Arany klasszikusa, és ami mögötte van…

Interjú Jankovics Marcellal

„Engem, a művelődéstörténészt a megfejteni való »rejtélyek« foglalkoztatnak" – vallja Jankovics Marcell, aki néhány hete a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli elnöke lett. Milyen új jelentésrétegei lehetnek a Toldinak? És mit üzenhetnek a ma emberének a Biblia jelképei? A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendezőt, grafikust majdnem kerek születésnapján kérdeztük.

– Az MMA őszi közgyűlésén a testület tiszteletbeli elnökévé választották, amelyhez szívből gratulálok! Ön az Akadémia megalakulása óta meghatározó szerepet tölt be a testület munkájában. Mit tart az elmúlt évek legnagyobb eredményének, amivel a magyar kulturális, művészeti életet segítette a szervezet?

– Az Akadémia növekvő felelősségvállalását a magyar művészet egésze iránt: gondoljunk a Kossuth-díj és a Nemzet Művésze cím kiosztásának elfogulatlanságára, a tagozati és köztestületi díjakra, a művészjáradékra, a koronavírus-járvány okozta nehézségeket ellensúlyozó milliárdos anyagi segítségre, végül arra, hogy az Akadémia a fiataloknak kiírt hároméves Művészeti Ösztöndíjpályázattal kilépett a korosztályi falak közül.

– A kultúraszervezés mellett számos művészeti témával foglalkozik jelenleg is. A magyar irodalmi örökséget, hagyományokat feldolgozó alkotások (János vitéz, Fehérlófia, Az ember tragédiája) sorába illeszkedik a most készülő Toldi sorozat is, amelyről azt mondja, hogy olyan szemszögből közelíti meg Arany János művét, ahogyan korábban még senki nem tette. Ez mit jelent pontosan?

– Illusztráltam korábban a Toldit. Ha addig nem vettem volna észre, akkor rácsodálkozhattam a mű mitológiai, népmesei rétegeire. Arany tesz rájuk „utalásokat", a mű 12 részre osztása a 13. előszóval egyfelől megidézi a 12 hónapos évkört, amelynek vándorló hőse tizenharmadikként a Nap. Aztán hivatkozik Miklós nagy erejére kapcsán Sámsonra, akinek a hajában volt az ereje. A Sámson név Napot jelent, és a Nap az, „akinek a hajában", értsd, a sugaraiban van az ereje. Vannak nagy erejű mese- és mondai hősök, akik könnyedén emelgetik a malomkövet. Ilyen Kinizsi Pál, aki arról is nevezetes, hogy a győztes csata után hóna alatt egy-egy, és a foga között egy harmadik törökkel táncolt.
Másfelől, akik illusztrálták, elmentek amellett, hogy hősünk nem felnőtt. Arany népmesei szerepkörökkel él, amelyek közül egyedül a hősnőé hiányzik. Azért hiányzik, mert olyan mese az övé, amelynek még éretlen kamasz a hőse: „szörnyű gyermek", „kölök", „suhanc", akinek „legénytoll sem pehelyzik állán". Miklós életkorát több szempontból fontosnak tartom. Magyarázza durcás, könnyen elérzékenyülő, hirtelen haragú természetét, hogy nem tudja kezelni emberfölötti erejét, s kora magyarázza, miért az édesanyjába kapaszkodik. 

Arany elbeszélő költeményt írt, meglepően kevés cselekménnyel. Mondhatni 13 illusztrációval elmesélhető lenne az egész – állóképben. Sok a költői leírás, ábrázolhatatlan metafora, hasonlat benne, viszont hiányoznak belőle olyan események, mint György csatlósainak a mulatozása, Miklós vándorútja Budára, a mama törődésének a jelei, amikor előtte búcsúzni megy hozzá (van olyan anya, aki csak ölelgeti, puszilgatja ilyen helyzetben?), amelyeket egy-két mondattal elintéz a költő. Ezt ellensúlyozandó elbeszélőként, kommentátorként, hogy ne mondjam, „meccsközvetítőként" ő a másik főszereplő. Ezek az „akadályok" szabtak irányt a gondolkozásomnak.
Utoljára és nem utolsósorban Aranynak remek humorérzéke van. Erről illendőségből elszoktak feledkezni. Ezt nem kihasználni nagy vétek lett volna.

– A Biblia-tematika folyamatosan foglalkoztatta több évtizedes alkotói munkája során, a Toldi sorozat készítése mellett most is dolgozik egy, a Biblia jelképeiről szóló könyvsorozaton. Ha jól tudom, az első két kötet már készen van. Hogyan képzeljük el ennek a hatalmas kultúrtörténeti anyagnak a feldolgozását?

