Páskándi Géza (1933–1995)

„A méltó túlélés a boldogság maga"

Páskándi Gézára emlékezve
 
Májusban huszonöt éve, hogy elhunyt Páskándi Géza (Szatmárhegy, 1933. május 18. – Budapest, 1995. május 19.) erdélyi magyar író, költő, esszéíró, drámaíró, publicista, az 1992-ben létrejött Magyar Művészeti Akadémia társadalmi szervezet egyik megalapítója (1992–1995 között elnökségi tagja), az MMA posztumusz tiszteleti tagja. Ahogyan azt Bertha Zoltán irodalomtörténész írta a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2008. május 20-án rendezett Páskándi Géza-emlékünnepség alkalmából: „Nekünk, a hetvenes évek diáknemzedéke számára Páskándi Géza kezdettől példa és szinte legenda volt. Baráti körök susmogásaiból tudtuk róla, hogy '56 után elítélték, és hat évet töltött Románia legszörnyűbb börtöneiben és lágereiben, a Duna-deltai kényszermunkatáborokban. S hogy szabadulása után, a hatvanas évek végén már világirodalmi jelentőségű abszurd drámákat írt, illetve a Vendégséget nagy sikerrel játsszák Budapesten, miközben színműveit Romániában letiltják és elhallgatják."
A sok műfajban író Páskándi Géza neve mára egybeforrott a drámai alkotásai egy részéhez társított abszurdoid elnevezéssel, amelynek sikeréről az életmű másik avatott ismerője, Dávid Gyula ekképpen írt: „Amikor tehát Páskándi kialakítja a maga számára azt a műformát, amelyet »abszurdoidnak« nevez el, Ionesco, Beckett, Mrożek és társai átmenetileg Romániában is elfogadott, nagy európai irányzatához kapcsolódhat. Ezzel magyarázható hallatlan népszerűsége is: sikerei a hazai, a magyarországi, sőt a világszínpadokon (például Angliában, az Egyesült Államokban, ahol egyik kritikusa a Páskándi-féle abszurdoid színház egy sajátos vonására is felfigyel, arra, hogy míg az európai abszurdban az ember az idegen és emberellenes körülményeknek kiszolgáltatott, magatehetetlen lény, addig Páskándinál ugyanez az ember nemcsak kiszolgáltatottja, de létrehozója – s így részese – is egyben az őt megnyomorító abszurd helyzeteknek)."
Visszatérve Bertha Zoltán gondolataihoz: „Tudtuk, hogy zseniális erdélyi magyar íróként meg kellett neki élnie tehát a kisebbségi sorsnyomorúság összes stációját, és hogy repatriálása, 1974-es áttelepülése Magyarországra megrendítő és leleplező jelképességgel veti fel a Makkai Sándor-i kérdést, az örök magyar dilemmát: hogy vajon a lefokozó kisebbségi sorban lehet-e igazán emberhez méltó életet élni, vagy pedig nem lehet" – írta az irodalomtörténész.
Elegendő Páskándi Gézának csupán egyetlen – a boldogság, a túlélés és a szeretettan összefüggéséről szóló – gondolatát felvillantani ahhoz, hogy bárki belássa az életmű megtartó és szellemi ernyő mivoltát ezekben a napokban, amikor nyilvános megemlékezéseket – egyelőre – nem lehet tartani: „A méltó túlélés a boldogság maga, ez szerintem a boldogság meghatározása, hogy méltón túléljük a dolgokat. Teljes egészében a keresztény szeretettan oldalán és álláspontján állok, ebben nincs pardon számomra."
Az író műveiről szóló szócikkekket megtekintheti az MMA MMKI-lexikon honlapján.  

