Nagyobb térképre váltás

Nemzetstratégiai Kutatóintézet
Kárpát-haza Galéria
V. Bp., Bajcsy-Zsilinszky út 52.
Erfán Ferenc: Erdőludasi fatemplom, 2010

Erfán Ferenc kárpátaljai festőművész kiállítása a Kárpát-haza Galériában

Friss, kora tavaszi hangulatot hoztak Erfán Ferenc festő- és iparművész tájképei és portréi, melyekből február 25-én nyílt kiállítás a Kárpát-haza Galériában. Erre az eseményre két körülmény is hatással volt: egyrészt ez a nap 2000 óta a kommunizmus áldozatainak emléknapja, a diktatúrát a kárpátaljaiak a Szovjetunió részeként az anyaországnál többszörösen intenzívebben kényszerültek elszenvedni. Másrészt az ukrajnai események közvetlen hatása azt példázza, hogy a történelem nem zárult le, ma is zajlik, és a művészeti életre is hatással van.
Erfán Ferenc festő- és iparművész 1959. január 28-án született Ungváron. Tanulmányait 1974 és 1979 között a Kijevi Képzőművészeti Szakközépiskolában, 1979-től 1984-ig a lembergi Iparművészeti Főiskolán végezte, mesterei Vitold Monasztirszkij és Ivan Frank voltak. 1990 óta a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának a tagja. A '90-es évektől anyaországi (Tiszapéterfalva, Mezőkövesd, Lakitelek) és kárpátaljai (Visk, Ökörmező, Rahó) művésztelepeken vett részt. Eleinte ólomüveg ablakokat és térkonstrukciókat hozott létre, később kezdett tájképeket és portrékat festeni a nagyapja, Boksay József és Erdélyi Béla által megteremtett kárpátaljai festőiskola hagyományainak szellemében. Festői stílusára az impresszionista és a posztimpresszionista alkotásmód továbbgondolása, mai alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata jellemző. Iparművészként főleg az üvegművesség terén dolgozik. 2009-től a nagyapáról elnevezett Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeum igazgatója. 2005 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja.
Mintegy harminc, az elmúlt másfél évtized során született, festményt láthat a kiállítás látogatója. Úgy tűnik, ez alatt az idő alatt változott a képek színvilága és faktúrája. Néhány, többnyire virágok kiemelésére szolgáló élénkebb színű ecsetvonás egyre testesebbé lett. Idővel szinte térbeliséget keltenek, önállóvá válnak, a táj, még ha főtéma is, háttérbe szorul mögöttük. A képek koloritja többnyire derűs hatású, a legtöbb olyan, mintha kora tavasszal készült volna, hóolvadás idején, amikor még sáros a talaj, de a nap már élesebben tűz át a lombokat még nem vagy alig bontott fák között, és közöttük kéklik az ég is.
A megnyitó rendezvény moderátora Takács Bence Ervin előadóművész volt, aki az emléknapra való tekintettel Nagy Gáspár „Előkészület az imához" című költeményét mondta el bevezetőül. Köszöntőt Szász Jenő házigazda, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke mondott, aki szerint „Erfán Ferenc művészete nem más, mint szűkebb értelemben Kárpátalja, tágabb értelemben a Kárpát-haza, azaz a mi paradicsomkertünk megragadása és lefestése."
A galéria mostani, harmadik kiállítása Erdély és a Felvidék után (Kuti Dénes és Nagy János kiállításai) Kárpátaljára irányítja a figyelmet, és ez a megkülönböztetett figyelem már régóta megillette ezt a nemzetrészt. Ennek szellemében az est résztvevői is jórészt kárpátaljaiak voltak. A viski születésű Pál István „Szalonna" és ezúttal jórészt „családi" felállású bandája (húga, Pál Eszter énekelt és édesapja, Pál Lajos harmonikázott) mindjárt a „Hallottad-e hírét Bereg vármegyének…" kezdetű népdallal indította műsorát.
A kiállítás fővédnöke dr. Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke, ám – ahogy Szász Jenő idézte őt – „a Majdan szele most érte el Beregszászt", ezért ebben a helyzetben nem hagyhatta el posztját. Távollétében „Vonalak, foltok, pöttyök unokája és mestere" című, Erfán Ferenc művészetéről szóló ünnepi beszédét Sárba Katalin, a Forrás Galéria igazgatója mondta el.
Kiállítási megnyitó beszédet Vári Fábián László ungvári költő, a Magyar Művészeti Akadémia tagja mondott, így az est, melynek során a festészet kiegészült a költészettel és a népzenével – komplex művészeti eseménnyé vált. „A kárpátaljai festőművészet ott kezdődik, ahol a lélek a tájra eszmél", idézte Aba József művészettörténész szavait, kiegészítve azzal, hogy „e kapcsolat nem szűkíthető csupán a lélek és a természet belsőséges viszonyára, e tájnak van egy láthatatlan, de mindannyiunk számára érzékelhető harmadik összetevője, a történelem".

A kiállítás 2014. március 17-ig látogatható.
2014. február 26.  |  kiállítás vári fábián lászló erfán ferenc