A mennyország kapuja: Jeruzsálem
Vörös Győző ókorkutató professzor harminc éve a Közel-Keleten
Immár több mint egy éve Jeruzsálem az otthona Vörös Győző pápai aranyérmes, Széchenyi-díjas akadémikusnak. A Szentföldön él a családjával, ott tanít, és onnan viszi tovább jordániai régészeti missziójának ügyeit: Machaerus feltárását, a citadella rekonstrukcióját és az evangéliumi helyszín bekapcsolását a nemzetközi zarándoklatok vérkörébe.
Immár több mint egy éve Jeruzsálem az otthona Vörös Győző pápai aranyérmes, Széchenyi-díjas akadémikusnak. A Szentföldön él a családjával, ott tanít, és onnan viszi tovább jordániai régészeti missziójának ügyeit: Machaerus feltárását, a citadella rekonstrukcióját és az evangéliumi helyszín bekapcsolását a nemzetközi zarándoklatok vérkörébe.
A közelmúlt eredményei közé tartozik az a Jordánia és a Vatikán közötti megállapodás, amelynek eredményeként 2029 augusztusában hivatalosan is létrejön „a közel-keleti El Camino", a négy helyszínt érintő Keresztelő Szent János-zarándokút.
– A családdal 2009 nyarán költöztünk Jordániába, ahol kereken tíz évet töltöttünk el. 2019 augusztusában egy „sabbatikus évre" gondolva mentünk el Rómába, részben a Pápai Régészeti Akadémia meghívására. A pandémia miatt azonban az egy évből végül három lett. A Magyar Kurír és az Új Ember gondozásában kiadott interjúkötetünk megjelenése után, 2022. október 1-jén költöztünk vissza a Szentföldre. Családi okokból, különösen a gyermekeink érdekében döntöttünk úgy a feleségemmel, hogy nem Jordániába megyünk, hanem Jeruzsálembe.
A nagyfiam ugyanis Izraelben jár egyetemre, és a kislányom iskolai tanulmányainak folytatása szempontjából is ideálisabbnak tűnt Jeruzsálem a leendő lakóhelyünkként. Keresztény magyar családként tehát jelenleg a Szent Városban élünk. Hosszú évek óta tanítok a jeruzsálemi Pápai Biblikus Egyetemen mint az intézmény történetének első és eddig egyetlen civil professzora. Ez azért is érdekes, mert most ünnepeljük a Studium Biblicum Franciscanum fennállásának centenáriumát. Rengeteg munkával és tervvel tértem vissza a Szentföldre, a legfontosabb azonban az volt, hogy a machaerusi kutatásokat folytatni tudjuk.
A 2009-ben megkötött, húsz évre szóló szerződésem utolsó harmadára ráfordulva a cél immár a műemléki helyreállítások, valamint a teljes műemlékegyüttes idegenforgalmi megnyitásának előkészítése lett. Nem volt könnyű a helyzet, ugyanis a pandémia ideje alatt rengeteg régészeti lelőhelyen történt vandál rombolás a Szentföldön, rablóásatások zajlottak, vagyis az érintett területek rehabilitációja is elengedhetetlenné vált. A kutatások folytatásával továbbá olyan új dimenziók nyíltak meg, amelyeknek a részleteit és finanszírozását már a legmagasabb szinten kellett egyeztetnem.
Szeptember 9-én pedig Jordániában együtt zarándokoltunk el a Machaerusra, ahová több jordániai vezető kormányzati tisztviselő mellett velünk jött a vatikáni nuncius érsek atya, Giovanni Pietro Dal Toso is. Ennek a látogatásnak nem várt, óriási hatása lett. A jordánok nem csak azt láthatták, hogy a kultúráért és innovációért felelős magyar miniszter a delegációjával meglátogatta a Machaerust. Csák János miniszter úr másnap azzal a kéréssel fordult a jordán kulturális és innovációs miniszterekhez, továbbá El Hasszán bin Talal herceghez, a Jordán Királyi Tudományos Társaság elnökéhez és leányához, Szumaja hercegnőhöz: tegyenek meg mindent azért, hogy a következő években felgyorsulhasson a Királyi Műemléki és Régészeti Hivatal, illetőleg a Magyar Művészeti Akadémia közös machaerusi missziója.