Az író özvegye, Páskándiné Sebők Anna családi körben május 19-én koszorúzza meg Budapesten, a Nagyszalonta utcában az egykori házuknak a falán elhelyezett emléktáblát, majd az író síremlékét a Farkasréti temetőben.
Budapesten a Spirit Színházban április 3-án mutatták volna be Léner András rendezésében az író Lélekharang című drámáját, amelynek időpontját szeptember 27-re elhalasztották. Ettől a naptól kezdve a színház kamaraterme Páskándi Géza nevét fogja viselni. A társulat honlapjára és közösségi oldalára In Memoriam Páskándi Géza címmel kisfilmet készített, amelyben az író özvegye és lánya mellett az intézmény igazgatója, Perjés János, a darab rendezője és az előadásban szereplők osszák meg gondolataikat az életmű kapcsán. A tervek szerint a teátrum évente egy művet be fog mutatni az írótól.
A közelmúltban a Magyar Napló Kiadó gondozásában jelentek meg Az intellektus méltósága címmel Páskándi Géza válogatott esszéi, amelyek a világról, az emberről és művészetéről gondolkodás kiemelkedő nemzeti dokumentumai. Páskándi Géza különböző időszakokban, folyóiratokban, fórumokon megnyilatkozó műveinek – s a kéziratban maradt munkáinak – ez az első átfogó gyűjteménye. „Az írásokban kiélesítve mutatkoznak meg az irodalomról, a képző-, az építő-, a zeneművészetről, a hagyományról, a nyelvről, az országról, a történelemről beszélő író arcvonásai. A kisebbségi léttől az Istennel, a természettel való kapcsolatokig, az elődök emlékétől a jelenkori alkotó ember történelmi és kulturális helyzetének értelmezéséig terjednek gondolatai. A kötet esszéiben az olvasó a magyar és az európai intellektusnak – a művészet és a tudomány területeiről egyaránt építkező –, a legnagyobb gondolkodók arányaihoz mérhető boltozatával szembesül" – olvasható a könyvkiadó honlapján.
A Petőfi Irodalmi Múzeum Digitális Irodalmi Akadémia honlapján, ahol az életmű elérhető, rövidesen hangoskönyvként meghallgatható Páskándi Géza Európa térképe, a Táncos és Weisskopf úr, hány óra? című novellája színművészek tolmácsolásában.
Május 23-án szombaton az M5 csatornán újból látható a Vendégség című dráma 1980-as televíziós változata Mihályfi Imre rendezésében Kállai Ferenc (Dávid Ferenc), Darvas Iván (Socino) és Avar István (Brandrata György) szereplésével. (Az M5-ön volt látható május 17-én a Magyarország 2000 Családi krónikák sorozatban Nincs megszépítő múlt címmel Beke Mihály Páskándi Gézáról készített filmje.)
A Kossuth adó Rádiószínháza május 18-án elkezdte sugározni Páskándi Géza Begyűjtött vallomásaim című művének 2009-ben készült ötrészes rádióváltozatát Tordy Géza és Hegedűs D. Géza közreműködésével. (A további részek naponta 22.30 órától hallhatók a Kossuth rádióban.)
Kolozsváron Magyarország Főkonzulátusa youtube csatornán osztotta meg az író tiszteletére forgatott „Kilincsek… csak rajtatok ne legyenek bilincsek" című kisfilmet, melyben szatmári színművészek közreműködnek, illetve Cseke Péter, Dávid Gyula és Láng Gusztáv irodalomtörténészek emlékeznek az íróra.
A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozata az Őszi Irodalmi Gálán bemutat egy rövid részletet Páskándi Todogár Jaur Kvárna című egyfelvonásosából, amely a Széphalom Könyvműhely gondozásában jelent meg 1995-ben. 
2011. november 28-án egész napos konferencián emlékezett Páskándi Gézára a Magyar Művészeti Akadémia és a Petőfi Irodalmi Múzeum. A konferenciakötetben megjelent előadásai letölthetőek innen. A konferencia előadásainak videofelvételei megtekinthetők itt.
Páskándi Gézának szülőföldjén három szobor és egykori iskolái falán két tábla őrzi emlékezetét.
2020. május 19.  |  páskándi géza bertha zoltán emlékezés