díjat az erdélyi származású politikus, egyetemi oktató és publicista emlékére alapították 2009-ben, és azok munkáját ismeri el, akik sokat tesznek a magyar összetartozás szellemének erősítéséért. Mint hangsúlyozta, Lőrincz Csaba meghatározó módon formálta Magyarország külkapcsolatait és nemzetpolitikáját.
Kitért arra is, hogy a Lőrincz Csaba-díjat minden évben június 19. körül adják át, mert 2001-ben ezen a napon fogadta el az Országgyűlés a státusztörvényt, a határon túli magyarság szülőföldjén megmaradását célzó jogszabályt, amelynek egyik kidolgozója Lőrincz Csaba volt. Németh Zsolt azt mondta, Trianon 105 évvel ezelőtt nemzeti sokk volt, de tovább kell lépni, előre kell nézni, a tartalom előjelét átfordítani összetartozásba, az egymásra utaltságba, a „a minőség forradalmába".
A Lőrincz Csaba-díjjal elismert Iancu Laurát Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója méltatta. Kitért arra, hogy Iancu Laura a legtávolabbi magyarok lakta településen, Magyarfaluban született, ott, ahol évszázadokon át nem volt magyar nyelvű oktatás, és még a magyar beszéd is tiltott volt. Innen került a rendszerváltás után a székelyföldi Csíkszereda magyar iskolájába, majd onnan később a magyar fővárosba.
A most 46 éves Iancu Laura Budapesten óvodapedagógia, politikai kommunikáció és katolikus hittanári szakot végzett, majd Szegeden tanult néprajztudományt, amelyből a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot. 2011 óta az MTA ELKH BTK Néprajztudományi Intézetének munkatársa. Kutatói tevékenységének fókuszában a moldvai magyarság vallásosságának vizsgálata és identitásának kérdései állnak. 2000-től jelennek meg szépírásai, 2012-ben József Attila-díjat kapott. Az Erdélyi Magyar Írók Ligája és a Magyar Írószövetség tagja, 2013 óta a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
A friss Lőrincz Csaba-díjas író, költő, néprajzkutató a rendezvényen a moldvai protestáns magyarság kérdéséről tartott előadást.
A díjazottat méltatva hangsúlyozta: „neki a magyarság elsősorban megélés, egzisztenciális valóság. Megérkezett, egy olyan célba ért, amelyet nem földrajzi koordináták jelöltek ki".
Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeumot is magába foglaló Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke az ünnepségen arról beszélt, hogy erős magyar nemzet nélkül az erdélyi magyarság sem fog tudni erős maradni, a magyar jövő kulcsa pedig az erős nemzeti kormány.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, a Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány alapítója arról beszélt, hogy a Lőrincz Csaba-díjat az erdélyi származású politikus, egyetemi oktató és publicista emlékére alapították 2009-ben, és azok munkáját ismeri el, akik sokat tesznek a magyar összetartozás szellemének erősítéséért. Mint hangsúlyozta, Lőrincz Csaba meghatározó módon formálta Magyarország külkapcsolatait és nemzetpolitikáját.
Kitért arra is, hogy a Lőrincz Csaba-díjat minden évben június 19. körül adják át, mert 2001-ben ezen a napon fogadta el az Országgyűlés a státusztörvényt, a határon túli magyarság szülőföldjén megmaradását célzó jogszabályt, amelynek egyik kidolgozója Lőrincz Csaba volt. Németh Zsolt azt mondta, Trianon 105 évvel ezelőtt nemzeti sokk volt, de tovább kell lépni, előre kell nézni, a tartalom előjelét átfordítani összetartozásba, az egymásra utaltságba, a „a minőség forradalmába".
A Lőrincz Csaba-díjjal elismert Iancu Laurát Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója méltatta. Kitért arra, hogy Iancu Laura a legtávolabbi magyarok lakta településen, Magyarfaluban született, ott, ahol évszázadokon át nem volt magyar nyelvű oktatás, és még a magyar beszéd is tiltott volt. Innen került a rendszerváltás után a székelyföldi Csíkszereda magyar iskolájába, majd onnan később a magyar fővárosba.
A most 46 éves Iancu Laura Budapesten óvodapedagógia, politikai kommunikáció és katolikus hittanári szakot végzett, majd Szegeden tanult néprajztudományt, amelyből a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot. 2011 óta az MTA ELKH BTK Néprajztudományi Intézetének munkatársa. Kutatói tevékenységének fókuszában a moldvai magyarság vallásosságának vizsgálata és identitásának kérdései állnak. 2000-től jelennek meg szépírásai, 2012-ben József Attila-díjat kapott. Az Erdélyi Magyar Írók Ligája és a Magyar Írószövetség tagja, 2013 óta a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
A friss Lőrincz Csaba-díjas író, költő, néprajzkutató a rendezvényen a moldvai protestáns magyarság kérdéséről tartott előadást.
