Az idő nyomában
Bartusz György Munkácsy Mihály-díjas felvidéki képzőművész, az MMA rendes tagja munkáiból – szobraiból, festményeiből és rajzaiból – nyílt tárlat a budapesti Forrás Galériában. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében rendezett, október 14-ig látható kiállítás többek között a Tér-idő sorozat plasztikáit, a Csendesített gesztusok rajzait és a Kép időnyommal című 1967-es festményt is bemutatja.
A sokoldalúság jellemzi Bartusz György munkásságát, szinte minden alkalmazott és autonóm képzőművészeti műfajban alkotott, emellett ért a zenéhez, matematikához és a komputerhez is – mondta Sturcz János művészettörténész, az MMA levelező tagja a tárlatot megnyitó beszédében. Hozzáfűzte: Bartusz György eredeti képzettsége szerint szobrász, de készített többek között festményeket, grafikákat, számítógépes nyomatokat és konceptuális műveket is. Tavaly a Pesti Vigadóban retrospektív kiállítás mutatta be műveit, a mostani tárlaton életművének csipán egy szegmense látható, ám ez is elegendő ahhoz, hogy körvonalazza a művész törekvésének lényegét. A sokféle aktivitás nála ugyanis egy irányba tart, egy szellemiséget hordoz, ilyen az egyszerűségre, őszinteségre való törekvés – mutatott rá a művészettörténész. Művei egyszerű alkotói folyamatot tükröznek, reagálnak a körülvevő világra, annak realitásával foglalkoznak. Mozgalmasak és egyben archaikusak, az időtlenség és a mozdulatlanság is megjelenik bennük. Szobrai rokonságot mutatnak Deim Pál munkáival, bár ezek kevésbé sérültek és jobban hangsúlyozzák időbeliségüket. Beszédét azzal zárta, hogy Bartusz György, aki Kassán, három ország találkozási pontján alkot, igazi közép-európai művész.
Fráter Olivér, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökhelyettese köszöntőjében kiemelte, hogy Bartusz György életét és művészetét végigkíséri a számmisztika, a hármas szám jelentősége. Az 1933-as születésű művésznek három település - Kéménd, Kassa és Prága - határozza meg pályafutását, és nemcsak képző- és akcióművész, hanem pedagógus is.
Duray Miklós, a Szövetség a Közös Célokért elnöke úgy fogalmazott: a művész belső szeme segítségével akár 10 négyzetnanométer felületet is képes felnagyítani, és elénk tárni a részleteket. Mint mondta, Kéménden a tájnak emberi arca van, és aki itt született, az sok mindenre érzékeny a világból.
Fráter Olivér, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökhelyettese köszöntőjében kiemelte, hogy Bartusz György életét és művészetét végigkíséri a számmisztika, a hármas szám jelentősége. Az 1933-as születésű művésznek három település - Kéménd, Kassa és Prága - határozza meg pályafutását, és nemcsak képző- és akcióművész, hanem pedagógus is.
Duray Miklós, a Szövetség a Közös Célokért elnöke úgy fogalmazott: a művész belső szeme segítségével akár 10 négyzetnanométer felületet is képes felnagyítani, és elénk tárni a részleteket. Mint mondta, Kéménden a tájnak emberi arca van, és aki itt született, az sok mindenre érzékeny a világból.
Bartusz György az 1960-as években a csehszlovákiai konkretista mozgalom tagjaként kezdte pályafutását, az irányzat tagjai főként absztrakt művekben fejezték ki magukat. 1967-ben meghívást kapott egy pályázatra, amelyet a korompai felkelés emlékművének elkészítésére írtak ki. A pályázatot megnyerte, ennek köszönhetően műtermet tudott építeni Kassán, ahol máig is dolgozik.
Alkotásaiban az idő megfoghatatlansága és annak képzőművészeti megjelenítése, az idő és a cselekvés kapcsolatának gondolata foglalkoztatja. E témák egész pályáján végigkísérték művészetét: rajzok, nyomatok és festmények születtek a tematikákhoz kapcsolódva. Ennek jegyében készítette gesztusra épülő másodperces rajzait is, hogy pillanatok alatt be tudja mutatni, milyen érzések ragadták magával alkotás közben.
Az 1970-es évek második felében jöttek létre Tér-idő című sorozatának alumíniumból készült első szobrai, amelyek a mozgásra, a térbeli és időbeli változásra mutatnak rá. A szobrok forgatható fémlapokból állnak, ezek mozgatásával módosítható a szerkezet és a forma. A művész nagy hangsúlyt fektet az indigó festményekre, melyeket egyedi technikával készít.
Köztéri szobrai megtalálhatóak Kassán, Révkomáromban és Bártfán, műveit többek között a budapesti Szépművészeti Múzeum és a pozsonyi Nemzeti Galéria őrzi.
Bartusz György 2004-ben Munkácsy Mihály-díjban részesült, 2011-től a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