2029-ben emlékezünk meg ugyanis Keresztelő Szent János fővételének kétezredik évfordulójáról. Annyira jó hangulatú találkozók voltak ezek a királyi család és a jordán kormány tagjaival, hogy három nappal később, szeptember 12-én II. Abdallah király őfelsége – Husszein trónörökös herceggel – kilátogatott a Machaerusra. Megjegyzem, a palotát egykor megalapító Nagy Heródes óta a történelemben először járt király a hegyen. Az uralkodót a turisztikai és régészeti miniszter, Makram Al-Queisi tájékoztatta az előkészített műemléki helyreállítási és zarándokipari fejlesztési programunkról, ezt követően pedig II. Abdallah király úgy döntött, hogy huszonhárommillió dinárt (mintegy negyvenmillió eurónyi összeget, körülbelül tizenötmilliárd forintot) fordít a Keresztelő Szent János-zarándokút kialakítására, amely Betániában, a Jordánon túli keresztelés helyénél kezdődik, majd a Nébó-hegyen és Madabán át a Machaerusig, Keresztelő Szent János bebörtönzésének és lefejezésének történelmi helyszínéig vezet. A királyi látogatást követően óriási erőkkel indult el a műemléki rekonstrukció: a lerombolt heródesi oszlopokat újra felállították, a megrongált falakat mind rehabilitálják és konzerválják.
Idén január 11-én pedig Pietro Parolin bíboros államtitkár úr fogadta a Vatikánban a Makram Al-Queisi miniszter vezette kormánydelegációt, aki a jordán királyi udvar kérését tolmácsolta Róma felé: 2030-at – 2029. augusztus 29-ei kezdéssel – hivatalosan nyilvánítsa a Szentszék Keresztelő Szent János emlékévévé.
A Vörös Győzővel készült teljes interjú itt olvasható.
– A családdal 2009 nyarán költöztünk Jordániába, ahol kereken tíz évet töltöttünk el. 2019 augusztusában egy „sabbatikus évre" gondolva mentünk el Rómába, részben a Pápai Régészeti Akadémia meghívására. A pandémia miatt azonban az egy évből végül három lett. A Magyar Kurír és az Új Ember gondozásában kiadott interjúkötetünk megjelenése után, 2022. október 1-jén költöztünk vissza a Szentföldre. Családi okokból, különösen a gyermekeink érdekében döntöttünk úgy a feleségemmel, hogy nem Jordániába megyünk, hanem Jeruzsálembe.
A nagyfiam ugyanis Izraelben jár egyetemre, és a kislányom iskolai tanulmányainak folytatása szempontjából is ideálisabbnak tűnt Jeruzsálem a leendő lakóhelyünkként. Keresztény magyar családként tehát jelenleg a Szent Városban élünk. Hosszú évek óta tanítok a jeruzsálemi Pápai Biblikus Egyetemen mint az intézmény történetének első és eddig egyetlen civil professzora. Ez azért is érdekes, mert most ünnepeljük a Studium Biblicum Franciscanum fennállásának centenáriumát. Rengeteg munkával és tervvel tértem vissza a Szentföldre, a legfontosabb azonban az volt, hogy a machaerusi kutatásokat folytatni tudjuk.
A 2009-ben megkötött, húsz évre szóló szerződésem utolsó harmadára ráfordulva a cél immár a műemléki helyreállítások, valamint a teljes műemlékegyüttes idegenforgalmi megnyitásának előkészítése lett. Nem volt könnyű a helyzet, ugyanis a pandémia ideje alatt rengeteg régészeti lelőhelyen történt vandál rombolás a Szentföldön, rablóásatások zajlottak, vagyis az érintett területek rehabilitációja is elengedhetetlenné vált. A kutatások folytatásával továbbá olyan új dimenziók nyíltak meg, amelyeknek a részleteit és finanszírozását már a legmagasabb szinten kellett egyeztetnem.
