„A Magyar Művészeti Akadémia a magyar kulturális élet kimagasló alkotói, szellemi teljesítményt felmutató művészeinek közössége. Megalakulása óta kiemelt figyelmet szentel a művészet népszerűsítésének, közkinccsé tételének és a művészetoktatás, a művészettel nevelés társadalmi szintű elismerésének" – mondta Turi Attila az MMA Oktatási, Képzési, Tudományos Bizottságának (OKTB) díjátadó ünnepségén december 4-én az Akadémiai Klubban. Az MMA elnöke felelevenítette a '80-as évek visegrádi építőtáborainak mélyélményét, katarzisát, amelyről mestere, Makovecz Imre így írt: „A szelekció nem a tehetség, az építészeti vagy fizikai alkalmasság szerint történt, hanem aszerint, hogy kik azok, akik el tudják egymást viselni, kik azok, akik valamilyen közösségi készséget, drámai készséget sajátítottak el. Jellemző a visegrádi táborokra, hogy (…) ez nem tudatosult, mert azt, ami ott létrejött bennük, amit átéltek, úgy itták, mint homok a vizet (…) lement a tudat alá."
Turi Attila hozzátette:„»Nemcsak mindennapos testnevelés kell, hanem mindennapos katarzis is« - mondja Freund Tamás az MTA elnöke, az agykéreg működésének nemzetközi hírű tudósa. Ahogy Solymosi-Tari Emőke zenetörténész, az MMA Művészetelméleti Tagozatának vezetője korábban megfogalmazta: »élményszerű, az emberi lelket magával ragadó, a jobb és bal agyféltekét kiegyenlítetten foglalkoztató, komplex oktatás-nevelésre van szükség.«" 
 
A Magyar Művészeti Akadémia elismerő oklevelet adományozott művésztanár kategóriában Auth Attila részére a tervezőgrafika területén három évtizeden át példaadó elhivatottsággal végzett, magas színvonalú, eredményes oktatói tevékenységéért. Auth Attila Ferenczy Noémi-díjas grafikusművész és művésztanár előbb a Magyar Képzőművészeti Egyetem tervezőgrafikai specializációjának vezetője, majd a grafika tanszék helyettes vezetője, később tanszékvezető docense és a tanszékvezetők tanácsának tagja lett. Kiváló pedagógiai érzékét, tehetségfelismerő képességét és támogató hozzáállását bizonyítja, hogy hallgatói közül többen a tervezőgrafikai szcéna elismert alkotói, a legjelentősebb grafikai stúdiók alapító művészei és a hazai művészeti felsőoktatás kiemelkedő oktatói. Tanári munkásságával megalapozta a tervezőgrafikai arculatok és vizuális rendszerek elméleti és gyakorlati oktatását, lendületet adott a magyar tervezőgrafika nemzetközi elismertségének. A magyar grafikai élet és felsőoktatás megkerülhetetlen szereplője.

Elismerő oklevelet kapott továbbá művésztanár kategóriában Lányi György a népzeneoktatás és a népi kultúra közvetítése területén több évtizeden át végzett következetes és elhivatott művésztanári, közösségépítő tevékenységéért. Lányi György vallja, hogy a népzene őszintesége, egyszerűsége, tisztasága mélyen hat az emberi lélekre. Fontosnak tartja átadni a magyar népművészet értékes tudásanyagát a felnövekvő generációknak, s hogy a fiatalokban rejlő muzsikálási vágyat ne csak felélessze, de fenn is tartsa. Több mint negyven éve tanít népzenét. Előbb tanfolyamokon és táborokban, majd a Béres János által alapított Óbudai Népzenei Iskolában oktatott, ahol 17 évig látta el a duda és a kontra tanszak vezetését. Három évtizede az Óbudai Waldorf Iskola népzene tanára, ahol a tehetséges, 7–12 éves tanítványokkal – régi álmát megvalósítva – életre hívta a Magonc együttest.  Mára számos CD lemezzel és DVD-vel büszkélkedhetnek.