– Kéziratban a Tórának, vagyis Mózes öt könyvének az elemzésén vagyok túl. Jelenleg a harmadik köteten dolgozom, megírtam a Józsué, Bírák és Sámuel első könyvéről, amit szerettem volna, most Dávid a hősöm éppen. Többféle előzménye van ennek a nekifeszülésnek. Csak a munka értelmét megvilágosító példákat idézek ezekből. Sok művelődéstörténeti írásomban a Szentírás állandó szereplő. A Fa mitológiája és A Nap könyve c. könyvem sok olyan kérdésre próbált választ adni, amelyekre az általam olvasott szerzőknek nincs kielégítő válasza, vagy ha van, az nem jut el az olvasókhoz. Ilyen például Mózes egyiptomi életének szerepe a kultusz kialakulásában, a frigyláda valószínűsíthetően egyiptomi eredete, a törvénytáblák jelképes jelentése, mit szimbolizál az átkelés a Vörös-tengeren. Vagy: a nagy bibliai történetek párhuzamai a görög mítoszokban, illetve a magyar népmesekincsben. Alapvetések, összefüggések vagy éppen részletek fölfejtése szándékom szerint élvezetes módon. Egy példát emelnék ki még. Ismeretes, hogy a bibliai könyvek fejezeteiben a versek után hivatkozásokat találunk, amelyek segítenek elhelyezni az olvasottakat az Írás összefüggésrendszerében. Sok helyen hiányolom ezeket. Találok egy érdekes összefüggést két vagy több történés között, de ez vagy elkerülte a Biblia szerkesztőinek a figyelmét, vagy nem találták hivatkozásra érdemesnek. Mindent, ami a hit és a vallások kérdéseiben fontos, talán megírtak már. Engem, a művelődéstörténészt a megfejteni való „rejtélyek" foglalkoztatnak. Nem állítok, rend szerint inkább csak kérdezek. Természetesen sok szakmunkára támaszkodom, és magától értetődően a hit, vallás kérdéseit sem kerülöm ki. Ám semmiképpen sem azzal a céllal teszem, hogy akár a zsidó vallás, akár a keresztény felekezetek híveit magamra haragítsam. Ellenkezőleg. Képes könyvnek tervezem. Az illusztrációk műalkotások reprodukciói, fotók és/vagy róluk készült rajzaim.

– Hosszabb kihagyás után a „Magyar szentek és boldogok" sorozat is folytatódik a 10. epizóddal. Hol tart most az alkotói folyamat?

– 9 epizód készült el, melyeknek Szent István, Boldog Gizella, Szent Imre, Szent László, Szent Erzsébet és a „kisebb" Árpád-házi szent nők a tárgyai. A munka Kovács Béla vágónk és Ozorai András producer halála miatt akadt el, aztán váltás következett be a televíziós műsorok támogatási rendszerében, most pedig nyakunkon a járvány. A 10. epizód munkálatai megszakadtak, azon dolgozunk, mihelyt lehet. A Szent férfiak idegenből címet viseli. Szent Adalbert, Szent Asztrik, Szent Gellért és Kapisztrán Szent János a főszereplői, de mellettük más, ahogy fentebb írtam, „kisebb" szentet is szeretnénk közel hozni a nézőkhöz. A külföldi, német, olasz, cseh papoknak, szerzeteseknek oroszlánrészük volt nemcsak a magyarok megtérítésében, hanem a letelepült életmód, a belterjes mezőgazdaság elterjesztésében, kiemelkedő szerepük volt a törvényhozásban, kormányzásban is.

– Végezetül egy személyes kérdés: a koronavírus-járványban mindenkinek, de különösen a kulturális, művészeti szférában dolgozóknak jelentősen átalakult az élete: mi mindenre jó egy ilyen időszak a művésznek, az alkotónak? Mennyiben változtak meg a hétköznapjai?

– Nem nagyon. 79 évesen az időm javát már amúgy is otthon töltöm. Sok éve már nem vagyok társasági ember. Munkám nagy része, mindenekelőtt az írás, itthon végezhető. E-mailen, Skype-on tartom a kapcsolatot, és ha elkerülhetetlen, akkor persze autóba vágom magam. Erre azért minden harmadik nap sor kerül. Közben félek. Féltem szeretteimet, féltem magamat és féltem az ország és a világ jövőjét (gazdasági oldalról), de sok más okból is.
 
(Az interjút Kurucz Éva készítette.)
2020. október 15.  |  jankovics marcell interjú