Ismeretterjesztő filmklubot szervez a Film- és Fotóművészeti Tagozat
Az eseményre az április 30-i vetítések folytatásaként kerül sor
Az MMA Film- és Fotóművészeti Tagozata idén a népszerű-tudományos, egyszerűbb nevén az ismeretterjesztő filmre emlékezik. A műfaj emblematikus műveit és alkotóit már megidézték április 30-án, a magyar film napján, ahol díjátadóval egybekötött filmvetítést tartottak. Ennek folytatásaként kerül sor 2025 őszén egy tízalkalmas sorozatra, ahol mások mellett Buglya Sándor alkotását is láthatják az érdeklődők.
Az MMA Film- és Fotóművészeti Tagozata idén a népszerű-tudományos, egyszerűbb nevén az ismeretterjesztő filmre emlékezik. A műfaj emblematikus műveit és alkotóit már megidézték április 30-án, a magyar film napján, ahol díjátadóval egybekötött filmvetítést tartottak. Ennek folytatásaként kerül sor 2025 őszén egy tízalkalmas sorozatra, ahol mások mellett Buglya Sándor alkotását is láthatják az érdeklődők.
Szeptember 8-tól hétfőnként 17:00-18:00 óráig a Háló Közösségi és Kulturális Központban válogatott filmek kerülnek bemutatásra. Az ingyenes vetítések és az azt követő szakmai beszélgetések lehetőséget biztosítanak arra, hogy az érdeklődők a legkülönbözőbb témákhoz kapcsolódóan nyerjenek betekintést az ismeretterjesztő filmek világába.
Szeptemberben az alábbi filmeket láthatja a közönség:
Szeptember 8., hétfő 17:00
Nyitány (1965, 9')
Rendező: Vadász János
A Nyitány mérföldkő a magyar film történetében. Az első magyar film, amelyet Oscar-díjra jelöltek, továbbá elhódította a filmvilág második legfontosabb kitüntetését, a cannes-i Arany Pálmát. Vadász János a Gyógypedagógiai Főiskola munkatársaként 1964-ben készítette ezt a filmjét. A képek sorozata speciális optikával, laboratóriumban készült. A látvány és a zene szintézise művészi alkotássá vált ebben a tudományos kisfilmben, ahogy Beethoven Egmont-nyitányának zenéjére végig kísérhetjük a születést a fogantatástól a világra jövetelig.
Minden tizedik (1983, 18')
Rendező: Buglya Sándor
A film rendezőjének a biológia volt a kedvenc tantárgya, így egyenes út vezette a Semmelweis Orvostudományi Egyetemre. Párhuzamosan filmezni is kezdett, s az egyre finomodó megfigyelőkészség és a betegekkel való mindennapos kapcsolat elmélyülése végül a dokumentumfilmezésben talált egymásra. Az orvosi tanulmányok után rendezői és operatőri diplomát szerzett a Színház és Filmművészeti Főiskolán.
Minden tizedik című filmjéből megtudhatjuk, miért születnek ilyen nagy számban még ma is idő előtt kis utódaink, hogyan védhetők, menthetők meg a koraszülöttek.
A magyar film születése – A táncz, 1901 (2021, 12')
Rendező: Löwensohn Enikő és Weisz Barnabás
A magyar film születésének 120. évfordulója alkalmából a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum látványos animációs filmet készített, amelyben az első megrendezett magyar filmfelvételek fordulatos története elevenedik meg.
Az első megrendezett, színészek közreműködésével leforgatott magyar filmfelvételeket 1901. április 30-án mutatták be az Uránia Magyar Tudományos Színházban. Ezek a rövid mozgóképek nem önálló alkotások voltak, hanem illusztrációk egy tánctörténeti ismeretterjesztő előadáshoz. A korszak legnépszerűbb színészeinek közreműködésével készült felvételek ugyan mind elvesztek, de a forgatás során készült állófotók fennmaradtak – a látványos animációs kisfilm ezek felhasználásával mutatja be a magyar film születésének alig ismert történetét.
Vendég: a Nádasdy Kálmán Művészeti Iskola balett és néptánc szakos tanulója és Buglya Sándor rendező
Szeptember 15., hétfő 17:00
Mese a somogyországi patakgörbítőkről (2013, 52')
Rendező: Sáfrány József
Egy tanulságos ‚népmese' Berecz András tolmácsolásában az első magyar civil szervezetről, akik természetvédelmi céllal vettek földet, hogy visszaállítsák a hajdani belső-somogyi táj régi képét.
Az elmúlt évszázadban a folyók, vizes területek kiszárítása folyt hazánkban. A folyókat kiegyenesítették, hogy onnan a vizeket levezessék, ahol aztán ritkulni kezdett a növényzet, kihaltak az ott élő állatok. Új vízkezelési módszer vált szükségessé, mert a kiszárított területekről eltűntek az élővilág fontos részei, ritka növények, jellegzetes, védendő állatfajok. A Somogy Természetvédelmi Egyesület a Balatontól délre eső területeken kezdett hozzá a korábban lecsapolási szándékkal kiegyenesített vízelvezetők, patakok visszagörbítéséhez. A cél az, hogy a területen maradjon az a víz, ami a téli hó és a bőséges tavaszi esők után eddig leszaladt a folyókon, hogy az egyre szárazabb nyarakon is legyen víz a patakokban és a mocsaras területeken. A filmben Berecz András mesemondó meséli el ízesen a patakgörbítők történetét.