Lányi György munkássága összefoglalásaként elmondta: minden tanórát, minden egyes koncertet népi imádsággal kezdenek a gyerekekkel. „Adjad, hogy rövid életem minden napja nékem nevezetes és drága legyen, adj kedvet, bátorságot és erőt, hogy mindennap valami hasznosat és jót cselekedjek, hogy ne vesszen örökségemből egy nap sem. Távoztasd el tőlem a hiúságot, az ártalmas fényűzést, a mérges hízelkedést, a megvetendő zsugoriságot és mindennemű igazságtalanságot. Adjad, hogy nyelvem az igazságot mondja és védje, adj reménységet és alázatosságot, hogy a véghez vinni valókat végezhessem…"

Pedagógus kategóriában a Magyar Művészeti Akadémia elismerő oklevelet adományozott Simon Ferenc részére a több évtizedes, kiemelkedő tanári tevékenységéért, a magyar és egyetemes irodalom értékeinek közvetítésében, tudatosításában játszott jelentős szerepéért, valamint a tehetségfejlesztés területén végzett elhivatott munkájáért. Simon Ferenc, a „Columbo-módszerként" ismert irodalomértelmezési modell kidolgozója magyar nyelv és irodalom szakos mestertanár és könyvtáros, 1985 óta tanít Hódmezővásárhelyen, a Bethlen Gábor Református Gimnáziumban. Az intézményben működő, rendkívül sikeres diákszínpad vezetője. Harminchat darabot rendezett, eredménylistáján a gyulai Erkel Diákünnepeken elért több első helyezés és a Duna Televízió által odaítélt különdíj is szerepel. A tanártársával, Árva Lászlóval írt 100 tétel magyar nyelv és irodalomból című kötetét tankönyvvé nyilvánították. Tanári hitvallása szerint csakis a szeretet- és bizalomelvű pedagógia lehet eredményes. Tanítványai közül többen elismert színészek, rendezők, tanárok és közéleti szereplők lettek. Simon Ferenc köszönetképpen elmondta: „Az iskola fala nemcsak tégla és malter, hanem szellem és lélek. A megértés és a megértetés, az érzelmi és az értelmi azonosság gyakorlata, a közös – közvetlen és átélt – élmény az iskola, a tanári lét metafizikai összetevője.

A Magyar Művészeti Akadémia elismerő oklevelet adományozott művésztanár kategóriában Stalter György részére a fotóművészet területén több évtizeden át végzett következetes és elhivatott tevékenységének elismeréseként. Stalter György a „Művészet és Mesterség" című professzionális fotótanfolyamok megálmodója. A Balogh Rudolf-díjas fotóművész még az esztergomi Ferences Gimnáziumban kezdett fényképezni, évekig tagja és vezetője volt a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának és a Magyar Fotóművészek Szövetségében elnökségi tagként tevékenykedett. Szubjektív dokumentarista fotográfusként örökítette meg a cigányság életét, az ország cigánytelepeit és Budapest gettósodó területeit. A fotóművészeti oktatás egyik úttörőjeként Kerekes Gábor Balázs Béla-díjas fotóművésszel 1995-ben megalapította az ASA Fotóstúdiót. Stalter György megerősítette, milyen sokat köszönhet Kerekes Gábornak, aki nem élhette meg ezt az elismerést. Egyben felelevenítette: az első tanfolyami kurzusra beiratkozott a felesége is – a mára ugyancsak Balogh Rudolf-díjas Horváth M. Judit –, akivel több mint tíz éven át fényképezték Magyarország cigánytelepeit.


Közösség kategóriában adományozott elismerő oklevelet a Magyar Művészeti Akadémia a Szentendrei Óvónők Néphagyományt Éltető Közösségének (SZÓNÉK).  A Papp Kornélia óvodapedagógus által 1991-ben alapított egyesülés tagjai magukénak érzik Kodály Zoltán gondolatát: „A népi kultúra nem pusztán a falusi élet visszhangja, hanem az egész magyar lélek tükre." Az évszázadok során átörökített szokásokat szeretettel, elhivatottsággal és kreativitással építik be az óvodások mindennapjaiba, megalapozva lelkükben a magyarságtudatot. A Barsi Ernő népzenészt, népdalgyűjtőt mesterének tartó közösség által jegyzett szakkönyvek a néphagyományon alapuló óvodai nevelés alapművei. A laudációt követően Papp Kornélia maga mellé invitálta Szigethy Miklósné Ildikót, és a közösségük tagjaival elénekelték a SZÓNÉK himnuszát, amit még Budai Ilona népdalénekestől, az MMA néhai tagjától tanultak 2007-ben: „Isten áldja meg a magyart, / Tartson neve, míg a föld tart. / Paradicsom hazájában / Éljen, mint hal a Dunában…" 

A Magyar Művészeti Akadémia 2016 óta adományoz Elismerő Oklevelet a művészetoktatásban kimagasló teljesítményt elért pedagógusok, művésztanárok, művészetpedagógiai kutatók továbbá közösségek, intézmények részére. Az elismerésből évente legfeljebb öt adományozható az Oktatási, Képzési, Tudományos Bizottság javaslatára, az elnökség döntése alapján.

Tóth Ida
Fotó: Walter Péter