Szegény Dzsoni és Árnika Amerikában

„Én vagyok a világ legszabadabb embere! Enyém az egész nagy tágasság, enyém széles e világ. Arra megyek, amerre kedvem tartja; ott hányok bukfencet, ahol akarok; senki parancsára nem vagyok kénytelen ugrabugrálni" – vallja Lázár Ervin egyik legismertebb mesealakja, Szegény Dzsoni, akinek kalandjait a brit gyerekek után végre az amerikaiak is megismerhetik. Lázár Ervin varázslatos meséje, a Szegény Dzsoni és Árnika, Anna Bentley fordításában és Molnár Jacqueline illusztrációival jelent meg Arnica, the Duck Princess címmel.
A Publisher's Weekly már a napokban a gyerekkönyves újdonságok között szemlézte, legutóbb pedig a Wall Street Journal recenzálta, kiemelve, hogy Lázár Ervinnek ez az első könyve angolul, és hozzátéve azt is, hogy a kötet csodálatos olvasmány lehet a 6-11 éveseknek. Több cikk kiemeli: Lázár Ervin örök kedvenc, minden korosztálynak érdemes újra és újra elővenni a történeteit.
Ha még élne, nyolcvanéves lenne az író, Dömdödöm, Mikkamakka, Bruckner Szigfrid és Berzsián szülőatyja. Meséin generációk nőttek fel, ám különös, semmihez sem hasonlítható történetei nem csak a gyerekekhez szólnak: felnőtt fejjel is megéri őket újraolvasni.
A Szegény Dzsoni és Árnika cselekménye alapján 1983-ban filmfeldolgozás készült, amelynek rendezője és írója Sólyom András volt. A zenéjét pedig Márta István szerezte. A film előtt még 1981-ben a Magyar Rádióban kétrészes rádiójáték készült belőle. Később 1982-ben megjelent hanglemezen is a Hungaroton hanglemezgyártó vállalat jóvoltából. Dzsoni és Árnika szerelmi históriáját 2012-ben a hangoskönyv műfajában is feldolgozták.
 
2019. augusztus 21.  |  lázár ervin könyvfordítás meseirodalom