Visszafelé (1983, 6')
Rendező: Rák József
Tudjuk, hogy a nyárfából gyufát gyártanak, és fordítva ez lehetetlen. Vagy mégsem?
Rák József a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója tudományos filmjeivel is kiemelkedik a magyar operatőrök közösségéből. Különleges képi leleménnyel tette gazdaggá, élvezetessé filmjeit. Operatőr generációk gyakran hivatkoznak kedvenc tanárukra.
Vendég: Sáfrány József rendező
Helyszín: Háló Közösségi és Kulturális Központ (1052 Budapest, Semmelweis u. 4.)
Az októberi vetítésekről a közeljövőben fogunk hírt adni. Részletekért kövessék figyelemmel honlapunkat.
A vetítéseken a részvétel ingyenes.
Képek forrása: nfi.hu, MMA, szfe.hu, safranyjozsef.hu
Kiemelt kép: Jill Marv/ Unsplash
Szeptemberben az alábbi filmeket láthatja a közönség:
Szeptember 8., hétfő 17:00
Rendező: Vadász János
A Nyitány mérföldkő a magyar film történetében. Az első magyar film, amelyet Oscar-díjra jelöltek, továbbá elhódította a filmvilág második legfontosabb kitüntetését, a cannes-i Arany Pálmát. Vadász János a Gyógypedagógiai Főiskola munkatársaként 1964-ben készítette ezt a filmjét. A képek sorozata speciális optikával, laboratóriumban készült. A látvány és a zene szintézise művészi alkotássá vált ebben a tudományos kisfilmben, ahogy Beethoven Egmont-nyitányának zenéjére végig kísérhetjük a születést a fogantatástól a világra jövetelig.
Rendező: Buglya Sándor
A film rendezőjének a biológia volt a kedvenc tantárgya, így egyenes út vezette a Semmelweis Orvostudományi Egyetemre. Párhuzamosan filmezni is kezdett, s az egyre finomodó megfigyelőkészség és a betegekkel való mindennapos kapcsolat elmélyülése végül a dokumentumfilmezésben talált egymásra. Az orvosi tanulmányok után rendezői és operatőri diplomát szerzett a Színház és Filmművészeti Főiskolán.
Minden tizedik című filmjéből megtudhatjuk, miért születnek ilyen nagy számban még ma is idő előtt kis utódaink, hogyan védhetők, menthetők meg a koraszülöttek.
Rendező: Löwensohn Enikő és Weisz Barnabás
A magyar film születésének 120. évfordulója alkalmából a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum látványos animációs filmet készített, amelyben az első megrendezett magyar filmfelvételek fordulatos története elevenedik meg.
Az első megrendezett, színészek közreműködésével leforgatott magyar filmfelvételeket 1901. április 30-án mutatták be az Uránia Magyar Tudományos Színházban. Ezek a rövid mozgóképek nem önálló alkotások voltak, hanem illusztrációk egy tánctörténeti ismeretterjesztő előadáshoz. A korszak legnépszerűbb színészeinek közreműködésével készült felvételek ugyan mind elvesztek, de a forgatás során készült állófotók fennmaradtak – a látványos animációs kisfilm ezek felhasználásával mutatja be a magyar film születésének alig ismert történetét.
Vendég: a Nádasdy Kálmán Művészeti Iskola balett és néptánc szakos tanulója és Buglya Sándor rendező
Szeptember 15., hétfő 17:00
Rendező: Sáfrány József
Egy tanulságos ‚népmese' Berecz András tolmácsolásában az első magyar civil szervezetről, akik természetvédelmi céllal vettek földet, hogy visszaállítsák a hajdani belső-somogyi táj régi képét.
Az elmúlt évszázadban a folyók, vizes területek kiszárítása folyt hazánkban. A folyókat kiegyenesítették, hogy onnan a vizeket levezessék, ahol aztán ritkulni kezdett a növényzet, kihaltak az ott élő állatok. Új vízkezelési módszer vált szükségessé, mert a kiszárított területekről eltűntek az élővilág fontos részei, ritka növények, jellegzetes, védendő állatfajok. A Somogy Természetvédelmi Egyesület a Balatontól délre eső területeken kezdett hozzá a korábban lecsapolási szándékkal kiegyenesített vízelvezetők, patakok visszagörbítéséhez. A cél az, hogy a területen maradjon az a víz, ami a téli hó és a bőséges tavaszi esők után eddig leszaladt a folyókon, hogy az egyre szárazabb nyarakon is legyen víz a patakokban és a mocsaras területeken. A filmben Berecz András mesemondó meséli el ízesen a patakgörbítők történetét.
Rendező: Rák József
Tudjuk, hogy a nyárfából gyufát gyártanak, és fordítva ez lehetetlen. Vagy mégsem?
Rák József a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója tudományos filmjeivel is kiemelkedik a magyar operatőrök közösségéből. Különleges képi leleménnyel tette gazdaggá, élvezetessé filmjeit. Operatőr generációk gyakran hivatkoznak kedvenc tanárukra.
Vendég: Sáfrány József rendező
Helyszín: Háló Közösségi és Kulturális Központ (1052 Budapest, Semmelweis u. 4.)
Az októberi vetítésekről a közeljövőben fogunk hírt adni. Részletekért kövessék figyelemmel honlapunkat.
A vetítéseken a részvétel ingyenes.
Képek forrása: nfi.hu, MMA, szfe.hu, safranyjozsef.hu
Kiemelt kép: Jill Marv/ Unsplash