Vörös Győző a magyar kormánydelegációval az Olajfák hegyén, a jeruzsálemi Óvárossal szemben
Jelentős fordulatot hozott, hogy 2023. szeptember 7. és 10. között Csák János miniszter úr vezetésével magyar kormánydelegáció utazott a Szentföldre; két-két napot töltöttünk el Izraelben és Jordániában. A küldöttség tagja volt többek között Gulyás Balázs professzor úr, a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) elnöke, Csaba Gábor kulturális diplomáciáért felelős helyettes államtitkár, továbbá Kiss Ádám, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke is. Hivatalos keretek között fogadott bennünket az izraeli kulturális miniszter és a Weizmann Intézet vezetősége; Jeruzsálemben a ferences kusztos atyával és az egyetemem vezetőivel, köztük Rosario Pieri OFM dékán úrral is találkozhattunk.Szeptember 9-én pedig Jordániában együtt zarándokoltunk el a Machaerusra, ahová több jordániai vezető kormányzati tisztviselő mellett velünk jött a vatikáni nuncius érsek atya, Giovanni Pietro Dal Toso is. Ennek a látogatásnak nem várt, óriási hatása lett. A jordánok nem csak azt láthatták, hogy a kultúráért és innovációért felelős magyar miniszter a delegációjával meglátogatta a Machaerust. Csák János miniszter úr másnap azzal a kéréssel fordult a jordán kulturális és innovációs miniszterekhez, továbbá El Hasszán bin Talal herceghez, a Jordán Királyi Tudományos Társaság elnökéhez és leányához, Szumaja hercegnőhöz: tegyenek meg mindent azért, hogy a következő években felgyorsulhasson a Királyi Műemléki és Régészeti Hivatal, illetőleg a Magyar Művészeti Akadémia közös machaerusi missziója.
2029-ben emlékezünk meg ugyanis Keresztelő Szent János fővételének kétezredik évfordulójáról. Annyira jó hangulatú találkozók voltak ezek a királyi család és a jordán kormány tagjaival, hogy három nappal később, szeptember 12-én II. Abdallah király őfelsége – Husszein trónörökös herceggel – kilátogatott a Machaerusra. Megjegyzem, a palotát egykor megalapító Nagy Heródes óta a történelemben először járt király a hegyen. Az uralkodót a turisztikai és régészeti miniszter, Makram Al-Queisi tájékoztatta az előkészített műemléki helyreállítási és zarándokipari fejlesztési programunkról, ezt követően pedig II. Abdallah király úgy döntött, hogy huszonhárommillió dinárt (mintegy negyvenmillió eurónyi összeget, körülbelül tizenötmilliárd forintot) fordít a Keresztelő Szent János-zarándokút kialakítására, amely Betániában, a Jordánon túli keresztelés helyénél kezdődik, majd a Nébó-hegyen és Madabán át a Machaerusig, Keresztelő Szent János bebörtönzésének és lefejezésének történelmi helyszínéig vezet. A királyi látogatást követően óriási erőkkel indult el a műemléki rekonstrukció: a lerombolt heródesi oszlopokat újra felállították, a megrongált falakat mind rehabilitálják és konzerválják.
Idén január 11-én pedig Pietro Parolin bíboros államtitkár úr fogadta a Vatikánban a Makram Al-Queisi miniszter vezette kormánydelegációt, aki a jordán királyi udvar kérését tolmácsolta Róma felé: 2030-at – 2029. augusztus 29-ei kezdéssel – hivatalosan nyilvánítsa a Szentszék Keresztelő Szent János emlékévévé.
A Vörös Győzővel készült teljes interjú itt olvasható.
Forrás: Pallós Tamás/Magyar Kurír
(2024. február 17.)
Fotó: Vörös Győző archívuma
(2024. február 17.)
Fotó: Vörös Győző archívuma
